Válogatott tudományos cikkek annotált listája

 

A BŐS – NAGYMAROSI PROJEKT C VARÁNSÁNAK

KÖRNYEZETI HATÁSAIRÓL

1994-2002

 

A KÖRNYEZETI HATÁSOK ÁLTALÁNOS ASPEKTUSAI

 

 

Bartus, G.; Kis, A.; Kek, M.; Puppan, D.

The use of environmental resources in the crossfire of interests - the case of Gabcikovo-Nagymaros project. Periodica Polytechnica, Social and Management Sciences 2000 8 (2): 159-172.

 

Az elmúlt évek nyilvánvaló evidenciáinak sorozata bebizonyította, hogy a tervezett beruházás előzetes profitbecslése és a társadalmi jólétre kifejtett hatásai akkor elfogulatlanok, ha a környezeti hatásokat is figyelembe vesszük. A gazdasági tevékenységek, bármilyen pozitív hatással is vannak a társadalomra, természeti forrásokat hasznosítanak. Súlyos hibát követünk el, ha ezeket a forrásokat költség nélkülieknek vagy ingyenesnek tekintjük. Ámbátor alkalmazásuk és használatuk látszólag ingyenes, de a tározó vagy a természeti rezervátumokkal való visszaélés megakadályozza azt, hogy más célokra használjuk azokat; ez pedig határozottan mérhető dolog az ökonómiai skálán. Ezen értéknek a semmibe vevése egy társadalmi jólétet csökkentő beruházáshoz vezet. A Bős – Nagymarosi Projekt – saját számításaink szerint – ebbe a kategóriába sorolható. A nettó mérlegben a környezeti költség hasonló, vagy némiképpen magasabb értéket képvisel, mint a profit.

 

 

Danilewsky, Alexander

Gabcikovo-Nagymaros: Die zweite Stufe kommt vielleicht doch zustande. (Gabcikovo-Nagymaros; There is still hope for the second stage).

Wasserwirtschaft 89 (11): 566-570 1999

 

Hey, E.

International water law placed in a contemporary environmental context: the Gabcikovo-Nagymaros case

PHYSICS AND CHEMISTRY OF THE EARTH PART B-HYDROLOGY OCEANS AND

ATMOSPHERE 2000, 25: (3):303-308

 

A nemzetközi Bíróság ítélete a Bős – Nagymarosi ügyben új megvilágításban helyezi a vízfolyásokokról szóló egyezményt és más olyan nemzetközi szerződéseket, amelyek természeti erőforrások hasznosításához kapcsolódnak. Igy például bevezeti a “fejlődő környezetvédelemi jogi intézkedések” (evolving provisions of environmental law) fogalmát. Ez a fogalom alkalmas arra, hogy integrálja napjaink környezetvédelmi jogi koncepcióit és elveit, úgymint az elővigyázatosság elvét, a jövő generáció érdekének elvét, az előzetes valamint folyamatos környezeti hatástanulmány elvét a régi vagy elavult szerződésekbe.

 

 

 

Jansky, Libor

Philosophy of river problems. Local to regional- static to mobile.

International Conference: Danube River Bonds. Bratislava (Slovakia). 3-6 Jun 1997. Dunaj - rieka, ktora spaja.

 

A statisztikák szerint a 25 nagy európai folyó közül 13 határ menti. A Duna medence ezek között is a legnagyobb. Majdnem mindegyik esetében felvetődnek lokális és regionális problémák, olyanok, mint – például, a halászati jog megosztása, a hajózási díjak beszedésének joga, a határmódosítások kérdése a folyómeder mozgások esetében, a folyón történő átkelés díjának kérdése, híd, -és gátépítés és így tovább. Mindezek a fenti problémák magukba foglalják a nem közös területek jogát is arra, hogy a folyót hajózásra, hal – migrációs átkelőkre használják, vagy hasznosítsák a folyót (pl. folyóhordalék kitermelés) anélkül, hogy egyik ország kárt okozna a másiknak. Hasonlóképpen, a szennyezés vagy a nagymértékű vízelvonás regionális és nemzeti problémaként jelentkezik. A viták általában a fentiekből származnak, többé-kevésbé súlyosbítva a helyzetet azzal, hogy több probléma egyszerre vetődik föl vagy átitatódik más “nem – folyó problémával”, mint például a vallással, politikával, történelmi kérdésekkel, agresszióval, relatív prosperitással, gazdasági stratégiákkal. Sok ezek közül lehet ok vagy következmény. Ezek közé tartozik Bős esete is, Szlovákia és Magyarország között.

 

 

 

Kovács, György (Ed)

Proceedings of the International Symposium for Living Rivers: River Rehabilitation of International Waterways.

The Prime Minister’s Office and the Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Hungary. EKO’21 Budapest 2000

 

Ez a kötet egy, a nemzetközi vízi utak folyó-rehabilitációs kérdéseivel foglakozó nemzetközi szimpózium anyagát tartalmazza. Két részből áll. Az első rész a meghívott előadók előadásait tartalmazza, akik különböző földrajzi területekről, nemcsak Európából, hanem más kontinensekről is érkeztek. A szimpózium anyagai között vannak olyanok, amelyek általános elvi kérdésekkel foglakoznak, de vannak olyanok is, amelyek már megvalósult rehabilitációs tapasztalatokról számolnak be, mások koncepciókat mutatnak be vagy jelenleg is folyó projektekkel foglakoznak. Vannak anyagok, amelyek a kérdéskör más vetületével foglakoznak: a kutatással, az Európai Unió vízgazdálkodási direktívájával, illetve a környezetvédelmi, - valamint emberjogi kérdésekkel. A szimpózium vitaanyaga a második részben található. A szimpózium anyagát bemutató kötet tartalmazza a teljes programot, valamint a közreműködők listáját és az elérhetőségüket.

 

 

 

Lejon, E.

Gabcikovo-Nagymaros, Old and new sins

H and H Bratislava (Slovakia) 1996 273 p. (Translated from Slovak language; 47 figs.; 6 tabs.; 62 refs.)

 

Ez a könyv a Bős – Nagymarosi Projekt történeti hátterével, valamint a bősi erőmű monitoring eredményeivel és az árvízvédelem ökológiai aspektusaival foglakozik. A következő fejezetekből áll: Egy új Európa álma; Végelláthatatlan Közép-európai disputa; Donau, Dunaj, Duna, Dunav, Dunarea, Dunai,...; Közép-Európa kárpáti története; A Bős –Nagymarosi Projekt történeti háttere; A Bős –Nagymarosi Projekt; Energia-nyomorúság – nyomorúság-energia; Alternatíva-e az atomenergia?; Ökológiai neo-kolonializmus; BNV – egy ökológiai katasztrófa?; A háromoldalú szakértői csoport jelentése; A BNV veszélyezteti a kisebbségi csoportokat?; Közép-Európa energia jövője; Szlovákia, a Bős –Nagymarosi Pojekt és a Közép-Európai integráció; Epilógus

 

 

 

Romanenko, V.D.

Biopolitics problems of large-scale hydraulic engineering construction.

3. International Conference: Danube River Bonds. Bratislava (Slovakia). 3-6 Jun 1997. Dunaj - rieka, ktora spaja. City University Bratislava (Slovakia); Biopolitics International Organization, Atheny (Greece). Danube river bonds. Past, present, future - a dimension of time and space. 1997. 50 p. p. 37-38. Environmental and social aspects of Danubian hydro power constructions.

 

A XX. század, amely úgy fog bevonulni a történelembe, mint a nagyívű hidraulikai mérnöki építkezések korszaka, a végéhez közeledik. Csak az Európai kontinensen 517 nagy tározó (több mint 1000 millió km³ víz kerül tárolásra) épült az 1901 és 1985 közötti időszakban. Szép számban épült tározó, erőmű, hajózsilip és más hidraulikai mérnöki szerkezet a Duna medencében is. Közülük több mint 40 különösen nagy objektum a fő mederben kerül megépítésre. Számos hidro-komplex, mint például a Dnyeper-Duna és Bős, a Duna Oder-Labe (terv), a Duna-Tisza, a Duna - Adriai tenger (terv), a Duna - Égei tenger, a Duna – Fekete tenger vagy már működésbe lépett, vagy tervezés állapotában van. A vízmérnöki építkezések különösen jelentősek voltak Ukrajnában. Néhány nagy tározó épült a Dnyeperen és „Yuzhny Bug”-on, amelyek alaposan megváltoztatták a folyók hidrológiai rendszerét. Összességében az alábbi számokkal lehet bemutatni az Ukrajnában megépített folyószabályozási rendszereket: 27 ezer tó (3 km³/év), 1098 tározó összes térfogata 55 km³, 11 nagy csatorna amelynek a teljes hossza több, mint 2000 km. A vízmérnöki építmények nagy szerepet játszottak az ipar és a mezőgazdaság fejlődésében, a városok és települések vízellátásában, a környezeti hatásokban, a biztonságos hajózás fenntartásában a Dunán, a Dnyeperen és más folyókon. Az előadás a továbbiakban foglakozik a Karakkum Csatornának a Közép-Ázsiai Aral tóra gyakorolt környezeti hatásaival.

 

 

 

Smith, S.E.; Buttner, G.; Szilagyi, F.; Horvath, L.; Aufmuth, J.

Environmental impacts of river diversion: Gabcikovo BarrageSystem

JOURNAL OF WATER RESOURCES PLANNING AND MANAGEMENT 2000 126 (3):138-145

 

A Bősi vízerőműként ismert hidroelektromos energiatermelő rendszer építése 1996-ban fejeződött be a Dunának egy szakaszán, ahol a folyó közös Magyarország és Szlovákia között. Eredetileg a folyó egy közös szakaszának használata vízenergia termelésre a két ország közös célja volt. Magyarország felfüggesztette a munkálatokat 1989-ben a terv potenciális negatív környezeti hatásaira hivatkozva és végül Szlovákia egyedül fejezte be e tervet. Annak érdekében, hogy a bősi erőművet üzembe helyezzék, a Duna vizét egy üzemvíz csatornába terelték Szlovákiában 1992-ben. Ez az anyag bemutatja a környezeti hatásokat abban a 6 esztendőben, ami a Duna elterelése óta telt el és ahogy az a Landsat szatellit képfelvételeken detektálható és mérhető volt. A tanulmányozott terület a Szigetköznek (magyar oldal) és a Csallóköznek (szlovák oldal) az árvízvédelmi töltések közötti részét foglalta magába. Ez egy különleges vízi rendszer számos elágazással közvetlenül a gát alatt. A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy jó néhány fontos, bár korlátozott számú környezeti hatás detektálható a szatellit képekről és ily módon a módszer egy alkalmas eszköz a jövőbeni változások monitorozására ebben a régióban. Ez az esettanulmány az egyedüli ismert alkalmazása a módszernek nagy folyó-elterelés környezeti hatásainak becslésére.

 

 

 

Smith, S.E.; Szilagyi, F. and Horvath, L.

Environmental impacts of the Gabcikovo Barrage System to the Szigetköz region.

Clean technology and Environmental Policy. Springer Verlag DOI 10 1007/s10098-001-0125-8. Published online.

 

 

 

Silvan, J.

Changes in the regional identity of the area influenced by the Gabcikovo waterworks.

3. International Conference: Danube River Bonds. Bratislava (Slovakia). 3-6 Jun 1997. Dunaj - rieka, ktora spaja. City University Bratislava (Slovakia); Biopolitics International Organization, Atheny (Greece). 1997. 50 p. p. 39

 

Az előadás anyaga a bősi vízerőműnek a természeti környezetre, a szocio-ökonómiai szférára és a területi azonosság minősgére kifejtett hatásairól szól.

 

 

ÖSSZEFOGLALÓ MUNKÁK A KÖRNYEZETI HATÁSOKRÓL

 

 

Expert Group of the Hungarian Academy of Sciences (1994): Environmental Risk and Impact Associated with the Gabčíkovo – Nagymaros Project. Budapest. p. 191

 

 

Expert Group of the Hungarian Academy of Sciences (1997): Studies on the Environmental State of the Szigetköz after the Diversion of the Danube. Budapest, p. 131

 

 

Hajósy, A. (2002): Az MTA Szigetközi Munkacsoport tevékenysége. In: MTA Szigetközi Munkacsoport: A szigetközi környezeti monitoring eredményei. Az előadások összefoglalói. Nyugat – magyarországi Egyetem. 1-3

 

 

Mészáros, F. (1996): A szigetközi biomonitorozás 1994-1995. évi eredményeinek összefoglalása nem biológusok számára. Kézírat.

 

 

Mészáros, F. (Szerk.) (2000): Tanulmány a Kormány szigetközi vízmegosztási stratégiájának magalapozásához. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 2000.

 

 

MTA Szigetközi Munkacsoport (1999): A Szigetköz környezeti állapotáról. Budapest. 202 oldal

 

 

Mucha I.

Gabcikovo part of the hydroelectric power project environmental impact review.

1995, iv + 384 pp.; ref. at end of each paper. Vydavatel'stvo Q111; Bratislava, Slovakia

 

 

Ez a kötet 46 cikket tartalmaz a Bős Nagymarosi Vízlépcső rendszer bősi részének környezeti hatásairól. Önálló cikkek foglakoznak az erőmű jellemzőivel, a Duna folyó vízrendszerével, az erőműnek a talajvízre gyakorolt hatásával, a talaj tulajdonságokkal, az erdészettel, a növényvilággal, a madarakkal, a halakkal, a kétéltűekkel, a puhatestűekkel, a planktonnal, a alsórendű rákokkal és a rovarvilág különböző képviselőivel.

 

 

Mucha, Igor

Gabčíkovo part of the Hydroelectric Powewr Project. Environmental Impact Review. Evaluation based on six year monitoring.

Faculty of Natural Sciences, Cornelius University, Bratislava 1998

 

 

 

HIDROLÓGIA, HIDROGEOLÓGIA ÉS VÍZGADÁLKODÁS

 

Abbott M.B. (ed.); Refsgaard J.C.

Distributed hydrological modelling.

Kluwer Academic Publishers; Dordrecht; Netherlands 1996, ix + 321 pp.

 

A hidrológiai modellezéssel foglakozó könyv az alábbi 14 fejezetet tartalmazza: (1) A hidrológiai modellezés szerepe a víz erőforrás gazdálkodásban; (2) Terminológia, modell protokoll és a hidrológiai modell kódok osztályozása; (3) a hidrológiai modellek építése, kalibráció, validáció; (4) A hidrológiai ciklus teljes földi fázisának fizikailag megalapozott modellezése; (5) sokfajos reaktív transzport modellezés; (6) Talajerózió modellezés; (7) agrokémiai modellezés; (8) Csapadékadatok és felhasználásuk a hidrológiai modellezésben; (9) A távérzékelés alkalmazása a hidrológiai modellezésben; (10) geológiai modellezés; (11) GIS és adatbázis használata a modellezésben; (12) A Bősi erőmű hatásának modellezése a a Csallóközi szlovák ágrendszer ökológiájára és hidrológiájára; (13) Hidrológiai modellezés: vita és megjegyzések; (14) A hidrológiai modellezés egy hidroinformatikus kontextusban.

 

 

 

Deak, J.; Deseo, E.; Bohlke, J. K.; Revesz, K.

Isotope hydrology studies in the Szigetkoz Region, Northwest Hungary.

Isot. Water Resour. Manage., Proc. Symp., Meeting Date 1995, Volume 1, 419-432. International Atomic Energy Agency: Vienna, Austria. (English) 1996.

 

Környezeti izotóp tanulmányokat végeztek annak érdekében, hogy meghatározzák az Észak-nyugat Magyarországi térségben elhelyezkedő Szigetközi terület alatt elhelyezkedő vízbázis talajvizének mozgását a vastag felszín közeli kavicsrétegben. Mind a ¹⁴C és a ³H adatok azt jelzik, hogy a talajvizek a felszín közeli kavicsrétegben fiatalabbak (¹⁴C >60 pmC), mint az alatta fekvő Pannon vízbázis talajvizei (¹⁴C <7 pmC). Bár a régebbi vizek felfelé történő szivárgása előfordul, ezek a szivárgások nem jelennek úgy meg a felső rétegben, mint jelentős vízforrások. A stabil O izotóp adatok azt jelzik, hogy a kavicsrétegben tárolt talajvíz lényegében a Duna folyóból származik (d¹⁸O = -11.6 ± 0.5 m), viszonylag kis lokális infiltrációval (d¹⁸O = -9.3 ± 0.4 m). Ez a víztartó réteg tehát úgy tekinthető, mint egy szokatlanul jól fejlett, nagyléptékű természetes parti szűrésű talajvíz rendszer. A ³H eloszlása víztartó rétegben azt erősíti meg, hogy a talajvíz áramlás lényegében horizontális és a Dunától elfelé tart. Az 1960-as évek közepének atombomba csúcsa (>50 TU 1992-1993 között mérve) 15 km-re mozdult el a Dunától, ami 500 méter/év horizontális áramlási sebességet jelent a felső víztartó rétegben.

 

 

 

Deák, J.; László, F. és Liebe, P.

A felszín alatti vizek utánpótlódásának, áramlási viszonyainak, szintjének és minőségének változása.

In: MTA Szigetközi Munkacsoport: A szigetközi környezeti monitoring eredményei. Az előadások összefoglalói. Nyugat – magyarországi Egyetem. 4-9. 2002.

 

 

 

Deseo, E.; Deak, J.; Revesz, K.; Bohlke, J. K.; Stute, M.

Groundwater origin and dating studies in Szigetkoz.

Acta Geol. Hung., 39(Suppl., Isotope Workshop III, 1996), 31-34 (English) 1996.

 

Egy izotóp hidrológiai vizsgálatot végeztek annak érdekében, hogy meghatározzák a szigetközi terület vastag kavics víztartó rétegében a víz eredetét és áramlásának sebességét. Az izotóp hidrológiai adatok felhasználhatók olyan hidraulikai modellek verifikációjában, amelyek egy terület talajvíz mozgásának leírását szolgálják. A hidraulikai modellekkel szimulált izotóp eloszlásokat összehasonlították a mért izotóp értékekkel.

 

 

 

Holubec, Miroslav; Grandtnerova, Katarina

Quality of groundwater in the Gabcikovo Dam area - prediction and verification.

Pr. Stud. - Vysk. Ustav Vodn. Hospod. (Bratislava), 132, 1-103 (Slovak) 1996 Vyskumny Ustav Vodneho Hospodarstva.

 

A nem-pont szennyezések hatásai nagy területre terjednek a víztartó rétegben. A cikk a redukciós és oxidációs folyamatok dinamikus egyensúlyával, illetve ezek értelmezésével foglakozik.

 

 

 

Lindtner J.; Kostal R.; Slota R.; Kirby C. (ed.); White W.R.

Water management in Danubian floodplain forest ecosystems. Integrated river basin development.

John Willey & Sons 1994, 447-454;

 

Elöljáróban bemutatásra kerül a Bősi vízerőmű üzembe helyezése előtti vízrajzi helyzet a Duna árterében, Szlovákiában. A fejlődés tározót és elterelő csatornát foglal magába és a folyó hasznosítása magába foglalja a hajózás javítását, az elektromos energia termelést, a vízellátást és a rekreációt; lehetőséget biztost az ártéri erdei ökoszisztémák megőrzésére (többnyire Querceto-Fraxinetum társulások telepített nyár fajokkal) megfelelő vízgazdálkodással.

 

 

 

Refsgaard, J. C.; Sorensen, H. R.

Water management of the Gabcikovo Scheme for balancing the interest of hydropower and environment.

Proceedings of the European Water Resources Association Conference, 1997.

 

A Bősi vízerőmű a Dunán egy olyan területen helyezkedik el, amely magába foglalja Európa legkülönlegesebb folyó menti vizes ökoszisztémáját és Közép-Európa egyik legnagyobb felszín alatti vízkészletét, amely utánpótlását legnagyobb részben a folyó medrén keresztül történő infiltráció révén kapja. Amikor Szlovákia üzembe helyezte a Bősi erőművet 1992-ben és a Duna, valamint a hozzá kapcsolódó ágrendszer vizének nagyobbik hányada elterelésre került egy 30 kilométeres szakaszon, s egy tározót létesítettek a Dunán, akkor nyilvánvalóan komoly gondot jelentett egy mindenre kiterjedő környezeti hatástanulmány követelménye. Ez az anyag egy mindenre kiterjedő modell rendszert ír le, amely magába foglal olyan modulokat, amelyek leírják a tározót ( 2D áramlás, eutrofizáció, üledék transzport), a folyót és az ágrendszert (1D áramlás, vízminőség, üledék transzport), a talajvizet (3D áramlás, oldat transzport geokémia), mezőgazdasági aspektust (terméshozam, öntözés, nitrogén kilúgozódás) és ártéri állapotot (az elöntési mintázat dinamikája, talajvíz és talaj nedvesség állapota, vízminőség). Bemutatásra kerül a modell néhány kiválasztott alkalmazásának eredménye.

 

 

 

Refsgaard J.C.; Sorensen H.R.; Mucha I.; Rodak D.; Hlavaty Z.; Bansky L.; Klucovska J.; Topolska J.; Takac J.; Kosc V.; Enggrob H.G.; Engesgaard P.; Jensen J.K.; Fiselier J.; Griffioen J.; Hansen S.

An integrated model for the Danubian lowland - methodology and applications.

Water-Resources-Management. 1998, 12: 6, 433-465; 38 ref.

 

Egy modell rendszer kifejlesztésre és bezezetésre került környezeti becslési tanulmonyokhoz Szlovákiában a Bősi vízerőműhöz kapcsoltan. A modell rendszer magába foglal olyan modulokat, amelyek leírják a tározót ( 2D áramlás, eutrofizáció, üledék transzport), a folyót és az ágrendszert (1D áramlás, vízminőség, üledék transzport), a talajvizet (3D áramlás, oldat transzport geokémia), mezőgazdasági aspektust (terméshozam, öntözés, nitrogén kilúgozódás) és ártéri állapotot (az elöntési mintázat dinamikája, talajvíz és talaj nedvesség állapota, vízminőség). Az egyedisége a felállított modell rendszernek az az integráció, amely az egyes modellek között létezik. A verifikáció az egyes önálló modelleken általában megtörtént, az integrált modellen azonban csak néhány tesztre nyílott lehetőség. A megvitatás és a példák alapján feltételezhető, hogy az integrált modell eredményei kevésbe bizonytalanok, mint az egyes önálló modellek kimenetei. Példaként szimulálták a bősi létesítmény ökológiai hatásait a folyó ágrendszerének egyedülálló vizes területein közvetlenül az új tározó alatt. Ebben az esetben különböző vízgazdálkodási forgatókönyvek hatásai a folyó rendszerben olyan fontos ökológiai tényezők esetében kerültek kiszámításra, mint az árvíz gyakoriság, az árvíz tartam, az árvízszint, a talajvízszint, a kapilláris emelkedés, az áramlási sebességek, a szedimentáció és a vízminőség,

 

 

 

Scharek, P.; Don, G.; Horvath, I.; Toth, G.

Results of the modern depositional process and hydrogeologic investigations in Szigetkoz, Hungary.

Acta Geol. Hung., 43(1), 85-106 (English) 2000 Akademiai Kiado.

 

Az emberi beavatkozás a Duna magyarországi felső szakaszán megváltoztatta és jelenleg is megváltoztatja az áramlás sebességét, a felszíni víz minőségét, valamint a meder állapotokat. Olyan szakaszokon, ahol a felszíni víz táplálja a felszín alatt vizeket, ezek a változások nyomon követhetők a kutakban és azokban a szondákban, amelyek a lehető legközelebb helyezkednek el a folyó aktív medréhez. A MÁFI a Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Minisztérium megrendelésére monitoring felvételezéseket végez 1994 óta a Duna Rajka és Szap közötti szakaszán. A cél az, hogy dokumentálásra kerüljön a felszíni és felszín alatt víz közötti kapcsolat az érintett szakaszon, valamint meghatározásra kerüljön mindezek kapcsolata a földrajzi formációkkal. A rendszeres (szezonális) mintavétel adatokat biztosított a legfontosabb változások térbeli és időbeli eloszlásáról. Az eredmények a döntéshozók és más diszciplínák képviselőinek rendelkezésére állnak. A geológiai adatok összegzésére egy geológiai információs rendszer felépítéséhe kezdtünk bele.

 

 

 

Sorensen H.R.; Klucovska J.; Topolska J.; Clausen T.; Refsgaard J.C.; Abbott M.B. (ed.); Refsgaard J.C.

An engineering case study - modelling the influences of Gabcikovo hydropower plant on the hydrology and ecology of the Slovakian part of the river branch system of Zitny Ostrov.

Distributed-hydrological-modelling. 1996, 233-253; 8 ref. Kluwer Academic Publishers; Dordrecht; Netherlands

 

A Bősi Vízerőmű 1992-ben került beüzemelésre úgy, mint egy közös beruházás Csehszlovákia és Magyarország között. Jelentős mértékben befolyásolta hidrológiai rendszert és a térség ökoszisztémáját és jelenleg vita tárgyát képezi Szlovákia és Magyarország között. A 'Danubian Lowland - Ground Water Model' a PHARE programon belül került kifejlesztésre, az Európai Bizottság és a Szlovák kormány közötti egyezség értelmében. A modell rendszer kifejlesztésének célja az volt, hogy egy eszközt adjon különböző vízgazdálkodási stratégiák környezeti hatásainak elemzéséhez. Felállításra került egy integrált modell rendszer, amely a MIKE SHE, MIKE 11, MIKE 21, és DAISY programok kombinációjaként. A MIKE SHE és a MIKE 11 összekapcsolása, a modellezés skálái, a modellépítés, kalibráció, validáció bemutatásra kerül. A modellezés eredményei a szintén bemutatásra kerülnek.

 

 

 

Stute, M.; Deak, J.; Revesz, K.; Bohlke, J.K.; Deseo, E.; Weppernig, R.; Schlosser, P.

Tritium ³He dating of river infiltration: An example from the Danube in the Szigetkoz Area, Hungary.

Ground Water 35 (5): 905-911 1997

 

³H, ³He, ⁴He, és Ne adatok kerültek begyűjtésre Észak-nyugat Magyarországon egy olyan sekély talajvíz rendszerből, ahol a táplálást infiltráció révén a Duna folyó biztosítja. A ⁴He és a Ne koncentrációk 9^oC betáplálási hőmérsékletet jeleznek, ami közel van a Duna éves átlag hőmérsékletéhez (10,4^oC). A ³H és ³He^trit úgy mint a tritium³He korának függvényében konzisztens a Dunában mért trícium idősorával. A tritium³He korok lineárisan növekednek a Dunától mért távolság függvényében a talajvíz áramlási vonalak mentén. A kor gradiensből hozzávetőleg 530 m/év horizontális áramlási sebességet származtattak.

 

 

 

 

Vízimolnár Mérnöki és Tanácsadó Iroda (2001): Talajvízgazdálkodási koncepció kidolgozása az Osztrák, Szlovák, Magyar határmenti területeken. PHARE Project (ZZ 9621-02 L001).

 

 

 

A jelentés egy viszonylag nagy térség, az osztrák, szlovák és magyar határ menti terület felszín alatti hidrodinamikai modell kidolgozásáról számol be. A tanulmány elmélyülten foglakozik a felszín alatti modell életre keltéséhez szükséges adatok begyűjtésével, az adatok megbízhatóságának és pontosságának ellenőrzésével, valamint – amennyiben lehetséges – javításával is. A szükséges geológiai adatokat fúrási adatokból, valamint a MÁFI által készített, úgynevezett „Q – fekű térképekből” szerezték be. Ezek alapján összesen 20 hidrogeológiai szelvényt szerkesztettek. Nagyszámú hidrológia adatot gyűjtöttek össze az egész vizsgálati területen. Különösen nagyszámú merőállomás eredményét használtak föl a hullámtéri vízpótló rendszer területéről. A talajvízszint észlelési adatok a három ország határmenti területein összesen 532 ponton álltak rendelkezésre idősorok formájában, amiből a magyarországi kutak száma 390 volt. A hidrodinamikai modellhez tíz geológia réteget különítettek el. Minden rétegre három hidrogeológiai paramétert, úgymint a szivárgási tényezőt, a szabad hézagtérfogatot, valamint a tárolási tényezőt határozták meg geostatisztikai módszerrel.

 

A beszerzett adatok között kevés volt a szlovák területről származó adat, azonban a tanulmányban a szerzők azt állítják, hogy az ebből adódó pontatlanság számottevően nem befolyásolta a magyar területre kalkulált vízháztartást, sőt, mi több, arra következtetésre jutottak, hogy a szlovák területek e tekintetben el is hagyhatók.

 

Három hidrodinamikai modellt dolgoztak ki:

 

1.       a Duna elterelése előtti állapotra vonatkozót (az 1986-1988 közötti adatokkal),

2.       a Duna elterelése utáni és a fenékküszöb megépítése előtti állapotra vonatkozót (az 1993 és 1994 –es adatokkal),

3.       valamint a fenékküszöb utáni állapotra vonatkozót (az 1996-1998 közötti adatokkal).

 

A modell kalibrálása céljából két eltérő típusú ellenőrzést végeztek: egyrészt összehasonlították az idősorok mért és számított adatait, másrészt az áramlási irányok mért és számított adatait. A tanulmány állítása szerint mindkét esetben jónak minősíthető megfelelőséget találtak a két adatsor között.

 

NÖVÉNY-ÉS ÁLLATVILÁG, ERDÉSZET, MEZŐGAZDASÁG

 

 

Baldi, A

Different depredation rates between daylight and twilight placed artificial nests

FOLIA ZOOLOGICA 49 (2): 157-159 2000

 

A tanulmány arról számol be, hogy a nappali órákban mesterségesen kihelyezett madárfészkek ragadozók általi kifosztásának aránya magasabb, mint abban az esetben, ha fészkek kihelyezése szürkületkor történik. A vizsgálatot a Szigetköz folyómenti területén végezték.

 

 

 

Baldi, A; Kisbenedek, T

Species-specific distribution of reed-nesting passerine birds across reed-bed edges: Effects of spatial scale and edge type

ACTA ZOOLOGICA ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 45 (2): 97-114 1999

 

Ez a tanulmány költő énekesmadarak térbeli eloszlását vizsgálja nádasok szegély zónájában. A vizsgálat célja a szegélyhatás elemzése a madárközösségre és az egyes fajok élőhely preferenciájára. Az egyik vizsgálati területe a Szigetközben helyezkedett el.

 

 

 

Baldi, A; Moskát, C; Zágon, A

Faunal mapping of birds in a riparian area of River Danube after construction of a hydroelectric power station

FOLIA ZOOLOGICA 47 (3): 173-180 1998

 

A vízerőmű és a tározómegépítése jelentősen megváltoztatta a szigetközi tájat. A felső részében jelentősen csökkent a talajvízszint, míg az alsó felében ilyen változás nem volt tapasztalható. Az ártérben az összes madárfajra kiterjedő fauna térképezést végeztünk 62 darab, egyenként 1km²-es kvadráton. Célunk az volt, hogy monitorozzuk a környezeti változásokat és értékeljük a faunatérképezés módszerének hatékonyságát egy regionális monitoring programban. Úgy találtuk, hogy sok faj eloszlása nem különbözik a Szigetköz felső és alsó része között, ide értve az erdei és mezei fajokat is. Azok a fajok azonban, amelyek nádasokban élnek, kétségtelen preferenciát mutattak a Szigetköz alsó területe iránt és jelenlétük korlátozott volt a Szigetköz felső területén. Ezzel szemben azok a fajok, amelyek kavicsos partokat kedvelnek, gyakoribbak voltak a felső, mint az alsó Szigetközben. Az eredmények alapján a szerzők javasolják alkalmazni a faunatérképezés módszerét monitorozó projektekben. A legnagyobb előnye az, hogy a felmérés során mindig található néhány faj, amely alkalmas a változásokat tükrözni.

 

 

 

Balon, E.K.; Holcik, J.

Gabcikovo river barrage system: the ecological disaster and economic calamity for the inland delta of the middle Danube

ENVIRONMENTAL BIOLOGY OF FISHES 1999 54 (1): 1-17

 

 

 

A Közép-Duna felső részén gáttal és csatornával ellátott nagy létesítmény, a bősi víz projekt 1992. októberében került beüzemelésre. A 230 km² vizest terület nagyobb részét elpusztította. A nedvest területek kétharmada szárazzá vált, folytonossága megszűnt és jelentősen megváltozott, ami végül is az eredeti ökoszisztéma pusztulásához fog vezetni és a biológiai diverzitás csökkenését hozza magával. Limnológiai és halbiológiai adatokra alapozva már 1964-ben előre lehetett jelezni a BNV projekt hatásait. A most készülő tanulmányok kevés negatív hatásról számolnak be. Mindenesetre az építők és a tervezők igazolva látják a projektet. Nehéz elhinni, hogy a jelenlegi jogi vita mindkét oldalán állók nem veszik figyelembe a legfontosabb szempontot. Azt tudniillik, hogy az építés utáni közvetlen hatások csak átmeneti jellegűek. Számos publikált tapasztalati és elméleti információ világosan rámutat, hogy az ilyen nagyléptékű projektek környezeti hatásai nem azonnal érvényesülnek, hanem jó néhány évvel, esetleg évtizeddel az üzembe helyezés után. A kár a vizes területeken és az ártéren évente 520 millió USD és egyértelműen a VV-t (Vodohospodarska vystavba) terheli a felelősség a hasznok fondorlatos beállításáért. Mostanság körmönfont tanulmányok áradata magasztalja `VV`-t (Vodohospodarska Vystavba), amelyek az építők lelkiismeretének megnyugtatására készülnek. A hágai Nemzetközi Bíróság 1997 szeptember 25-én hozta meg ítéletét. Nem volt győztese az ügynek, úgy Szlovákiáról, mint Magyarországról kimondták, hogy nem megfelelően járt el. Jogellenes volt Magyarország részéről, hogy leállította az 1977-es szerződés szerint projektet és Szlovákiának nem volt joga egyoldalúan üzembe helyezni a bősi erőművet Minthogy a hágai Nemzetközi Bíróság nem sokat foglakozott a szociális, környezetvédelmi és ökonómiai kérdésekkel, így azután az igazi vesztes Európa legnagyobb „belső deltája” és az itt élő lakósság.

 

 

 

Balon, E.K.; Holcik, J.

An essay on the ecological calamity in the Middle Danube

INTERNATIONAL REVIEW OF HYDROBIOLOGY 1998 83: 51-63

 

A Közép-Duna felső részén gáttal és csatornával ellátott nagy létesítmény, a bősi víz projekt 1992. októberében került beüzemelésre. A 230 km² vizest terület nagyobb részét elpusztította. A nedvest területek kétharmada szárazzá vált, folytonossága megszűnt és jelentősen megváltozott, ami végül is az eredeti ökoszisztéma pusztulásához fog vezetni és a biológiai diverzitás csökkenését hozza magával. Limnológiai és halbiológiai adatokra alapozva már 1964-ben előre lehetett jelezni a BNV projekt hatásait. A most készülő tanulmányok kevés negatív hatásról számolnak be. Mindenesetre az építők és a tervezők igazolva látják a projektet. Nehéz elhinni, hogy a jelenlegi jogi vita mindkét oldalán állók nem veszik figyelembe a legfontosabb szempontot. Azt tudniillik, hogy az építés utáni közvetlen hatások csak átmeneti jellegűek. Számos publikált tapasztalati és elméleti információ világosan rámutat, hogy az ilyen nagyléptékű projektek környezeti hatásai évtizedekkel az üzembe helyezés után válnak nyilvánvalóvá. Az építkezés azonnali hatásai, olyanok, mint a produktivitás kezdeti hulláma az ártéren, hosszan tartó pozitív hatások fals benyomását adhatja. A kár a vizes területeken és az ártéren évente 520 millió USD és egyértelműen a VV-t (Vodohospodarska vystavba) terheli a felelősség a hasznok fondorlatos beállításáért.

 

 

 

Baranec T.; Rehorek V.; Svobodova Z.; Ulrych L.

Generative reproduction of ephedra (Ephedra distachya L.) in Slovakia.

Biologia-Bratislava 1994 49 1, 65-67

 

Egy ritka cserje, a csikófark (Ephedra distachya) egyedüli állománya Szlovákiában 3 izolált populációban, Sturove város közelében fordul elő. Ez egyben a faj északi elterjedésének a határa is. Amennyiben a dunai vízerőmű második fázisa (Nagymaros) megvalósításra kerül, a faj – sok más fajjal egyetemben – a megemelkedett vízszint miatt veszélyeztetetté válik.

 

 

 

Benkova, S.

The occurrence and abundance of microscopic fungi in floodplainforest soils

BIOLOGIA 1999 54 (3): 297-301

 

A tanulmány szigetközi ártér 10 – 40 év közötti nyárasainak talajában végzett mikroszkópikus gomba vizsgálatok eredményeről számol be és bemutatja a jellemző fajokat, valamint azok abundanciáját.

 

 

 

Bodo T.

Forest shelterbelts in the area of the water works at Gabcikovo.

Ochranne lesne pasy v oblasti vodneho diela Gabcikovo.

Lesnicky-Casopis. 1999, 45: 2-3, 163-175; 10 ref.

 

A tanulmány a Bősi víerőmű környezetében található különböző szélfogó erdősávok szerkezetét vizsgálta a fajösszetétel szempontjából. Az eredmények arra mutattak rá, hogy rövid időn belül szükségessé válik az elöregedett erdősávokat felfrissíteni.

 

 

 

Buckova, Erika; Bacigalova, Kamila; Simonovicova, Alexandra; Frankova, Eleonora; Benkova, Silvia

Occurrence and abundance of microscopic fungi in floodplain forest soils. Ekologia (Bratislava), 19(1), 3-9 (English) 2000 Slovak Academic Press Ltd.

 

A tanulmány szigetközi ártéri fűz,- és nyárfa állományok talajaiban élő mikroszkópikus gombák fajösszetételéről és azok előfordulásának számol be.

 

 

 

Buckova, M.; Bacigalova, K.; Vizarova, G.

Contribution to the study of morphological variance between theisolates of Aspergillus niger obtained from different localities in Slovakia

BIOLOGIA 2000, 55 (3):223-228

 

A tanulmány az Aspergillus niger Tiegh gombatörzs három különböző helyről gyűjtött mintáját hasonlítja össze. Az egyik mintavételi hely a Bős környékéről származott.

 

 

 

Carnogursky, Jozef

Influence of the simulated flood on the collembolan communities in the former seasonally flooded Danubian forest near the Gabcikovo waterwork (Slovakia).

In: Pizl, Vaclav & Tajovsky, Karel [Eds]. Soil zoological problems in central Europe. Proceedings of the 4^th Central European Workshop on Soil Zoology held in Ceske Budejovice, Czech Republic, April 23-24, 1997. Institute of Soil Biology, Academy of Sciences of the Czech Republic, Ceske Budejovice. 1998: i-iv, 1-283. Chapter pagination: 13-18.

 

 

 

Cejka, T.

The terrestrial molluscan fauna of the Danubian floodplain (Slovakia)

BIOLOGIA 1999 54 (5): 489-500

 

Szárazföldi puhatestű faunát vizsgálták 1990 és 1997 között 24 mintavételi helyen a Duna árterében és a hozzá kapcsolódó Csallóközi területeken. 21 család 50 faját találták meg a területen. Csökkenő relatív sűrűségben az alábbiak voltak a leggyakoribbak: Aegopinella nitens, Monachoides incarnatus, Petasina unidentata, Arianta arbustorum, Vitrea crystallina, Zonitoides nitidus, Carychium minimum, Cochlicopa lubrica, Urticicola umbrosus, Trichia striolata, Cochlodina laminata, Vallonia costata, Fruticicola fruticum, Semilimax semilimax, Alinda biplicata, Pseudotrichia rubiginosa, Cepaea hortensis, Punctum pygmaeum és Succinea putris. Az 50 fajból 11 (22.0%) tág toleranciájú faj, 8 (16.0%) erdőt toleráló faj, 6 (12.0%) erősen higrofil faj, 4 (8.0%) erdei, sztyepp és nyílt területű ökológiai csoporthoz tartozott, 3 (6.0%) higrofil és erdei higrofil faj és 2 (4.0%) bozót, erdei sztyepp és szárazságtűrő faj volt. Az eredményeket összevetették azokkal az eredményekkel, amelyeket a Bősi erőmű megépítése előtt kaptak.

 

 

 

Cejka T.

Adaptive successional changes in malacocoenoses as a reaction to the changed hydrological conditions in the diversion area of the Gabcikovo power plant (Slovakia, the Danube river).Biologia-Bratislava. 1997, 52: 5, 615-623; 12 ref.

 

A Duna elterelésének hatását vizsgálták a puhatestűekre egy ártéri eredi területen 1989-95 között. A mintavétel évente háromszor végezték (tavasszal, nyáron és ősszel) négy 0,25 m² –es kvadráton. A fajok abundanciáját és dominanciáját vizsgálták az elő egyedek és a “friss” csigaházak megszámlálásával. A hét éves vizsgálat során 17 családhoz és 32 fajhoz tartozó 17852 puhatestű egyedet gyűjtöttek. Az Aegopinella nitens és Semilimax semilimax eredi fajok dominanciája csökkent 1990-től, míg a Cochlodina laminata pedig 1991-től. A levélen és az avarban táplálkozó fajok abundanciája növekedett. Az erdei higrofil fajok, a Clausilis pumila és a Urticicola umbrosus száma csökkent 1993-tól. Ahogy a tanulmányi időszak során a fák takarása csökkent, a nyílt területek fajai a Vallonia pulchella és a Vallonia costata száma növekedett. Az első két év során a körülmények megváltoztak, ami gátolta a honos, specializált puhatestű fajokat.

 

 

 

Gergely, A.; Hahn, I.; Meszaros-Draskovits, R.; Simon, T.; Szabo, M.; Barabas, S.

Vegetation succession in a newly exposed Danube riverbed

APPLIED VEGETATION SCIENCE 4 (1): 35-40 2001

 

A cikk beszámol a szigetközi szárazföldi vegetációban zajló szukcessziós folyamatokról. A Duna elterelése 1992-ben jelentős vízszint csökkenéssel és egy új terreszriális élőhely kialakulásával járt együtt a Szigetközben. A „felhagyott” Duna mederben nagyon gyors kolonizációs folyamat zajlott: mindössze négy évet vett igénybe egy új füzes bozót zóna kialakulása. Az eredmények világosan jelzik, hogy a szukcessziós folyamatok előre haladtával kialakult kismértékű vegetáció-heterogenitásért a domborzat / talajnedvesség gradiens felelős. A növénytakaró mintázatában bekövetkező további változások a vízgazdálkodási beavatkozások nyomán kialakuló vízszintek fogják meghatározni.

 

 

 

Guti, G.

Changes in juvenile fish assemblages in two backwaters of theSzigetkoz floodplain after river diversion by the Gabcikovo Dam

ITALIAN JOURNAL OF ZOOLOGY 1998 65: 337-339

 

A szigetközi ártér hálózatos rendszere prominens szerepet játszott a Közép-Duna felső szakaszában élő hal közösségek szerkezetére. A folyószabályozási és árvízvédelmi beavatkozások a XIX. század óta megváltoztatták a terület természeti forrásait. Az 1992. év végén a Dunát elterelték a Bősi erőmű üzemvíz csatornájába és a folyó legtöbb kis mellékága kiszáradt az ártéren. A juvenilis halak vizsgálata arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen nagy jelentőségű a szigetközi mellékágak egymással való kapcsolata.

 

 

 

Guti,G.

Ecological impacts of the Gabcikovo River Barrage System on fish in the Szigetkoz floodplain in Hungary.

INTERNATIONALE VEREINIGUNG FUER THEORETISCHE UND ANGEWANDTE LIMNOLOGIE VERHANDLUNGEN 26(5), Juni, 1998: 2251-2254, illustr.

 

 

 

Halupa L.; Somogyi Z.; Szabados I.; Veperdi G.

Forestry studies of the monitoring system in the area affected by the Gabcikovo-Nagymaros Barrage System. I. 1986-1992.Erdeszeti vizsgalatok a Bos-Gabcikovoi eromu hatasteruleten kialakitott megfigyelorendszerben. I. 1986-1992.

Erdeszeti-Kutatasok. 1994, 84: 97-115; 7 ref.

 

Ez a tanulmány összefoglalja az Erdészeti Tudományos Intézetben végzet monitorozás 1986. és 1992. közötti időszakában kapott eredményeit.

 

 

 

Illés, G., Szabados, I., Somogyi, Z.

Az erdészeti monitoring eredményei. In: MTA Szigetközi Munkacsoport: A szigetközi környezeti monitoring eredményei. Az előadások összefoglalói. Nyugat – magyarországi Egyetem. 19-20. 2002.

 

 

 

Illyova, M.

Cladoceran taxocoenoses in the territory affected by theGabcikovo barrage system

BIOLOGIA 1996 51 (5): 501-508

 

Ágascsápú rákok (Branchiopoda: Ctenopoda, Anomopoda, Onychopoda, Haplopoda) közösségeit monitorozták 1991 és 1995 között. Az első két évben az euplanktonikus fajok domináltak. A bősi erőmű üzembe helyezését követően azonban a Bosmina longirostis és más nyíltvizi fajok dominanciája csökkent és a tychoplanktonikus fajok váltak dominánssá, bár alacsony relatív sűrűségben.

 

 

 

Kaluz S.

Soil mites (Acarina) of Kral'ovska luka forest in floodplain near Gabcikovo power plant (Slovak Republic).Biologia-Bratislava. 1994, 49: 2, 193-199; 13 ref.

 

Atkák felmérését végezték 1989 – 92 között a Kral'ovska luka erdőben, Szlovákiában. Ezen a helyen – eltérően más Duna-menti élőhelyektől - az atkák előfordulása kisebb és a fajok diverzitása is alacsonyabb, mint más területeken. A jelenség okait a tanulmány szerzője boncolgatja.

 

 

 

Kaluz S.

New records of Tarsonemini (Acarina) from Slovakia.

BIOLOGIA (BRATISLAVA) 51(5), October 1996: 531-532.

 

 

 

Kaluz, S.

Soil mites (Acarina) during hydrologic changes in floodplainforest of Danube

EKOLOGIA-BRATISLAVA 1997 16 (4): 345-357

 

Ez a tanulmány a Bősi erőműhöz közeli erdő talajlakó atkáit tanulmányozása 1991 és 1994 között. Az eredmények azt jelezték, hogy a Duna elterelését követő első évben jelentős változások következtek be a fajdiverzitásban a vertikálisan elhelyezkedő mintavételi területeken.

 

 

 

Kirka, A.

Fish biodiversity of the Gabcikovo waterworks.

3. International Conference: Danube River Bonds. Bratislava (Slovakia). 3-6 Jun 1997. Dunaj - rieka, ktora spaja. City University Bratislava (Slovakia); Biopolitics International Organization, Atheny (Greece). Danube river bonds. Past, present, future - a dimension of time and space. 1997. 50 p. p. 21. Environmental and social aspects of Danubian hydro power constructions.

 

A Morva és az Ipoly torkolta közötti szakasz halfajainak teljes listája évtizedeken keresztül készült. Ez 66-69 fajból állt, amely ugyanabban az időben soha nem fordult elő teljes egészében. A Vaskapu üzembe helyezését követően, 1971-től a nagytestű tokfélék migrációja teljes mértékben megszűnt. Másrészről viszont új halfajok telepítésének a száma folyamatosan növekedett. Mindazonáltal az eredeti fajszám 57 volt. A Dunában a korábban feljegyzett 50-ből 45, a szlovák mellékágrendszerben pedig 56-ból 31 halfajt sikerült azonosítani 1992, a Duna elterelése óta. Az új teljes fajlista csak fokozatosan állítható össze és nincs olyan faj, amely a gátépítés előtt jelen volt és most hiányzik. A cikk megírásának idejéig nincs bizonyíték arra, hogy bármelyik faj eltűnt volna a szóban forgó területről. Az ellenkezője viszont tény: néhány „régi-új” faj is (pisztráng, dunai lazac) megjelent a Dunában, például olyan mikro-élőhelyeken, mint a különböző céllal létesített kőrakások.

 

 

 

Kiss, Keve Tihamer

Has the trophic level of the River Danube an effect of the Gabcikovo (Bos) barrage?. Hidrol. Kozl., 80(5-6), 316-318 (Hungarian) 2000

 

A cikk történelmi adatokat is felhasználva elemzi a folyószakasz trófikus szintjének alakulását az 1950-es évektől a Bősi erőmű üzembe helyezése utáni állapotokig.

 

 

 

Kralikova A.; David S.

Hoverflies (Diptera: Syrphidae) and dragonflies (Odonata) on the part of the bank growth of the Cilizsky stream, near Gabcikovo.

Pestrice (Diptera: Syrphidae) a vazky (Insecta: Odonata) casti brehoveho porastu Cilizskeho potoka pri Gabcikove.

ENTOMOFAUNA CARPATHICA 8(3) 1996: 63-65, illustr.

 

 

 

Krizova E.

Dynamics of the herbaceous vegetation of riparian forests affected by Gabcikovo water dam.

Dynamika bylinnej vegetacie luznych lesov ovplyvnenych vodnym dielom Gabcikovo.

Lesnicky-Casopis. 1999, 45: 2-3, 137-153; 11 ref.

 

A cikk a bősi üzemvíz csatorna mentén, valamint Podunajske Biskupice város körül húzódó Querceto-Fraxinetum (QFr), Ulmeto-Fraxinetum populneum (UFrp) és Ulmeto-Fraxinetum carpineum (UFrc) erdei közösségek lágyszárú komponenseinek 1995-97 közötti monitoring felméréseinek előzetes eredményeit mutatja be. Jelentősnek minősült az invázív neofita populációk biomasszája és megnövekedett sűrűsége.

 

 

 

Krumpalova, Z.

Response of epigeic spiders on the changes in the hydrological conditions in the Danube floodplain (area Gabcikovo).

Revue Suisse de Zoologie Volume Hors serie 1, aout, 1996: 355-363, illustr.

 

 

 

Krumpalova, Z.

Epigeic spiders (Araneae) of the inundation of the Danuberiver, on the area of interest of the Gabcikovo waterworks .1. Before the waterworks were put into operation

EKOLOGIA-BRATISLAVA 1997 16 (2): 147-162

 

 

A Bősi vízerőmű területén, kilenc helyen tanulmányozták a pók közösségeket 1989-1991 között. Összesen 19 családhoz tartozó, 118 fajt vettek számba. A Pirata hygrophilus volt a legjellemzőbb faj azokban a pók közösségekben, amelyek rendszeresen elárasztott ártéri erdőkben élnek. A közösségek relatív alacsony diversitási értékkel (1.79-2.63) voltak jellemezhetők. A mintavételi helyek közül Kral'ovskaluka, Dobrohost és Klucovec 1991-ig a legjobban megőrzött élőhelyek közé tartoztak.

 

 

 

Krumpalova, Z.

The comparison of response of epigeic spider communities (Araneae) on the changes in ecosystem into the two inundation forests of the Danube river.

Pizl, Vaclav & Tajovsky, Karel [Eds]. Soil zoological problems in central Europe. Proceedings of the 4^th Central European Workshop on Soil Zoology held in Ceske Budejovice, Czech Republic, April 23-24, 1997. Institute of Soil Biology, Academy of Sciences of the Czech Republic, Ceske Budejovice. 1998: i-iv, 1-283. Chapter pagination: 117-124, illustr.

 

 

 

Krumpalova Z.; Mahnert V.

Response of epigeic spiders on the changes in the hydrological conditions in the Danube floodplain (area Gabcikovo).

Proceedings of the 13th International Congress of Arachnology, Geneva, Switzerland, 3-8 September, 1995. Revue-Suisse-de-Zoologie. 1996, Hors Serie 1: 355-363; 14 ref.

 

A Dobrohost közeli ártéri erdőben tanulmányozták az Araneae család fajait az 1991-1994 közötti időszakban. Ez idő alatt 110 fajból 5875 egyedet gyűjtöttek be. A domináns fajok a Pirata hygrophilus Pardosa lugubris, Diplostyla concolor, Ozyptila praticola, Pachygnatha listeri, Lepthyphantes pallidus és a Centromerus sylvaticus volt. A Duna elterelését (1992 november) követően a nedvességet kedvelő fajok száma 26%-kal csökkent 1994-ben, míg a tág tűrésű fajok száma 30%-kal nőtt. A pók közösségek szerkezete jelentősen megváltozott. A fajdivezitás a fő mintavételi helyen 35-ről 71-re nőt a felvételezés időszaka alatt.

 

 

 

Kubicek, F.

Ecological evaluation of the Danubian floodplain forests

EKOLOGIA-BRATISLAVA 1999 18: 91-97

 

A cikk a Duna ártéri erdőket értékeli az eredet, a fafaj összetétel, az erdőgazdálkodás hatása szempontjából. Külön figyelmet szentel a Bősi erőműnek az ártéri erdőkre kifejtett hatásának.

 

 

 

Lisicky, M.J.; Carnogursky, J.; Cejka, T.; Kaluz, S.; Krumpalova, Z.; Pisut, P.; Uhercikova, E.

Adaptive changes in the ecosystem related to the shift of the Danube river into the Gabcikovo powerplant canal

EKOLOGIA-BRATISLAVA 1997 16 (3): 265-280

 

A Duna elterelését követően megfigyelhető volt egy adaptív mechanizmus a növények, puhatestűek, pókok, atkák és ugróvillások körében. Ez a következőkkel jellemezhető: változások a diverzitásban, az ártéri erdőre jellemző fajok visszahúzódása, a gazdanövény fajokat igénylő fajok közösségeinek újraszerveződés, az euriö fajok nyomására a higrofil fajok visszahúzódása, változások a fajösszetétel azonossági rátájában, az életformák relatív reprezentációjának megváltozása, a kiszáradás miatti koronaszint elvékonyodás és levélhullás.

 

 

 

Luskova, V.; Slechtova, V.; Slechta, V.; Lusk, S.

The population genetic diversity of Chondrostoma nasus from Moravian and Slovak rivers

FOLIA ZOOLOGICA 1995 44: 91-98

 

A Chondrostoma nasus hét populációjának populációgenetikai jellemzőt ismerteti a cikk.

 

 

 

Lysy, J.; Urgeova, E.

Ecological study of Yersinia enterocolitica isolated from small terrestrial mammals captured on the territory of the barrage system Gabcikovo

BIOLOGIA 1995 50 (6): 543-546

 

A tanulmány kisemlősökben izolált Yersinia genushoz tartozó 71 törzs adatait közli.

 

 

 

Makovinska,-J.

Development of eurotrophication in the Cunovo reservoir in the period 1994-1996.

3. International Conference: Danube River Bonds. Bratislava (Slovakia). 3-6 Jun 1997. Dunaj - rieka, ktora spaja. City University Bratislava (Slovakia); Biopolitics International Organization, Atheny (Greece). Danube river bonds. Past, present, future - a dimension of time and space. 1997. 50 p. p. 27. Environmental and social aspects of Danubian hydro power constructions.

 

Az elsődleges fitoplankton produkciót vizsgálták a Csúny-Bős tározóban 1994-1996 közötti időszakban. Olyan kiegészítő méréseket végeztek, mint a tápanyagtartalom, fitoplankton sűrűség, átlátszóság és pH érték. A mérések többnyire a tározó parti részein folytak, ott, ahol a legrosszabb helyzetre számítottak.

 

 

 

Moskat, C.; Fuisz, T.

Conservational aspects of bird-vegetation relationships in riparian forests along the River Danube: A multivariate study

ACTA ZOOLOGICA ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 1995 41 (3): 151-164

 

A vegetáció strukturát és a madár közösségeket vizsgálták fűz, nyár és vegyes partmenti erdőkben a Duna mentén a Szigetközben. Multivariációs módszereket használtak a madár-vegetáció kapcsolat bemutatására: a főkompones alanlízis a vegetáció komponensekhez, kanonikus variáció analízist annak érdekében, hogy elkülönítsék az erdőtípusokat madár,- és vegetáció struktúra szerint és multivarióciós plexus analízist azért, hogy rámutassanak a kapcsolatra egy madárfaj és a vegetációkompones között. A Bősi vízerőmű következtében a fűzesek látszanak veszélyeztetett élőhelyeknek a Szigetközben. A füzes erdőnek van a legkülönlegesebb madárközössége a Szigetközben, ugyanakkor a hibrid nyár állományok madárközösségei nagyobb fajsűrűséget képviselnek, mint a tipikus mérsékeltövi lombhullató erdők. A cikkben metodológiai kérdések is megvitatásra kerülnek.

 

 

 

Oszlanyi J.

Dynamics of leaf area index in an adult floodplain forest ecosystem during one vegetation period.Ekologia-Bratislava. 1995, 14: 1, 35-41; 13 ref.

 

A cikk a levél felület index egy vegetációs perióduson belüli dinamikáját elemzi.

 

 

 

Oszlanyi, J.

Changes in ecological value of the Danube floodplain forest in last five decades

EKOLOGIA-BRATISLAVA 1995 14:135-141

 

A Duna öntéstalaján kialakult ártéri erdőket gyakran Közép-Európa utolsó természetes ökoszisztémáiként emlegetik. A valós helyzet ettől különböző, ami a Bősi vízerőmű megépítése előtti helyzetre is igaz. A teljes „belső delta” ökoszisztémára nagy hatással voltak már a múlt században megépített árvízvédelmi gátak. A korábban nagy területeket elöntő sekély vizeket a gátak korlátozták, így azután az áradások gyakoribbakká magasabbakká és intenzívebbekké váltak. ezeket a kiváló feltételeket használták ki az erdészek, akik bevezeték az intenzív erdőgazdálkodást és megváltoztatták az erdők fafaj összetételét. Az erdők ökológiai értéke elsősorban azzal változott meg, hogy különlegesen nagy termőképességű nyár klónokat ültettek. A nyárfa monokultúráknál alkalmazott intenzív gazdálkodása kihatással volt az aljnövényzet összetételére és ökológiai értékére is, amely fontos része az erdei ökoszisztémáknak és fontos szerepet játszik azok stabilitásának megőrzésében. Ebben a cikkben az 1945 –óta tartó változások kerülnek bemutatásra, a technikai irodalom régi adataira, valamint a jelen időszakban végzett vizsgálatokra alapozva.

 

 

 

Oszlanyi, J.

Canopy structure and crown overlap in an adult poplar floodplain forest in the Danube inundation

EKOLOGIA-BRATISLAVA 1996 15 (2): 179-187

 

A cikk a „Robusta” megnevezésű nyárfa klón koronaszerkezetének leírását adja egy érett állományban a Bősi erőmű hatásterületén.

 

 

 

Oszlanyi J.

Consequences of anthropic impact on Danube floodplain forests in Slovakia.

International symposium on floodplain forest ecosystems in Europe, Smolenice, Slovakia, 28 September-2 October 1998. EKOLOGIA-BRATISLAVA. 1999, 18: Suppl.1, 103-110; 2 ref.

 

Az antropogén hatások a Bratislava sturovo közötti Duna szakasz árterületeire hozzávetőleg 150 évvel ezelőtt kezdődtek, amikor árvízvédelmi gátakat kezdtek építeni. Az erdők egészen 1935 jól alkalmazkodtak a gátak teremtette új feltételhez. Az átmenti puhafa és keményfa ártéri erdőkben honos fafajok éltek. Később, 1935-1992 között az erdei területek 70-75 %-án nemesnyár klónokat telepítettek monokultúrában, amelyek különleges gondoskodást igényeltek. A spontánul regenerálódó fafajok egy erőteljes aljnövényzetet alkottak az ártéri erdők minden típusában, kivéve a puhafa (Saliceto-Alnetum) ártéri erdőket. Ez az aljnövényzet volt az egyedüli ökológiailag stabil része a monokultúráknak. A Bősi erőmű építése miatt bekövetkezett erdőirtásokat az erdők leépülése követte a koordinálatlan hidrotechnikai beavatkozások területein. 1992 –óta, mióta a Bősi vízerőmű megépült a mellékágrendszer mesterséges vízellátása biztosított, ezáltal a talajvízszint optimális állapotban van az erdősült területek legnagyobb részén. Mindazonáltal az árvíz hiányzik és a régi folyómeder elszívó hatása is jelentkezik.

 

 

 

Oszlanyi, J.

Leaf area index as the indicator of health state of forestwithin reach of the Gabcikovo hydropower plant

EKOLOGIA-BRATISLAVA 1999 18 (2): 173-178

 

Az erdők egészségi állapotát jelző levélfelület index 1988 és 1998 között (Robusta nemes nyár klón) fokozatosan csökkenő tendenciát mutatott, amit nem a bősi erőmű hatásaként magyaráz, ellenkezőleg arról számol be, hogy a levélfelület-index drasztikusan nem csökkent a Duna elterelése után és a talajvíz csökkenése ellenére a gyökérzet folyamatosan kapcsolatban volt az agyag réteggel.

 

 

 

Oszlanyi, J.

Methods of forest ecosystems monitoring within the reach of hydropower plant in Gabcikovo, Slovakia

EKOLOGIA-BRATISLAVA, 2001 20: 85-91

 

Az erdészeti monitoring metodikájáról számol be a cikk.

 

 

 

Puky, M.

Hirudinea faunal changes in the impact area of the Gabcikovo River Barrage in 1989-1994.

INTERNATIONALE VEREINIGUNG FUER THEORETISCHE UND ANGEWANDTE LIMNOLOGIE VERHANDLUNGEN 26(4), Mai, 1998: 2128-2131, illustr.

 

 

Puky, M.

Long-term changes in the distribution of leeches along the Danube in Hungary.

INTERNATIONALE VEREINIGUNG FUER THEORETISCHE UND ANGEWANDTE LIMNOLOGIE VERHANDLUNGEN 25(3), Juni 1994: 1695-1696, illustr.

 

 

 

Rajsky D.; Acs P.; Ferencik I.

Diversity of selected species of fauna in the region of the Waterwork Gabcikovo. Population development and diseases prevention.

Diverzita vybranych druhov fauny v oblasti vodneho diela Gabcikovo z pohl'adu vyvoja populacii a prevencie nakaz.

Slovensky-Veterinarsky-Casopis. 1998, 23: 6, 309-313.

 

 

 

Smelko S.; Dursky J.

Quantification of forest stand growth and increment changes in the region of Hrusovska dam due to the Gabcikovo hydropower plant.

Kvantifikacia zmien v raste a prirastku lesnych porastov vplyvom vodneho diela Gabcikovo v oblasti hrusovskej zdrze.

Lesnicky-Casopis. 1999, 45: 2-3, 123-136; 8 ref.

 

Átmérő növekedést és dendrokronológiai analízist végeztek 6 permanens monitoring mintavételi helyen a hrusov-i gát körzetében a Duna elterelése előtt és után telepített nyárban, kocsányos tölgyben, fekete fenyőben és akácban. Azt tapasztalták, hogy az átmérő növekedés – a modellel összevetve – 11-136 %-kal nagyobb volt 1992 után. Ezek az adatok összhangban vannak a megemelkedett talajvíz szinttel és az erdők egészség állapotának javulásával ezen a területen.

 

 

 

Smelko, S.; Scheer, L.

Height growth and increment of the poplar clones in the region of the Gabcikovo water dam

EKOLOGIA-BRATISLAVA 1999 18 (2): 143-153

 

Nemesnyár klónok magassági növekedésére a Duna elterelése nem volt hatással. Ennek ellenkezőjét tapasztalták: az eredmények azt jelezték, hogy a magasági növekedés azonos agy nagyobb a modellénél. A talajvízszint változás szintén nem volt jelentős.

 

 

 

Smelko, S.; Scheer, L.

Dendrochronological analysis of diameter growth and incrementof Pedunculate oak (Quercus robur L.) in Danube floodplainforests

EKOLOGIA-BRATISLAVA 2000, 19(2):125-140

 

Ebben a tanulmányban a kocsányos tölgy (Quercus robur L.) növekedésének vizsgálatáról számolnak be. A Bősi vízerőmű negatív hatását nem erősítették meg. Ennek ellenkezőjét tapasztalták: intenzívebb átmérő növekedést tapasztaltak.

 

 

 

Smelko, S.; Varga, L.; Nesticky, S.

Dynamics of groundwater level and health state of forest stands in the area of water works at Gabcikovo.

Dynamika hladiny podzemnej vody a zdravotny stav lesnych porastov v oblasti vodneho diela Gabcikovo.

Lesnicky-Casopis. 1999, 45: 2-3, 109-121; 7 ref.

 

A gát alatt a talajvízszint azokon a terülteken csökkent legjelentősebben, amelyek közel vannak az öreg Dunához. Itt a talajvízszint éves fluktuációja is csökkent. A nemes nyár törzsek egészségi állapotában negatív hatás nem volt tapasztalható, kivéve egy, gáthoz közeli területet. A talajvíz hiányt valószínűleg kompenzálta a mellékágrendszerből biztosított felszíni utánpótlás. A gát fölött a talajvízszint 1.7 – szeresére nőtt és a fafaj (kocsányos tölgy, akác, fekete fenyő) egészségi állapota jelentősen javult. Az asszimilációs szervek elvesztése 1993 és 1996 között 12-62%-ról 5-37%ára csökkent.

 

 

 

Somogyi, Z.; Szabados, I.; Veperdi, G.

Growth and health of floodplain forests in the Szigetkoz (N-WHungary) before and after diversion of the Danube: Results of aten-year monitoring

EKOLOGIA-BRATISLAVA 1999 18: 59-68

 

A Bős –Nagymarosi Vízlépcső Rendszer hatásbecslésére 1986-tól monitoring programot indítottunk a Szigetköz ártéri erdeiben. Azóta 36 permanens monitoring ponton mérjük az állományok éves növekedését, a heti kerületnövekedést kiválasztott fákon, valamint 60 helyen, kiválasztott fákon megfigyeléssel becsülték a fák egészségi állapotát. A Bősi gát befejezését követően a Dunát 40 km hosszan elterelték. 1995-ben egy vízpótló rendszert helyeztek üzembe, de áradás 1992-óta nem volt a területen. Mindezek következményeként a fák növekedése különböző mértékben csökkent számos helyen közvetlenül az elterelést követően. Károsodott fák elsősorban a fő meder mentén jelentek meg és a fák abnormálisan korán levetették leveleiket. A kerületnövekedési mintázat is abnormális volt a vegetációs időszakban. Ezek a negatív jelenségek csak akkor fordíthatók meg, ha egy hatékony vízpótló rendszer működésbe lép, aminek a lényegét e tanulmány részletezi.

 

 

 

Sporka, F.; Nagy, S.

The macrozoobenthos of parapotamon-type side arms of the Danuberiver in Slovakia and its response to flowing conditions

BIOLOGIA 1998 53 (5): 633-643

 

A tanulmány egy makrozoobenthos vizsgálatról számol be, amelyet 1976-1978 között végeztek, a Bősi vízerőmű megépítése előtt egy parapotamon típusú mellékágban.

 

 

 

Stollmann, A.; Macholan, M.

The mound-building mouse is part of the Slovakian fauna – a reply

FOLIA ZOOLOGICA

 

A güzüegér (Mus spicilegus) Vah folyó menti és csallóközi újabb elterjedési adatáról számol be a cikk.

 

 

 

Varga L. (a) The possibilities of the application of deep planting technology on the alluvia of rivers.

Moznosti uplatnenia technologie hlbkovej sadby na aluvialnych naplaveninach riek.

Lesnicky-Casopis. 1995, 41: 5, 339-351

 

A tanulmány egy olyan mély nyárfa ültetési technológia kipróbálásáról számol be, amely alkalmas lehet olyan helyeken, ahol a talajvízszint a kavicsréteg szintig csökkent.

 

 

 

Varga L. (b)

The first practical experiences from the application of technology of deep planting in lowland regions of Slovakia.

Prve prakticke skusenosti z uplatnenia technologie hl'bkovej sadby v nizinnych oblastiach Slovenska.

Zpravy-Lesnickeho-Vyzkumu. 1995, 40: 1, 40-43; With English figures; 10 ref.

 

11 olyan Populus euramericana [P. canadensis] törzs növekedését és egészségi állapotát monitorozták, amelyek különböző mélységre (1.5, 2.0, 2.5, 3.0, 3.5 és 4.0 m) mélyültetéssel telepítettek 9 helyen a szlovák alföldön. 4 m mélységű telepítés lehetséges volt kavicsba, 3 méter mélységű pedig durva homokban.

 

 

 

Varga L. (a)

Importance of fragments of forests gene bases on river alluvia in lowlands of Slovakia.

International symposium on floodplain forest ecosystems in Europe, Smolenice, Slovakia, 28 September-2 October 1998. Ekologia-Bratislava. 1999, 18: Suppl.1, 143-148; 5 ref.

 

A tanulmány arról számol be, hogy újabb erdő gén alapokat [forest gene bases (FGBs) – honos fák állományának együttese egy intenzíven kezelt területen] jelöltek ki Dél-Szlovákiában, többek mellet a Duna mentén.

 

 

 

Varga, L. (b)

Importance of fragments of forests gene bases on river alluviain lowlands of Slovakia

EKOLOGIA-BRATISLAVA 1999 18: 143-148

 

A tanulmány arról számol be, hogy újabb erdő gén alapokat [forest gene bases (FGBs) – honos fák állományának együttese egy intenzíven kezelt területen] jelöltek ki Dél-Szlovákiában, többek mellet a Duna mentén.

 

 

 

Varga L. (c)

Conservation and preservation of the gene pool of forest tree species in the interest area of the Gabcikovo water works.

Zachrana a zachovanie genofondu lesnych drevin v zaujmovom uzemi vodneho diela Gabcikovo.

Lesnicky-Casopis. 1999, 45: 2-3, 155-161; 5 ref.

 

A tanulmány bemutatja azt a programot, amellyel a Bősi vízlépcső hatásterületén kívánják megőrizni a fafajok genetikai értékét.

 

 

 

Vranovsky, M.

Impact of the Gabcikovo hydropower plant operation on planktonic copepods assemblages in the River Danube and its floodplain downstream of Bratislava

HYDROBIOLOGIA 1997 347: 41-49

 

Evezőlábú rákok csoportjainak vizsgálata a szlovák oldali mellékágrendszerben és az elterelt Duna főmedrében azt sugallta, hogy vízpótló rendszer nem képes fenntartani az elterelést megelőző élőhely diverzitást és a planktonikus csoportok faj diverzitását sem (Vranovsky, 1997).

 

A planktonikus evezőlábú rákok csoportjai az elterelt Duna fő mederben és a szomszédos ártér víztesteiben megváltozott amióta a Bősi vízlépcsőt üzembe helyezték. A legnagyobb változás egy korábbi mellékágban történt (Dobrohost falu felett), amely teljesen kiszáradt. Változások voltak tapasztalhatók egy, mesterségesen táplált, parapotamon típusú mellékágban is a 1840 és 1820 fkm között. Az euplanktonikus evezőlábú rákok sűrűsége csökkent, míg a tychoplanktonikus fajoké nőtt. A nyári zooplankton biomassza csökkent. Nyilvánvaló, de nem annyira szélsőséges változások a Duna korábbi medrének nyílt vizeiben és az érintett folyó szakasz mellékágainak pleziopotamon típusú vizeiben lévő evezőlábú rákoknál is előfordultak. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy vízpótló rendszer nem képes fenntartani az elterelést megelőző élőhely diverzitást és a planktonikus csoportok faj diverzitását sem.

 

 

 

TALAJTAN

 

 

Benetin J.

Use of the energy-hydro-plant index for assessment of the soil moisture state.Hodnotenie vlhkostneho stavu pody pomocou energo-hydro-rastlinneho indexu.

Acta-Horticulturae-et-Regiotecturae. 1999, 2: 1, 9-12; 7 ref.

 

A tanulmány módszert ír le az öntözés hatékonyságának becslésére az “energia – víz – növény index” felhasználásával. A módszer a Bősi Duna – alföldön próbálták ki.

 

 

 

Benetin J.

Application of the hydro-energy-plant index to the assessment of efficacy of irrigation. Vyuzitie energo-hydro-rastlinneho indexu na posudenie ucinnostizavlahy.

Vedecke-Prace-Vyskumneho-Ustavu-Zavlahoveho-Hospodarstva-v-Bratislava. 1997, No. 23, 41-58; 12 ref.

 

A tanulmány módszert ír le az öntözés hatékonyságának becslésére az “energia – víz – növény index” felhasználásával. A módszer a Bősi Duna – alföldön próbálták ki.

 

 

 

Bublinec E.; Kukla J.

Humus of forest soils in the Hydroengineering Works of the Gabcikovo region. Humus lesnych pod v oblasti vodneho diela Gabcikovo.

Lesnicky-Casopis. 1999, 45: 2-3, 101-107; 8 ref.

 

A tanulmány első eredményeket közöl ártéri talajok humusztartalmáról Bősi vízerőmű 24 minitoring helyéről.

 

 

 

Cambel B.

Soils in the Danube floodplain in the stretch between Bratislava and Cicov.

Ekologia-Bratislava. 1995, 14: 1, 77-86; 15 ref.

 

Az öntéstalajokat jellemzi a Bősi vízlépcső által érintett ártéri területeken.

 

 

 

Cambel B.; Mucha I.

The monitoring of anthropologically unaffected soils.

Gabcikovo-part-of-the-hydroelectric-power-project-environmental-impact-review. 1995, 119-122; 8 ref. Vydavatel'stvo Q111; Bratislava, Slovakia

 

A tanulmány a Bősi vízerőmű hatását vizsgálja az ártéri erdők talajára. A talajnedvességet 1990-óta monirorozzák. Változások már az erőmű üzembe helyezése előtt előfordultak. Az erőmű üzembe helyezése különböző hatást gyakorolt a talajvízre különböző helyeken.

 

 

 

Curlik, J.; Mejeed, S. Y.

Trace element contamination of the soils of Zitny ostrov.

Acta Univ. Carol., Geol., Volume Date 1993, (1-2), 123-33 (English) 1994.

 

A tanulmány nyomelem (Ag, As, B, Ba, Be, Cd, Co, Cr, Cu, Ga, Hg, Ni, Pb, Sn, Sr, V, Zn, és Zr) szennyeződésekkel foglakozik a Csallóközben. Néhány kivételtől eltekintve, az értékek a taljban megtalálhatókhoz hasonlóak. Az Ag, As, Cu, Hg, és Ni néhány esetbe antropogenikus szennyezés jeleire utal.

 

 

 

Curlik, Jan; Mejeed, Salem Yaseen

Calcretes in the soils of Zitny Ostrov (Slovakia).

Miner. Slovaca, 28(1), 63-72 (English) 1996.

 

A tanulmány karbonát ásványok formációját vizsgálja a Csallóközben.

 

 

 

Fulajtar E.; Mucha I.

Impact of the Gabcikovo hydropower structures on the soils and agriculture.

Gabcikovo-part-of-the-hydroelectric-power-project-environmental-impact-review. 1995, 135-144; 9 ref. Vydavatel'stvo Q111; Bratislava, Slovakia

 

A cikk beszámol a talaj monitoring során 1989-óta mért adatokról.

 

 

 

Hlavaty Z.; Cambel B.; Mucha I.

Changes in the soil moisture regime in the aeration zone after setting the Gabcikovo [Slovakia] hydroelectric power structures into operation.

Gabcikovo-part-of-the-hydroelectric-power-project-environmental-impact-review. 1995, 87-118; 10 ref. Vydavatel'stvo Q111; Bratislava, Slovakia

 

A tanulmány a talaj nedvességtartalmáról számol be.

 

 

 

Kukla J.; Bublinec E.

Variability in selected ecological conditions of the floodplain forests in the region of the Hydroengineering Works at Gabcikovo.

Variabilita vybranych ekologickych podmienok luznych lesov v oblasti vodneho diela Gabcikovo.

Lesnicky-Casopis 1999 45: 2-3, 87-99

 

A cikk az 1995-ös talaj és a talajvíz állapotokat írja le a Bősi vízlépcső úrtéri erdeiben.

 

 

 

Mejeed, S.Y.

Micromorphological study of calcretes in soils of the Zitny ostrov region, southwestern Slovakia

GEOLOGICA CARPATHICA 48 (5): 335-340 1997

 

A tanulmány karbonát ásványok formációját vizsgálja a Csallóközben.

 

 

 

Mejeed, S.Y.

Trace element distribution among the components of soils in Zitny ostrov region, southwestern Slovakia

GEOLOGICA CARPATHICA 48 (1): 63-68 1997

 

A tanulmány a nyomelemeknek a talaj komponensei közötti eloszlásával foglalkozik a Csallóközben.

 

 

 

Mejeed, Salem Yaseen; Curlik, Jan

Background levels of trace elements in the soils of Zitny Ostrov, Slovakia.

Geol. Carpathica--Clays, (2), 107-14 (English) 1993.

 

A tanulmány a Csalóköz talajának nyomelemeivel foglakozik.

 

 

 

Pinke, G.

Segetal weed vegetation of Lesser Hungarian Plan (North-west Hungary) on extensively cultivated farm-lands I. Cereals and first year fallow

NOVENYTERMELES 50 (1): 17-29 2001

 

A tanulmány a Kisalföld mezőgazdasági területein jellemző őszi gyomnövény társulások leírására és osztályozására vállalkozott.

 

 

 

Pinke, G.

Segetal weed vegetation on extensively cultivated farmland on the Lesser Plain (north-west Hungary) II. Stubble-fields, summer annual crops; study of life-form and chorological composition

NOVENYTERMELES 4 (1): 35-40 2001

 

A tanulmány a Kisalföld mezőgazdasági területein jellemző őszi gyomnövény társulások leírására és osztályozására vállalkozott.

 

 

 

Suri, M.

Satellite data - Source of information on soil

EKOLOGIA-BRATISLAVA 14: 53-60 1995

 

A metodológiai tanulmány a Landsat és Spot szatellitekkel készített felvételek talajtani felhasználhatóságát elemzi. Az egyik vizsgálati terület a Csallóközben volt.

 

 

TECHNIKA

 

Bernasovsky, Peter; Bosansky, Jan

Material and technological causes of weld cracking in lock half-gate of Gabcikovo Waterwork. Zvaranie, 48(7), 72-73 (Czech/English) 1999

 

A zsilip fél kapujában lévő hegesztett szerkezet meghibásodásának okai irja le a cikk. A zsilip kapu hideg törését egy hideg repedés inicializálta egy szuper erős alacsony ötvözésű 15 422.5 acél szerkezeti elem hegesztett illesztésnél.