Szigetköz tájvédelmi körzet

A Szigetközi Tájvédelmi Körzetet 1987-ben alapították a Szigetköz sajátos vízrendszerének, jellegzetes növény- és állatvilágának megóvására. A Tájvédelmi Körzet területe 9157 hektár, ebből 1325 hektár fokozottan védett. Változatos táj, az ártéri síkságtól a homokhátakig, a víztükrös mocsaraktól, virágos rétektől az erdőkig, a zátonyos élővizektől a különböző sebességgel folyó mellékágakig, sokféle élőhely megtalálható ezek között. Ahol kicsi a zavarás, az ősi, festői tájkép harmóniáját, egyedi szépségeit érzékeli a látogató.

A tájvédelmi körzet a Duna és a Mosoni-Duna hullámterének részeit foglalja magába. Itt élnek a Szigetköz eredeti növény- és állatvilágának maradványai. Az erdőségek jelentős része nemes-nyáras gazdasági erdő, és csak kisebb része alacsonyártéri puhafaliget, azaz bokorfüzes és fűzliget.

A természetes vagy természet-közeli társulások állományai kis területeken, mozaikos foltokban fordulnak elő, míg a - szám szerint ugyan kevesebb - degradált társulások állományainak területe lényegesen nagyobb, még a tájvédelmi körzeten belül is.

A Szigetközi Tájvédelmi Körzet fontosabb területi egységei:

  - a Mosoni-Duna menti erdők, a keményfaligetek maradványaival, reliktum égerláppal, valamint olyan ritka védett fajokkal, mint a Lilium bulbiferum, számos orchidea, tucatnál több védett lepkefaj, hat unikális páncélos atkafaj;

  - a Duna hullámtere, rajta bokorfüzes, puhafaliget és keményfa-liget állományokkal, nyílt víztükrű és feltöltődött holtágakkal, ritka morotvatavakkal. Ritkaságai a gyökerező hínártársulások szép állományai (Nymphoides peltata, Nymphaea alba), veszélyeztetett és ritka halfajok előfordulása, a fekete gólya és a darázsölyv, valamint a Szigetköz legnagyobb gémtelepe, a Lipóti morotvató;

  - kisebb különálló területek a két folyó között a mentett oldalon, közülük is kiemelkedő értéket képvisel a Jánosi-erdő keményfa-ligete Carex alba-val, a szomszédságában lévő mocsárrét, talajában a híres Bátorligeti reliktum láphoz hasonló talajfaunával, a Dunasziget térségében lévő mocsárrétek és kaszálórétek kornis tárniccsal (Gentiana pneumonanthe) és szibériai nőszirommal (Iris sibirica), vagy a Máriakálnok-Arak térségében lévő égeres láperdő.

A tájképi és biológiai értékekhez sok néprajzi és háziipari, őstermelői (halászat, aranymosás) hagyomány, emlék is járul.

A Szigetközi Tájvédelmi Körzet helyszínrajza