a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között egyes ideiglenes műszaki intézkedésekről
és vízhozamokról a Dunában és a Mosoni Dunában

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

1. A jelen MegáIIapodás megkötését követően a Szlovák FéI a dunacsúnyi létesítményen keresztül a Mosoni Dunába bocsátandó vízhozamot azonnal 43 m³/s-ra növeli, a jelen Megállapodás I. sz. Mellékletében rögzített hidrológiai és műszaki feltételek figyelembe vételével. Ez az érték magába foglalja a tározó jobbpartján szivárgócsatornán keresztül szlovák területről magyar területre folyó vizet.

2. A magyar és szlovák illetékes hatóságok a maguk területén minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a megnövelt vízhozam folyamatos átbocsátását szlovák területről magyar területre.

3. Az átadott víz magyar területen a Duna jobboldalán fekvő mellékágrendszer, a mentett oldal és a Duna Mosoni ága között kerül elosztásra.

2. cikk

1. A jelen Megállapodás megkötését követő napon a dunacsúnyi gát alatti szakaszon a Duna főmedrébe juttatandó vízhozamot évi átlagban 400 m³/s-ra kell növelni, a jelen Megállapodás II. sz. Mellékletében rögzített üzemelési szabályoknak megfelelően. A Duna főmedrébe az árapasztó duzzasztón belépő hozamok nem számítanak bele az átlagszámításba.

2. A gátnak a 3. cikkben foglaltak szerinti építése alatt a dunacsúnyi gát alatti szakaszon a Duna főmedrébe juttatandó víz menyiségét a jelen Megállapodás III. sz. Melléklete szabályozza.

3. cikk

1. A Magyar Fél a Duna főmedrében egy részben az átfolyó víz alatti gátat épít az 1843-as folyamkilométerben. A gát fő paramétereit a jelen Megállapodás IV. sz. Melléklete rögzíti.

2. A Felek kötelezik magukat, hogy a jelen Megállapodással összhangban haladéktalanul kiadják a fenékgát megépítéséhez és fenntartásához a belső jogszabályaik által megkívánt hatósági engedélyeket.

3. A gát megépítésének és fenntartásának költségeit a Magyar Köztársaság viseli.

4. A gát építését a jelen Megállapodás megkötését követő 10-ik napig meg kell kezdeni, és az építés várhatóan be fog fejeződni a munkálatok megkezdését követő 50 napos határidőn belül.

4. cikk

A Felek kötelezik magukat, hogy a térségben működtetett környezeti megfigyelőrendszereik azon adatsorait egymás rendelkezésére bocsájtják, amelyek az 1 - 3 cikkben előirányzott intézkedések által okozott hatások felméréséhez szükségesek. A begyűjtött adatokat rendszeresen kicserélik és időszakonként közösen értékelik annak érdekében, hogy a Felek számára javaslatokat tegyenek. A mérőhelyeket, a megfigyelt paramétereket, az értékelések metodikáját és időszakosságát a jelen Megállapodás V. sz. Melléklete rögzíti.

5. cikk

1. Abban az esetben, ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem tartja be ezt a Megállapodást, és nem győzi meg a másik Felet arról, hogy az megsérti a Megállapodást, akkor a Fél kérheti az Európai Unió Bizottságának jószolgálatait, és mindkét Fél beleegyezik, hogy szoros együttműködést nyújt a Bizottság Szakértőinek, és kellő mértékben figyelembe veszi az általuk készített véleményt.

2. Ha a jószolgálat bármilyen okból elmarad, vagy sikertelennek bizonyul, és a Megállapodás lényeges megsértése továbbra is fennáll, az érintett Fél jogosult egy hónapos határidővel megszüntetni a Megállapodást.

6. cikk

Ez a Megállapodás ideiglenes jellegű, amíg a Nemzetközi Bíróság a Gabcikovo-Nagymaros ügyben ítéletét meghozza és nem érinti a Felek fennálló jogait és kötelezettségeit, valamint a Bíróság elé terjesztett vitájukban elfoglalt pozícióikat, és ellenkező megállapodás hiányában mindenképpen hatályát veszti a Nemzetközi Bíróságnak a Gabcikovo-Nagymaros Projekt ügyében hozott ítéletét követő 14. napon.

7. cikk

A jelen Megállapodás megszűnésekor, hacsak más megállapodás vagy döntés nem születik, Magyarország saját költségén eltávolitja a 3. cikkben említett gátat.

8. cikk

Ez a Megállapodás az aláírása napján lép hatályba.

Kelt Budapesten, 1995. április havának 19. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar, szlovák és angol nyelven, azzal, hogy vita esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.

I. sz. melléklet

A Mosoni Dunaág vízhozama növekedésének hidrológiai és műszaki feltételei

1. A Mosoni Dunaág és a Körtvélyesi tározó jobboldali szivárgócsatorna 20 m³/s vízhozamának 43 m³/s mennyiségre történő növelésére az alábbi hidrológiai és műszaki feltételek alapján kerül sor:

1.1 A Körtvé!yesi tározó és a Mosoni Dunaág közötti vízszintkülönbség minimálisan 5.10 m kell hogy legyen.

1.2 A Körtvélyesi tározó vízszintje 130,40 mBf minimális szinten kell hogy legyen.

1.3 A Mosoni Duna vízszintje nem haladhatja meg a 125,3 mBf szintet.

1.4 A vízkivételi mű bevezető nyílásának szabadnak kell lennie. A Duna 4000 m³/sec.-nál nagyobb vízhozama esetén (a hullámtérnek elárasztása) a hordalék nagyobb mértékű mozgására kerül sor, amely korlátozhatja a kiemelt vízmennyiséget.

1.5 Nem kerül sor az energiatermelő rendszer meghibásodására. Az energiarendszerben előálló meghibásodás. vagy az energetikai berendezéseknél bekövetkező más jellegű meghibásodás következtében az egész energetikai rendszer automatikusan kikapcsol, s a vízkivételi objektum kapacitása a felére csökken.

2. A magyar fél kérésére, a szlovák fél meghatározott időre a vízhozamot szabályozza.

3. A Mosoni Duna vízhozamának mérésére szolgáló közös irányadó hely a Szlovák köztársaság területén, a 0,160 folyamkilométernél a balparton elhelyezett limnigraf. A Körtvélyesi tározó jobboldali szivárgócsatornája vízhozamának mérésére szolgáló közös, irányadó hely az 1,1 folyamkilométernél a Magyar Köztársaság területén elhelyezett duzzasztóban van.

Működési szabályok

A Dunacsúni lépcsőnéI a Duna főmedrébe áteresztett víz mennyisége feleljen meg a 400 m³/sec. éves átlagnak.

Az éves átlagos vízhozam Pozsonynál 2025 m³/sec-nak felel meg. Az egyes években a Duna főmedrébe engedett éves átlagos vízhozam a következő képletnek fog megfelelni:

V(Duna)= V(Dévény) * 400 / 2025,

ahol

V(Dévény)a kérdéses évben a Dévényi metszetnél az átlagos évi vízhozam,
V(Duna) a kérdéses évben a Duna főmedrében átadott éves átlagos vízhozam.

- A vegetációs időszakban a főmederben átadott vízhozam nagyobb lesz mint a nem-vegetációs időszakban.
- Az átadott vízhozam a Duna főmedrében meg fog felelni a Dévényi metszet aktuális vízhozamainak.
- Árvíz esetén az árapasztó duzzasztón átengedett vízhozamokat a számítások nem fogják tartalmazni.

A vízhozam Dévénynél és az ennek megfelelő vízhozam Dunacsúnynál a Táblázat szerinti.

Az átfolyógát kapacitása a tározóban feltételezett minimális vízszint melletti (amely 128.2 m a tengerszint felett) nyitott állapotban 290 m³/sec. A 400 m³/s vízhozamot azon feltétel mellett lehet biztosítani, hogy a tározóban a vízszint 128.45 m a tengerszint felett, illetve a 600 m³/s-nek megfelelő szint 129.05 m a tengerszint felett.

A víztárolóban a vízszint csak akkor csökkenthető, ha építési vagy javítási munkák miatt az szükséges, vagy a vízhozam Dévénynél 925 m³/sec alatt van.

A lehetséges eltérések monitoring révén október 31-ig meg lesznek állapítva és ugyanezen év végéig helyesbítve lesznek, hogy a 400 m³/sec-os átlag megvalósuljon.

A Dunacsúni lépcsőnél a változások a Pozsonyi helyszínen mért 200 m³/sec-os intervallumokban fognak bekövetkezni. Példának okáért 800, 1000, 1200, 1400....2000, 2200 m³/sec-nál.

A vízforrásoknak ez az elosztása 1995-ben érvényben lesz és az 1996-os vegetációs periódust megelőzően helyesbítve lesz a monitoring eredményeinek közös értékelése alapján.