Dátum

Esemény

1950-es évek eleje

Tárgyalások megkezdése Magyarország és Csehszlovákia között a Dunára tervezett hidroelektromos erőmű közös megépítéséről.

1977. szeptember 16.

Csehszlovákia és Magyarország aláírja a Szerződést a Bős – Nagymarosi Vízlépcsőrendszer közös megépítésére és üzemeltetésére. A rendszer egy felső (Bős) és egy alsó gátból (Nagymaros) áll. Funkciói: elektromos áram termelése, a hajózás javítása, árvízvédelem, regionális fejlesztés.

1980-as évek közepe

Erőteljes tiltakozás kezdete, illetve felerősödése Magyarországon a gátrendszer ellen. Legfőbb aggodalmak:

·          Egy hatalmas ivóvízbázis potenciális károsodásának félelme a felső víztározó megépítése miatt.

·          Budapest ivóvízellátását szolgáló jelentős mennyiségű parti szűrésű kút potenciális károsodása.

·          Egy Európában egyedülálló vízi, illetve vizes ökoszisztéma károsodása.

1983. december

Megfelelő környezeti hatástanulmány hiánya miatt az MTA elnökségi állásfoglalása javasolta a munkák felfüggesztését.

1989. május 13.

A magyar kormány felfüggeszti a munkálatokat Nagymarosnál.

1989. október

Döntés született arról, hogy a nagymarosi munkálatok felfüggesztéséről tárgyalások kezdődjenek. Egy későbbi kormányhatározat, ökológiai aggályok miatt, bejelenti a nagymarosi munkálatok leállítását.

1991. július

A csehszlovák hatóságok, a C variánsnak nevezett ideiglenes megoldás útján, a munkálatok folytatásáról nyilatkoztak. A C variáns egyrészt a folyó egyoldalú elterelését jelentette egy üzemvízcsatornába Csehszlovák területen, másrészt egy csökkentett méretű tározótó létrehozását szintén Csehszlovák területen.

1989 – 1992

Sikertelen tárgyalások a nézeteltérések megoldására a két ország között.

1992. május 25.

Magyarország – arra hivatkozva, hogy a terv környezeti hatásai tisztázatlanok, valamint arra, hogy a Cseh és Szlovák Köztársaság kormánya folytatja a C variáns építkezéseit, illetve arra, hogy az ideiglenes megoldás nemzetközi egyezményeket sért – kinyilvánította az 1977-es Szerződés egyoldalú megszüntetését.

1992. október 23.

Egy új terelő gát építésével (Dunacsún) Csehszlovákia saját területén megkezdte a folyóvíz nagyobbik részének elterelését az üzemvízcsatornába.

1992. október

Tárgyalások a probléma megoldására az Európai Közösség Bizottságának bevonásával.

1992. október 28.

„Londoni Jegyzőkönyv”: egyezség született abban, hogy felállítanak egy háromoldalú tényfeltáró bizottságot és hogy a vitás ügyet a hágai nemzetközi Bíróság elé viszik.

1993. április

‘Külön Megállapodás’–t írt alá a két ország a

·          vita beterjesztéséről a hágai Nemzetközi Bíróságnak,

·          egy időszakos vízgazdálkodási rezsim felállításáról és bevezetéséről,

·          a két ország között folytatandó tárgyalásokról a Nemzetközi Bíróság ítéletét követően.

1994. május

A Keresetek beadása a hágai Nemzetközi Bíróságra.

1994. december

Az Ellen-keresetek beadása a hágai Nemzetközi Bíróságra.

1995. április

Köztes megállapodás a mellékágrendszert érintő időszakos kárenyhítő intézkedésekről (fenékküszöb) és egy közös monitoring rendszer fölállításáról és működtetéséről.

1995. június

A Válaszok beadása a hágai Nemzetközi Bíróságra.

1997. március 3. –

április 16.

Szóbeli meghallgatások Hágában és a Bíróság helyszíni látogatása.

1997. szeptember 25.

A Bíróság ítéletének kihirdetése.

1997. október – 1998. március

Sikertelen tárgyalások a két kormány delegációi között a Bíróság ítéletének végrehajtásáról. Egy olyan Keretmegállapodás – tervezet elkészítése, amelyet a kormány nem fogadott el.

1998. május 10. és 24.

Választások Magyarországon – új kormány megalakítása.

1998. szeptember 3.

A Szlovák Köztársaság beadványa a hágai Nemzetközi Bírósághoz: Kiegészítő ítélet iránti kérelem az 1993. április 7-i Külön Megállapodás 5 (3) cikke értelmében.

1998. szeptember 25-26.

Választások Szlovákiában – új kormány megalakítása.

1998. november 27.

Az új kormányok megalakulását követő első találkozó a kormánydelegációk között Pozsonyban.

1998. december 7.

A szlovák beadványra adott magyar válasz, a „Magyar Köztársaság Írásos Állásfoglalásá” –nak megküldése a hágai Nemzetközi Bíróságnak.

1999. január 29.

1009/1999. (I. 29.) Kormány Határozat a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i döntésének végrehajtásával kapcsolatos magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő magyar álláspontról és az ezzel összefüggő egyes teendőkről.

1998. nyara – 2002. tavasza

Kétoldalú tárgyalások: a szlovák fél javaslatától eltérő, alternatív magyar javaslat átadása 1999 decemberében és erre alapozva egy Megállapodás-tervezet átadása a szlovák félnek.

2002. tavasza

Választások Magyarországon – az új kormány megalakítása.

2003. december 11.

Kormányhatározat (1122/2003 (XII. 11.) a bősi üggyel kapcsolatos kormányzati feladatokról.

2004. április 13.

A kétoldalú tárgyalások folytatódnak.

2004. december 11.

Kormányhatározat (1139/2004 (XII. 11.) a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervének hatáskörzetébe tartozó folyó és tájrehabilitációs koncepcióról és ezzel összefüggésben a magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról.

2005 március 3.

Ezen a tárgyalási fordulón a felek jóváhagyták a három közös szakértői munkacsoport javasolt mandátumait, valamint a megvizsgálásra ajánlott kérdéseik körét.

2005  tavasza - 2006 nyara

Szakértői tárgyalások a mandátumban szereplő témákról.

2006. október 5.

A közös szakértői munkacsoportok tárgyalásainak jelentéseit a kormányküldöttségek megvitatták és jóváhagyták azokat.

2007. március 7.

A kormányküldöttségek felállítottak egy új munkacsoportot egy közös Stratégiai Környezeti Vizsgálat előkészítésére.

2007. november 6.

A Felek jóváhagyták a közös Stratégiai Környezeti Vizsgálat előkészítésére felállított magyar-szlovák közös munkacsoportnak a vizsgálat alappilléreire vonatkozó, 2007. július 2-án lefektetett javaslatait.

2007. novembertől

A felek megkezdték a Stratégiai Környezeti Vizsgálat előkészítését.