Dokumentumok a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i itélete szerint folyó magyar-szlovák tárgyalásokról

Éghajlat

A Szigetköz éghajlata kontinentális jellegű medenceéghajlat. A hőmérséklet ingadozása nagyobb, mint a Kisalföldet környező domb- és hegyvidéken, csapadéka kevesebb, eloszlása nyári maximumot és téli minimumot mutat. Az Alföldhöz viszonyítva hőmérséklet-ingadozása kisebb, csapadéka valamivel több, csapadékeloszlása egyenletesebb, aminek oka az Atlanti-óceánhoz való közelebbi fekvésében keresendő. A Szigetköz éghajlatának vizsgálatánál a Kisalföld éghajlatának fő jellemvonásaiból kell kiindulni, mert – részterületként - ezzel a legszorosabb kapcsolatban van, és csak néhány vonásban tér el tőle.

Napsugárzás

A Szigetközben a napfényes órák száma évi 1900-2000 között van, de a 2000 órát sehol sem éri el. Jellemző, hogy az egyforma napfénytartalmú helyeket összekötő vonalak a Dunántúl nyugati részén majdnem pontosan É-D irányúak, tehát az Atlanti-óceán felé haladva a borultság mértéke nő. A tényleges napsütés a lehetséges napfénytartamnak a felét sem éri el, mert ez Mosonmagyaróváron mindössze 43 százalék. A tenyészidőszakban valamivel kedvezőbb az arány, mert a tenyészidőszak lehetséges napfényes óráinak 53 százalékában részesül Mosonmagyaróvár, ami a Szigetközben is az átlagnak felel meg. A legkevesebb napsütést decemberben, januárban és novemberben kapja a terület. Ez a Kárpát-medencében uralkodó átlagos viszonyoknak felel meg.

Légnyomás és szél

Magyarországon belül a Szigetköz is a magasabb légnyomású területek közé tartozik.

Télen, amikor a keleti nagy anticiklon a Kárpát medencére is gyakran kiterjeszti uralmát, gyakoribbak a keleties szelek. A nyugati szelek a nyári félévben uralkodók. A nyugatias szelek a Duna völgyében a Dévényi-kapun keresztül érkeznek. Ezért jellemző a Szigetközre az ÉNy-i szél.

Mosonmagyaróvár szélsebességi megfigyelései alapján megállapítható, hogy Magyarország legszelesebb területe a Szigetköz. Az átlagos szélsebesség 3,5-2,0 m/s között változik.

Páratartalom

A relatív páratartalaom évi menete nem különbözik az ország többi területétől, mert a maximum itt is decemberben, a minimum júniusban, illetve júliusban van. Értékei valamivel nagyobbak a Szigetközben, mint az Alföldön.

A relatív nedvesség középértékei százalékban, 1901-1975

 

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

év

Mosonmagyaróvár

80

78

76

70

70

69

69

71

73

76

80

82

75

Győr

82

81

74

70

70

68

67

69

74

78

81

84

75

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján


Hőmérséklet

Az évi középhőmérséklet a Szigetközben 10°Ckörül van. A Szigetköz K-i felében 10°Cfeletti, Ny-i felében 9,5-10,0 °C, s csak a legnyugatibb részen mértek 9,5°Calatti értéket. A hőmérsékleti viszonyok alakulására a sugárzásnak és a légcirkulációnak van nagy hatása. A tengerszint feletti magasság nem jelentős, mert a terület tökéletes síkság. Az 1951-2004 évekre a hőmérséklet éves átlagának alakulását az ábra mutatja.

Éves középhőmérséklet, 1951 - 2004

Az elmúlt században a legnagyobb meleget, 38,3°C-ot Mosonmagyaróvárott mérték 1950. július 5-én, a legnagyobb hideget, -28,5°-ot pedig 1929. február 11-én. Az abszolút ingás tehát 66,8° , ami tekintélyes különbséget jelent.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a legnagyobb lehűlés és a legnagyobb felmelegedés a Szigetközben alig különbözik az Alföldiétől. A szélsőségek különbözőségei nem annyira az értékek nagyságában, hanem azok gyakoriságában mutatkoznak.

Csapadék

Az Alföld és a Kisalföld Magyarország legszárazabb tájai. A Szigetköz a Kisalföld legszárazabb részét foglalja el. Míg a Rábaköz évi átlagos csapadék mennyisége 600 mm, a Kisalföld déli és nyugati peremén 600-650 mm, addig a Szigetköz keleti részén ez az érték 550 mmalatti. A Szigetköz nyugati része valamivel több, 550-600 mmcsapadékot kap.

Éves csapadékmennyiség, 1951-2004

A havas napok száma 20-25 között van. Az első havazás november 15-20 között jelentkezik. Az utolsó hó március 20-25 között hullik le. A havas napok száma 40, több, mint az Alföldön (30-35 nap).