Az a felismerés, hogy egy rendszeres környezeti megfigyelő rendszer kiépítésére szükség van a Szigetközben, az 1980 –as évek közepére vezethető vissza. A felismerés még nem hozta magával a rendszer egészének kiteljesedését, de a csira kipattant, s lassan fejlődésnek indult.

A teljes szigetközi rendszer állapotváltozását jelezni képes monitoring hálózat szerteágazó tudományterületek bevonását jelentette, amelyek – különböző okok következményeképpen – eltérő gyorsasággal reagáltak a fenti felismerésre.

Egy megfigyelő rendszer alkotó elemeinek, a kiválasztott paramétereknek a regisztrálása eltérő nehézséget támaszt. Belátható, hogy az ez idő tájt már múlttal rendelkező felszíni vízszintmérések viszonylag könnyen átalakíthatók voltak – akár utólag is – a kor szelleme által megkívánt monitoring rendszer - elemekké. A további felszíni vízszintmérések megszervezése többnyire pénzkérdés volt. Nagyjából ez a megállapítás igaz a felszín alatti vízszintek, a felszíni vízhozamok és a felszíni és felszín alatti vízminőség mérésekre is.

A fentieknek is betudható, hogy a vízrajzi állapotjelzők szerteágazó hálózata viszonylag gyorsan kiépült a Szigetközben. Az 1990–es évek közepén, elsőssorban az ideiglenes kárenyhítő beavatkozásként felépített, úgynevezett fenékküszöb megépítését követően, a hálózat tovább bővült.

Más volt a helyzet a biológiai monitoring esetében. Az elsődleges problémát az jelentette, hogy a korábbi időkben egyáltalán nem folyt folyamatos regisztrálás az ökológiai rendszerek élő alkotói körében. Ezt tehát el kellett indítani – tulajdonképpen a semmiből. A másik nehézséget maga az adatgyűjtés körültekintő megszervezése jelentette.

A ma, "szigetközi biomonitoring" -nak mondott monitorozó rendszert megelőzte egy állapotfelmérésre, állapotrögzítésre irányuló tevékenység. Ez azonban - sajnálatosan – a nem túl távoli időben történt (hozzávetőleg 1986 és 1992 között), s a zoológia területét csak részben érintette. Ennek az időszaknak az összefoglalója 1993 -ban az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékén készült Simon Tibor professzor vezetésével. 1987-ben a terület legértékesebb részein Tájvédelmi Körzetet létesítettek, ennek 1990-ben készült Alapterve a botanikai és zoológiai értékek modern szemléletű összefoglalását adta.

Ekkortájt kapcsolódott be a felmérésekbe a Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, amelynek eredményeként elkészült a Szigetköz faunájának élőhelyekhez társítható fajjegyzéke, valamint az ennek alapján elkészíthető állatföldrajzi kép (Mészáros és Báldi, 1993).

Ugyanebben az évben egy hasonló összefoglaló jelentés készült az erdészet területén is (Halupa és munkatársai, 1993). Ami a Duna elterelése előtti állapot jellemzőit illeti, az erdészet sajátságos helyzetben volt, egyrészt a hagyományosan rendelkezésre álló erdőtervek és erdőhasználati statisztikák miatt, másrészt azért, mert a Szigetközben már 1986-ban elindult egy szisztematikus adatfelvételezés a szigetközi erdők fafajainak növekedéséről és egészségi állapotáról.

A kezdeti időszak után az 1990 -es években kialakult helyzet miatt egyre nőtt az igény az ökológiai vizsgálatok, felmérések iránt. Az Országgyűlés 1992. évi  69. határozata a következők szerint rendelkezett erról: "Az Országgyűlés felkéri a Magyar Tudományos Akadémiát az ökológiai kutatások koordinálására; a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot az ökológiai alapelvű táj- és területfejlesztési tervek kidolgozására. Mindkettőnél vegyék figyelembe a helyi szakemberek tapasztalatait is."

Az MTA Szigetközi Munkacsoportja 1991-től ezen országgyűlési határozat alapján jut pénzügyi forráshoz a terepi felmérésekhez, s játszik jelentős szerepet a szigetközi környezeti monitoring összefogásában.

A Magyar Tudományos Akadémia 1993-ban megjelentette a Szigetköz - környezettudományi kutatások, környezeti állapot, ökológiai követelmények című könyvet, amely a Duna elterelése előtti környezeti állapot átfogó ismertetésére vállalkozott.

Az EU Bizottsága által felkért ad hoc, ún. három oldalú (EU, magyar, szlovák) szakértő munkacsoport a Duna elterelése után, 1993-ban foglalkozott a kialakult helyzet nemcsak nemzetközi jogi, hanem környezeti kérdéseivel is, s ennek kapcsán a munkacsoport két összefoglaló anyagot is közzé tett: az egyik a környezeti monitoring fejlesztésére, a másik a Duna vizének megosztására fogalmazott meg javaslatokat. A monitoring fejlesztési javaslatok fokozatosan beépültek mind a magyar, mind a szlovák rendszerekbe.

A fokozatosan kibontakozó szigetközi monitoringból épült föl az 1995-ben fölállított  magyar-szlovák közös monitoring a szigetközi vízpótlást elősegítő ideiglenes intézkedésként megvalósított fenékküszöb hatásainak nyomon követésére. A paramétereket és a vizsgálati helyeket a már meglévő monitoring adatgyűjtési rendszerből választották ki, amelyeket a későbbiekben kiegészítettek, s ezáltal a tág értelembe vett szigetközi monitoringba is új elemek kerültek.

Az idézett források

Commission of the European Communities, Republic of Hungary, Slovak Republic, Working Group of Monitoring and Water Management Experts fo the Gabcikovo System of Locks: Assessment of Impacts of Gabcikovo Project and Recommendations for Strengthening of Monitoring System, Data Report, Budapest, November 2, 1993, p.71

Commission of the European Communities, Republic of Hungary, Slovak Republic, Working Group of Monitoring and Water Management Experts fo the Gabcikovo System of Locks: Report on Temporary Water Management Regime, Bratislava, December 1, 1993, p.71.

Expert Group of the Hungarian Academy of Science (1997): Studies on the Environmen­tal State of the Szigetköz after the Diversion of the Danube, Budapest, p.131

Göcsei Imre (1977): A Szigetköz természetföldrajza, Akadémiai Kiadó, Budapest, 120 oldal

Halupa, L. (1993): Beszámoló jelentés: Felső Duna környezeti állapotváltozások 1986. január és 1992. december között. Erdészeti állapotértékelés.

Magyar Tudományos Akadémia (1993): Szigetköz - környezet­tudományi kutatások, környezeti állapot, ökológiai követel­mények. Akadémiai Kiadó, Budapest, 145 oldal

Mészáros, F. és Báldi, A. (Szerk.) (1993): A tervezett Fertő tavi - Hansági - Szigetközi Nemzeti Park botanikai és zoológiai állapotfelmérése és javasolt övezeti rendszere.

MTA Szigetközi Munkacsoport (1999): A Szigetköz környezeti állapotáról, Budapest, 202 oldal

Tőry Kálmán (1952): A Duna és szabályozása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 446 oldal

Zólyomi Bálint (1937): A Szigetköz növénytani kutatásainak eredményei. Botanikai közlemények, 34. évfolyam 5-6 füzet, 169-191 oldal,

69/1992.(XI.6.) Országgyűlési határozat a Szigetköz természetvédelmi, környezetvédelmi, tájvédelmi és területfejlesztési kérdése tárgyában.