JEGYZŐKÖNYV

a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormányküldöttségeinek
a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer tervének
ügyében hozott ítélete végrehajtásával összefüggő,
2009. december 15-én Budapesten
megtartott tárgyalásáról

1)                  A Magyar Köztársaság Kormányának küldöttsége Dr. Erdey György kormánymeghatalmazott vezetésével és a Szlovák Köztársaság Kormányának küldöttsége Ing. Gabriel Jenčík, a Szlovák Köztársaság Kormányának a BNV építésével és üzemelésével megbízott kormánymeghatalmazottja vezetésével 2009. december 15-én Budapesten tárgyalást folytatott a hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer tervével kapcsolatos vita tárgyában 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítélete végrehajtási módozatairól. A tárgyaláson résztvevők névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2)                  A tárgyalás a delegációvezetők nyitóbeszédével kezdődött. Dr. Erdey György úr beszédét a 2. sz. melléklet, Ing. Gabriel Jenčik úr beszédét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

3)                  A felek megállapodtak, abban, hogy az Irányító Testület szabályzatának hatályát 2010. április 30-ig meghosszabbítják.

4)                  A magyar fél vállalta, hogy 2009. december 23-ig átadja a szlovák félnek a „Background paper for the Strategic Environmental Assessment of the Danube section between the Sap and Ipel confluence. Draft Environmental Report for discussion with the Slovak Party” megnevezésű dokumentumot. A magyar fél vállalta továbbá, hogy 2010 januárjában átadja a szlovák félnek az Irányító Testület társelnökeinek 2009. márciusi 5-i pozsonyi találkozóján átadott előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány végleges változatát, valamint ezt követően a Duna Szap feletti szakasza környezeti rehabilitációjára vonatkozó Környezeti Jelentés magyar javaslatát.

5)                  A szlovák fél a mai napon átnyújtotta a „The standpoint of the governemental Delegation of the Slovak Republic on the Hungarian document named The Rehabilitation of the Szigetköz Reach of the Danube” című válaszát az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányra, amely a jelen jegyzőkönyv 4. sz. mellékletét képezi.

6)                  A szlovák fél vállalta, hogy a 4. pontban megjelölt valamennyi dokumentum átvételétől számított két héten belül nyilatkozik arról, hogy milyen ütemezés szerint fog állást foglalni ezekről a dokumentumokról.

7)                  A magyar fél kijelentette, hogy nem fűződik érdeke a 2006. december 19-i szlovák megállapodás tervezetről való tárgyaláshoz. A felek készek arra, hogy a közös stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatása során szerzett ismereteket  felhasználva, a Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtását szolgáló új megállapodásról tárgyaljanak.

8)                  A felek megállapodtak abban, hogy felkérik országaik Nemzetközi Bíróság előtti képviselőit, hogy legkésőbb 2010. január 31-ig közös nyilatkozatban tájékoztassák a Bíróságot. A határidő eredménytelen eltelte esetén mindkét fél maga dönt a Bíróság tájékoztatásáról.

9)                  A jelen jegyzőkönyv magyar és szlovák nyelven készült, és annak mindkét változata azonos érvényű. A jegyzőkönyv négy mellékletet tartalmaz, amely annak elválaszthatatlan részét képezi.

Budapest, 2009. december 15.

Dr. Erdey György                             Ing. Gabriel Jenčík

a Magyar Köztársaság                  a Szlovák Köztársaság

kormányküldöttségének vezetője      kormányküldöttségének vezetője

2009. december 15-i jegyzőkönyv

1. sz. melléklete

A magyar és a szlovák kormányküldöttség tagjai
a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében hozott ítéletének végrehajtásával összefüggő, 2009. december 15-i budapesti tárgyaláson

A magyar kormányküldöttség

Dr. Erdey György, a küldöttség vezetője, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Dr. Kovács György a Bős-nagymarosi Tárcaközi Bizottság titkára, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Dr. Gerelyes István főosztályvezető-helyettes, Külügyminisztérium

Csóka Judit szakmai főtanácsadó, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

Kolossváry Gábor szakmai főtanácsadó, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Dr. Bartus Gábor környezetgazdasági szakértő

Dr. Nagy Boldizsár nemzetközi jogi szakértő

Benyó Pál tolmács

A szlovák kormányküldöttség

Ing. Gabriel Jenčík, a küldöttség vezetője, a Szlovák Köztársaság Kormányának a Gabčíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésével és üzemeltetésével megbízott meghatalmazottja

JUDr. Metod Špaček, a jogi szakértői munkacsoport vezetője, a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma

JUDr. Luděk Krajhanzl, jogi szakértő

Ing. Anna Majkútová, a Szlovák Köztársaság kormányhivatalának munkatársa

Ing. Július Binder, Környezetvédelmi Minisztérium szakértője

RNDr. Zoltán Hlavatý PhD, szakértő, Felszínalatti Vizek Konzultációs Csoport

RNDr. Dalibor Rodák, PhD, szakértő, Felszínalatti Vizek Konzultációs Csoport

Ing. Ondrej Hoffman, tolmács

2009. december 15-i jegyzőkönyv

2. sz. melléklete

A magyar kormányküldöttség vezetőjének
n y i t ó b e s z é d e
a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i ítéletének
végrehajtásáról folyó magyar-szlovák kormányközi tárgyalások
2009 december 15-i budapesti fordulóján

Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!

Tisztelt kormányküldöttségi tagok!

Tárgyalásainkra igen fontos pillanatban kerül sor. Mához egy hétre lejár az a határidő, ameddig a Viz Keretirányelv menetrendje értelmében az Európai Unió tagállamainak be kell nyújtaniuk vizgazdálkodási tervüket és intézkedési programjukat arról, miképp kívánják valamennyi víztestüket jó állapotba vagy jó potenciállal rendelkező állapotba hozni. Ugyanaznap lejár az a határidő is, amelyet a stratégiai környezeti vizsgálat elvégzésére 2008. augusztus 12-i tárgyalásunkon, a Steering Committee alapszabályát elfogadva megszabtunk.

Szomorúan állapítom meg, hogy a felek nem fogják a Bős-Nagymaros Projekt hatásterületére vonatkozó egyeztetett intézkedési tervüket az Európai Unió által megszabott határidőre benyújtani. Konstatálom, hogy a Nemzetközi Bíróság ítéletének értelmezésében nem jutottunk előbbre s nem is érkezett a korábbi pozícióktól eltérő javaslat sem. Nehézségeket látok a Nemzetközi Bíróságnak benyújtandó közös nyilatkozat terén is, bár ezek leküzdésére konkrét javaslattal fogok élni.

Engedje meg, hogy nézeteimet e három témakörben röviden kifejtsem.

A stratégiai környezeti vizsgálat gondolatát a szlovák fél vetette fel négy évvel ezelőtt. A felek a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport 2005. október 25-26-án Pozsonyban megtartott ülésén arra a döntésre jutottak, „hogy a Pozsony-Szap és a Szap-Budapest Duna-szakaszra vonatkozó műszaki megoldások valamennyi változatát megvizsgálhatónak tartják egy, az EU szabályainak megfelelő részletes stratégiai, vagy környezeti hatásvizsgálatban. A felek megállapodtak abban, hogy a hatásvizsgálatokba harmadik felet is bevonnak és ennek módját a következő tárgyaláson megvitatják”. Már 2005-ben sem volt tehát kétséges, hogy költséges és időigényes vizsgálatokra lesz szükség. 2007. március 7-én hívtuk életre a közös munkacsoportot a stratégiai környezeti vizsgálat előkészítésére, amely három hónappal később 2007 júniusában kölcsönös kötelezettségvállalást rögzített: „A felek megállapodnak, hogy a vízgyűjtőkre vonatkozó vízgazdálkodási tervek kidolgozására vonatkozó kötelezettség keretében közös stratégiai környezeti vizsgálati eljárást folytatnak le a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer tervével kapcsolatos, 1997. szeptember 25-i ítéletének végrehajtásával kapcsolatban felmerülő műszaki megoldások értékelése céljából.” (kiemelés – E.Gy.)

Tehát a felmerülő műszaki megoldásoknak a Víz Keretirányelvből adódó kötelezettségeink keretében való értékelésről állapodtunk meg, mégpedig a felek által közösen létrehozott magyar és szlovák, valamint független nemzetközi szakértőkből álló munkacsoport munkája révén. 2008 augusztusára már némi hangsúlyeltolódás volt megfigyelhető, mert a közös munkacsoportban végzett munka helyét az önálló javaslatkészítés vette át. Mindazonáltal, a 2007. évi egyetértés lényege nem csorbult. Bár a háttéranyagok, a javaslatok az előzetes vizsgálatok kidolgozását a felek egymástól függetlenül végezték volna a Stratégiai Környezeti Vizsgálat tárgyát képező lehetséges változatokat a Steering Committee hagyta volna jóvá és a stratégiai környezeti vizsgálat eredményei a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervbe épültek volna be. 

Egyértelmű határidőt rögzített az alapszabály: az önálló javaslatok kidolgozásának, azok összehangolásának és a Steering Committee általi elfogadásának, vagyis a közös Környezeti Jelentés elfogadásának 2009. december 22-éig kellett volna megtörténnie.

Arra az esetre, ha ez nem történne meg, a Statútum egyértelműen fogalmazott: „Amennyiben 2009. december 22-ig az Irányító Testület (a Steering Commitee)  nem adja végleges és döntő jóváhagyását a közös Környezetvédelmi Jelentéshez, akkor a közös Stratégiai Környezeti Vizsgálati eljárás megszűnik, és az Irányító Testület egy olyan jelentést állít össze, amelyben részletesen leírja, hogy milyen megállapodások születtek, és mely kérdésekben térnek el továbbra is a Felek nézetei.”

Rezignáltan kell megállapítanom, hogy a Steering Committee nem lesz könnyű helyzetben, mert még azt sem tudja megfogalmazni, miben térnek el a felek nézetei, hiszen a szlovák fél mindmáig nem reagált a 2009. március 5-én megkapott Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányra. A stratégia környezeti vizsgált Környezeti Jelentése tehát nem készült el, ezért annak eredményei sem épülhetnek be a Víz Keretirányelv szerinti vízgazdálkodási tervbe, mert a szlovák fél nem tett eleget 2005 és 2008 közötti vállalásainak, arra hivatkozva, hogy a kormány nem biztosított pénzt a vizsgálatok elvégzéséhez.

Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!

Tisztelt kormányküldöttségi tagok!

Eredeti tervünk nem valósítható meg, a Steering Committee mandátuma megállapodásunk értelmében néhány napon belül lejár, ezért nincs más teendője, mint egy jelentést benyújtani arról a néhány lépésről amelyre az elmúlt másfél évben sor került.

Természetesen egymásrautaltságunk fennmarad. A Víz Keretirányelv megvalósítását nem hiúsíthatjuk meg, ha késünk is vele. Ezért szorgalmazom, hogy a következő hónapokban tanulmányozzák a magyar fél által már átnyújtott anyagot és a stratégiai környezeti vizsgálat néhány napon belül átadásra kerülő Környezeti Jelentését a Duna Szap-Szob szakaszának javítását szolgáló műszaki beavatkozásokról és a közeljövőben véglegesítendő, reményeink szerint januárban átadható Megvalósíthatósági Tanulmányt a Szigetköz-Csallóközi Duna szakasz környezeti célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló műszaki beavatkozásokról, valamint az erre vonatkozó Környezeti Jelentést.

Azt javaslom, hogy a további lépésekről majd a szlovák fél reakciójának ismeretében döntsünk.

Engedje meg, hogy áttérjek második témánkra, amelyet Ön napirendi javaslatában így vet fel: a közös SEA eljárás további irányával, valamint annak a Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtására vonatkozó ideiglenes megállapodás-tervezethez való viszonyával kapcsolatos eszmecsere.

A SEA a megállapodás-tervezettől független, közvetlen kapcsolatot nem látok közöttük ezért érdeklődéssel fogom hallgatni, Ön miben véli felfedezni azt. Ami a megállapodás-tervezetet illeti, engedje meg, hogy felidézzem a 2007. november 6-i  tárgyalásaink jegyzőkönyvének 5. mellékletét képező, „Észrevételek a szlovák fél által 2007. május 24-én átadott ’elemzés’-re és az ahhoz csatolt (második) szlovák megállapodás-tervezetre.” c. magyar dokumentumot, amely 15 érdemi különbséget azonosított a magyar fél szövegjavaslata és az azt követően átadott szlovák szövegjavaslat között. Ezt követően félreérthetetlenül fogalmazott: 

„7. A magyar fél [a stratégia környezeti vizsgálatban] látja az utolsó esélyt: ha sikerül olyan megoldást találni, amely a közösségi jog követelményeinek épp úgy megfelel, mint a nemzetközi (környezetvédelmi) jog követelményeinek, akkor nem lesz akadálya annak, hogy az 1977. évi szerződés céljait teljesítő és az 1997. évi Ítélettel is összeegyeztethető Megállapodás szülessen a Pozsony-Budapest közötti Duna szakasz hasznosítására.

8.  Ha az említett folyószakasz tekintetében lefolytatott vizsgálatok sem vezetnek olyan műszaki, szabályozási és üzemeltetési módozatok meghatározására, amelyek mindkét fél szerint teljesítik az Ítélet követelményeit, és ennek oka az, hogy a fenti ellentmondások feloldása nem sikerül a konkrét megoldások részletes megvizsgálása révén, akkor elkerülhetetlennek látszik az eltérő nézetek harmadik fél közreműködésével megvalósuló összevetése az Ítélettel és a közösségi joggal.”

Ez alkalommal is biztosítom Önt arról, hogy ha a szlovák fél olyan szövegjavaslatot ad át a magyar félnek, amely a megállapodás-tervezetről folytatott tárgyalásaink során azonosított radikális különbség feloldását ígéri, a magyar fél jó szándékkel meg fogja vizsgálni azt. Most azonban nincs a tárgyalóasztalon olyan szöveg, amely mindkét fél támogatását képes biztosítani.

Végül engedjék meg, hogy, a Nemzetközi Bíróság tájékoztatását szolgáló feljegyzéssel is foglalkozzam. Elégedetlenséggel tölt el, hogy több mint fél év után sem jutottak egyezségre a szakértők. Ez annak ellenére történt így, hogy a magyar fél megállapodásunkat követően késedelem nélkül előterjesztett egy szövegjavaslatot, amely nagy terjedelemben foglalkozott olyan kérdésekkel, amelyek tárgyalását egyedül a szlovák fél igényelte . A gordiuszi csomó átvágására s a jogi szakértők közötti közelmúltbeli egyeztetéseket figyelembe véve egy konkrét, angol nyelvű szövegjavaslatot adok át Önnek.

Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!

Tisztelt kormányküldöttségi tagok!

Három javaslattal éltem a három témakörben:

1.  A stratégiai környezeti vizsgálat sorsáról a Steering Committee írja meg jelentését, a szlovák fél pedig elemezze a már átadott és a közeljövőben átadandó magyar anyagokat. Ne fogjon hozzá párhuzamos szlovák anyag elkészítéséhez, hanem egy meghatározandó időn belül a magyar anyagokra reagáljon, egészítse ki azokat, formálja olyanná azokat, amely a szlovák fél számára is elfogadható.

2. Az ideiglenes megállapodás tervezet változatlan formájú szövegének újratárgyalása helyett Szlovákia fontolja meg olyan – nem ideiglenes – megállapodás tervezet szövegének megfogalmazását, amely a 2007 tavaszán átadott magyar szövegjavaslatra adott formális válasznak minősül, azaz elveti az abból Szlovákia számára elfogadhatatlan részeket, megerősíti az elfogadhatóakat és kompromisszumot javasol a fennmaradt nézetkülönbségek áthidalására, figyelembe véve az Európai Unió jogából fakadó kötelezettségeinket is.

3. Végezetül konkrét szövegjavaslat átadásával igyekszem előmozdítani a Nemzetközi Bíróság közös tájékoztatásának megfeneklett ügyét.

Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!

Tisztelt kormányküldöttségi tagok!

Beszédem hosszabb volt a szokásosnál. Ezt az indokolta, hogy kritikus ponthoz érkeztünk. Szlovákia nem volt abban a helyzetben, hogy vállalásait teljesítse, ezért meghiúsult az egyszeri történelmi lehetőség, hogy a stratégiai környezeti vizsgálat és a Víz Keretirányelv végrehajtása harmonikusan, összehangoltan menjen végbe. Mindkét országot fenyegeti, hogy az Európai Közösség Bizottsága kötelezettségszegési eljárását kezdeményez ellene.  E ponton két lehetőség áll előttünk: vagy kijelölünk egy olyan utat, amelyen végigmenve a kormányok meg tudnak kötni egy olyan megállapodást, amely az Ítélet végrehajtásának minősül és az Európai Unió jogával is összhangban áll, vagy belátjuk, hogy évtizedes tárgyalásainkon tulajdonképpen tapodtat sem jutottunk előre és levonjuk a következtetéseket.  Egy biztos: a Steering Committee mandátuma meghosszabbításának, valamint a már elutasított megállapodás-tervezetek újra elővételének nincs értelme.

Válasszuk akkor a sikert ígérő alternatívát!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!