1)                  A Magyar Köztársaság Kormányának küldöttsége Dr. Erdey György kormánymeghatalmazott vezetésével és a Szlovák Köztársaság Kormányának küldöttsége Ing. Gabriel Jenčík, a Szlovák Köztársaság Kormányának a BNV építésével és üzemelésével megbízott kormánymeghatalmazottja vezetésével 2007. november 6-án Pozsonyban tárgyalást folytatott a hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos vita tárgyában 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítélete (a továbbiakban Ítélet) végrehajtási módozatairól. A tárgyaláson résztvevők névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2)                  A tárgyalás a delegációvezetők nyitóbeszédével kezdődött. Ing. Gabriel Jenčík úr beszédét a 2. sz. melléklet, Dr. Erdey György úr beszédét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

3)                  A Felek a mai tárgyalások során jóváhagyták azokat a közös szlovák-magyar stratégiai hatásvizsgálat előkészítésével foglalkozó szakértői munkacsoport tárgyalásain elért eredményeket, amelyeket a munkacsoport 2007. július 2-án sorra került tárgyalásáról készült jegyzőkönyv 5–11. pontjai tartalmaznak.

4)                  A kormányküldöttségek megállapodtak abban, hogy a stratégiai környezeti vizsgálat (SEA) Irányító Testülete (Steering Committee) hat tagból fog állni. Mindegyik fél kinevezi a testület társvezetőjét és két-két tagját, amelyek közül az egyik harmadik országbeli szakértő. A Testület működési szabályzatát a felek jogi szakértők bevonásával 2007. év végéig kidolgozzák és azt jóváhagyásra a Kormányküldöttségek elé terjesztik.

5)                  A szlovák és a magyar kormányküldöttség megállapodott a Duna Szap és Budapest közötti folyószakaszának az 1995. évi kormányközi Egyezmény esetében alkalmazott metodikai elveket alapul vevő monitorozásában. A SEA-t előkészítő szakértői munkacsoport kidolgozza a Szap és Budapest közötti folyamszakasz monitorozására vonatkozó alapszabályzat tervezetét, amelyet a kormányküldöttségek vezetői hagynak jóvá.

6)                  A kormányküldöttségek megállapodtak abban is, hogy a SEA elvégzéséhez szükséges háttéranyagok előkészítése érdekében a munkacsoport tagozatai a lehető legrövidebb időn belül kicserélik a jelenleg már meglévő adatokat. A kibővített monitorozáshoz szükséges adatokat az alapszabályzat szerint fogják kicserélni egymás között.

7)                  A felek megállapodtak abban, hogy a SEA végrehajtásához szükséges háttéranyagok előkészítését mindkét fél külön fogja végezni. Az eljárás összehangolását a háttéranyagok feldolgozása során, a SEA munkacsoportok vezetőinek folyamatos kapcsolattartása fogja biztosítani. Mindkét fél angol nyelvű tanulmányban fogja összefoglalni a háttéranyagokat, valamint a SEA tárgyát képező műszaki megoldási változatokat. A tanulmányok tartalmáról a kormányküldöttségek tájékoztatást kapnak.

8)                  A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást, hogy a SEA háttéranyagok előkészítését megkezdték.

9)                  A szlovák fél a 2007. május 3-i jegyzőkönyv értelmében 2007. május 24-én átadta „A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében 1997. szeptember 25-én született ítélete végrehajtásának módozataira vonatkozó szlovák és magyar megállapodás tervezet elemzésre, figyelembe véve a kormányküldöttség 2007. május 3-án Budapesten megvalósult tárgyalásait” című anyagot, amely  a 4. sz. mellékletet képezi. A magyar fél 2007. szeptember 18-án átadta a szlovák félnek „A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság tárgyalásai a Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében 1997. szeptember 25-én meghozott ítélete végrehajtásának módozatairól. Észrevételek a szlovák fél által 2007. május 24-én átadott "elemzés"-re és az ahhoz csatolt (második) szlovák megállapodás-tervezetre”. című dokumentumot, amely a jelen jegyzőkönyv  5. sz. mellékletét képezi, melyet a felek plenáris ülés keretében megvitatnak és annak eredményét jegyzőkönyvben rögzítik.

10)              A jelen jegyzőkönyv szlovák és magyar nyelven készült, és annak mindkét változata azonos érvényű. A jegyzőkönyv öt mellékletet tartalmaz, amelyek a jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezik.

Pozsony, 2007. november 6.

Dr. Erdey György

Ing. Gabriel Jenčík

a Magyar Köztársaság kormányküldöttségének vezetője

a Szlovák Köztársaság kormányküldöttségének vezetője

2007. november 6-i jegyzőkönyv

1. sz. melléklete

A magyar kormányküldöttség

Dr. Erdey György a delegáció vezetője, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Dr. Kovács György szakmai főtanácsadó, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Dr. Gerelyes István osztályvezető, Külügyminisztérium

Csóka Judit szakmai főtanácsadó, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Minisztérium

Dr. Bartus Gábor környezetgazdasági szakértő

Prof. Dr. Ijjas István, vízgazdálkodási szakértő

Janák Emil igazgató, Észak Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Dr. Nagy Boldizsár nemzetközi jogi szakértő

Benyó Pál tolmács

A szlovák kormányküldöttség

Ing. Gabriel Jenčík, a küldöttség vezetője, a Szlovák Köztársaság Kormányának a Gabčíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésével és üzemeltetésével megbízott meghatalmazottja

JUDr. Metod Špaček, a jogi szakértői munkacsoport vezetője, a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma

Ing. Marián Supek, a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport vezetője, a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma

Ing. Dana Puhovichová, a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma

Ing. Jaroslav Svetlík, a Szlovák Köztársság Földművelésügyi Minisztériuma,

JUDr. Eva Šurková, a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma

Ing. Anna Majkútová, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettesének tanácsadója

JUDr. Luděk Krajhanzl, jogi szakértő

Prof. Igor Mucha, DrSc.,  szakértő, Felszínalatti Vizek Konzultációs Csoport,

RNDr. Zoltán Hlavatý PhD., szakértő, Felszínalatti Vizek Konzultációs Csoport

Ing.Miroslav Liška, gazdasági szakértő

RNDr. Miroslav Šándor, szakértő

RNDr. Jozef Sloboda, a küldöttség titkára

Ing. Ondrej Hoffman, tolmács

A 2007. november 6-i Jegyzőkönyv

3. számú melléklete

Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nyitó hozzászólásomban – a napirendi pontjainknak megfelelően – az ítélet végrehajtásáról szóló megállapodás-tervezetről és a stratégiai környezeti vizsgálatról fejtem ki a magyar fél álláspontját.

A szlovák fél 2006. december 19-én átadott megállapodás-tervezetére, a magyar fél 2007. február 22-én a szlovák tervezetet alapul vevő, de azt számos ponton kiegészítő és továbbfejlesztő tervezetet nyújtott át. Erre a magyar dokumentumra a szlovák fél nem annak további alakításával válaszolt, hanem először egy, a saját korábbi álláspontját részletesebben kifejtő dokumentummal, majd 2007. május 24-én a szlovák és a magyar egyezmény-tervezeteket elemző írásos anyaggal.

Mint ahogyan azt a magyar fél által, ezen szlovák anyagokra készített – s jelen tárgyalásunk előtt partnerünknek megküldött – válasz tartalmazza, a felek között mintegy tizenöt ponton áll fenn lényegi különbség az ítélet végrehajtásáról szóló megállapodás tartalmával kapcsolatban. Ezen különbségek egy részére maga a szlovák fél dokumentuma is felhívja a figyelmet.

A nézetkülönbségeknek azonban nem is a számossága, hanem súlya okozza azt az érzést, hogy az ítélet kihirdetése óta eltelt 10 év alatt jottányit sem közeledett a két fél álláspontja. A szlovák fél kijelentette, hogy „A két országnak a Nemzetközi Bíróság ítéletének kihirdetése óta eltelt több mint 9 évben folytatott tárgyalásai (...) nem hoztak semmilyen konkrét eredményt”.  A magyar fél is így értékeli a helyzetet.

A teljesség igénye nélkül megállapíthatjuk, hogy nem jutottunk dűlőre az ítélet értelmezésének olyan alapvető kérdéseiben, mint hogy

• melyek az 1977. évi és az ahhoz kapcsolódó szerződések és egyéb dokumentumok még alkalmazandó rendelkezései, mi a viszonyuk a Nemzetközi Bíróság szerint teljesítendő szerződéses célokhoz?
• a megállapodás miként rögzítse a létrehozandó közös rendszert alkotó létesítményeket,
• miként határozzuk meg a költségek és a hasznok megosztását,
• miképpen határozandó meg a vízhozam megosztása az üzemvízcsatorna és az eredeti meder és a mellékágak között,
• mennyi energia termelhető a létrehozandó közös rendszerben,
• az ítélet véglegesen eldöntötte-e bármiféle alsó vízlépcső felépítési kötelezettségét,
• szükséges-e környezeti célkitűzéseket megfogalmazni a megállapodásban,
• miképp számolható fel a  „C variáns” jelenlegi jogsértő státusza.

A magyar fél ezen kérdésekben elfoglalt álláspontjának részletes kifejtésére e helyütt nincs szükség, mert az ebben az évben az Önök részére átadott dokumentumaink ezeket alaposan tárgyalták.

Tény, hogy a fenti lényegi különbségek feloldására, a kompromisszum megtalálására eddig sem a létrehozandó közös rendszer felek általi részletes bemutatása (1999. decemberi magyar álláspont és 2000. decemberi szlovák válasz), sem pedig a közös szakértői munkacsoportok 2001 és 2006 közötti működése nem bizonyult eredményesnek.

A magyar fél ezen tények fényében igazoltnak látja azon álláspontját, hogy az ítélet végrehajtása elsősorban a hágai döntés lényegének és részleteinek közös, egységes értelmezését, az abból fakadó jogok és kötelezettségek pontos elemzését igényelné. Ezen – alapvetően jogi természetű – vitában azonban továbbra is jelentős különbségek állnak fenn a felek között, ami a magyar fél véleménye szerint továbbra is egyik legfőbb akadálya annak, hogy a felek a végleges megoldást megtalálják, pedig ezt különösen sürgetővé teszik a Víz Keretirányelv mindkét felet kötelező, egyre közeledő határidei, amelyeknek teljesítését nem lehet egy rendezetlen állapotra építeni.

Tisztelt Delegációvezető Úr!

Közeledés csupán egy fontos ügyben érzékelhető: ez a "stratégiai környezeti vizsgálat" (SEA) és a kiválasztandó műszaki változat környezeti hatásvizsgálatának (EIA) a kérdése.

Mint ismeretes, mindkét fél készen áll arra, hogy mind a felső, mind az alsó szakasz végleges rendezését megelőzően stratégiai környezeti vizsgálatot, majd az ezek után is elképzelhető változatok tárgyában környezeti hatásvizsgálatot végezzen. Egyetértés van abban is, hogy a megfelelő megoldások kiválasztásának egybe kell esnie az Európai Unió Víz Keretirányelve végrehajtása során amúgy is végrehajtandó vizsgálatokkal. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a stratégiai vizsgálati eljárást a felek az Európai Unió Víz Keretirányelvében, a Stratégiai Környezeti Vizsgálatról szóló Irányelvében, az Élőhelyirányelvben és más releváns jogszabályokban rögzített előírások szerint végzik el. Támogatjuk azt, hogy a SEA eljárásban független, nemzetközi szakértők is részt fognak venni.

A fentiekkel indokolva a magyar kormányküldöttség a SEA előkészítésére létrehozott szakértői munkacsoport 2007. július 2-i megállapodását a maga részéről elfogadja, s javasolja, hogy ezek alapján folytatódjanak a stratégiai környezeti vizsgálat munkálatai. Azt remélem, hogy ennek részleteiről a mai nap folyamán további megállapodásokat köthetünk.

Köszönöm figyelmüket!

A 2007. november 6-i Jegyzőkönyv

5. számú melléklete

A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság tárgyalásai a Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében 1997. szeptember 25-én meghozott ítélete végrehajtásának módozatairól.

Észrevételek a szlovák fél által 2007. május 24-én átadott "elemzés"-re és az ahhoz csatolt (második) szlovák megállapodás-tervezetre.

1.  A szlovák fél 2006. december 19-én átadott megállapodás-tervezetére, a magyar fél 2007. február 22-én azt alapul vevő, de a tervezetet számos ponton kiegészítő és továbbfejlesztő tervezetet nyújtott át. Erre az új szövegre a szlovák fél nem annak további alakításával válaszolt, hanem először egy "A szlovák félnek a 2006. december 19-én átadott javaslathoz fűzött magyarázó álláspontja" c. dokumentummal (a 2007. március 7-i  jegyzőkönyv 6. sz. melléklete), majd 2007 május 24-én "A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében 1997. szeptember 25-én született ítélete végrehajtásának módozataira vonatkozó szlovák és magyar egyezmény-tervezet elemzése, figyelembe véve a kormányküldöttségek 2007. május 3-án Budapesten megvalósult tárgyalásait" című dokumentummal. (Az utóbbi ezentúl: "Második szlovák tervezet").

2. A magyar fél a 2007. május 3-i plenáris tárgyalások jegyzőkönyvében ígéretet tett arra, hogy a magyar szerződéstervezetre később adandó szlovák válaszra annak megérkezését követően rövid határidővel viszontválaszol. Ez a dokumentum a jegyzőkönyvi ígéret teljesítése.

3. A Második szlovák tervezet a magyar és a szlovák fél között fennmaradt különbségek számbavételével fogott hozzá a módosított tervezet bemutatásához. Az alábbi táblázat összefoglalja ezeket.

A szlovák fél által azonosított különbségek
A nézetkülönbség tárgya	A magyar álláspont	A szlovák álláspont
Mi történjen, ha a megkötendő megállapodást követően nem jön létre az 1977. évi szerződést kiegészítő szerződés?	A Megállapodás rendezze az alapkérdéseket (vízmegosztás, energiatermelés, létesítmények státusza) és kormányozza a felek viszonyát	Ha 10 éven belül nem sikerül létrehozni a végleges szerződést a Megállapodás veszítse hatályát és a felek térjenek vissza a jelenlegi - jogsértésekkel terhelt – állapothoz.
Az alapvető létesítmények/hiányuk	A Megállapodás határozza meg ezeknek (a csúni duzzasztórendszer, a dunakiliti duzzasztó, a második vízlépcső és mások) sorsát, végleges státuszát	Az 1977 évi kötelezettségek nem módosíthatóak a lehetséges műszaki változatok (stratégiai) környezeti vizsgálat (SEA) és a kiválasztott változat környezeti hatásvizsgálata (EIA) nélkül
Vízmegosztás: a bősi energiatermelésre illetve a Duna-főmeder és élővilágának fenntartására szánt vízmennyiségek meghatározása	A magyar fél az ökológiai funkciók fenntartásához szükséges vízmennyiség fölött megmaradó kapacitást tekinti energiatermelésre fordíthatónak	A szlovák fél az 1995-ös, az ideiglenes műszaki intézkedésekhez kötődő vízmegosztási rendet tekinti állandósítandónak, vagy legalábbis tíz évre meghosszabbíthatónak
A nagymarosi vízlépcső helyzete	A Nemzetközi Bíróság Ítélete megszüntette a felépítésre vonatkozó kötelezettséget.	A magyar fél Ítélet-értelmezése "mesterkélt és teljességében helytelen értelmezés"
A rendszer megoszthatósága	A magyar fél a bősi vízlépcsőt  és a nagymarosi vízlépcsőt (az Ítéletet követően) két projektnek tekinti	A szlovák fél szerint a vízlépcsőrendszer egésze nem osztható fel
Mi lehet tárgya az alsó szakaszi SEA-nak és EIA-nak?	Második vízlépcső nélküli megoldás, esetleg egy olyan alsó vízlépcső, amely az Ítélettől független, új szlovák beruházási javaslat	Az alsó vízlépcső különböző változatai, valamint a duzzasztás nélküli megoldás

 

4. A szlovák dokumentum nem tér ki a két fél szerződéstervezetei között fennmaradt valamennyi különbségre. Szükséges azonban a Második szlovák tervezet bevezetőjében nem említett eltéréseket is felidézni annak érdekében, hogy láthatóvá váljon, van-e esély a megállapodás-tervezetek ismételt cseréje révén közösen elfogadható Megállapodás-szöveghez eljutni.

 

A szlovák fél által nem azonosított, de a Második tervezet átadása után is fennmaradt különbségek
A nézetkülönbség tárgya	A magyar álláspont	A szlovák álláspont
A Megállapodás célja	Az Ítélet végrehajtása és az aktualizálandó 1977. évi szerződés beillesztése az Európai Közösség jogrendjébe	Figyelmen kívül hagyja az összhang megteremtését az EK jogrendjével
Az elérendő környezeti célok megfogalmazása	A magyar tervezet II A. cikkében és az V. cikkében leírtak szerint eleget kíván tenni az Ítélet azon útmutatásának, amely szerint a felek feladata, hogy megfelelő mennyiségű vizet juttassanak a főmederbe, s az V. cikk utolsó bekezdésében megfogalmazza a környezeti célok fő paramétereit.	A szlovák fél a következő tíz évre nem jelöl meg környezeti célt
A Bősnél megtermelt energiából való részesedés alapja	A beruházásban és a hidropotenciálban részesedés egyenlő súllyal szerepel az energiából részesedés alapjaként	Csak az adott államra jutó hidropotenciál számít, illetve - egy fikcióval élve -Szlovákia igényli a nagymarosi erőműben elméletileg megtermelhető energia 1977. évi szerződés szerint neki jutó részét, függetlenül attól, hogy ennek nem a hidropotenciál hanem (a meg nem valósult beruházás) lenne a jogalapja.
A Bősnél termelt energiából részesedés mértéke	Mindkét fél a hidropotenciálból és a beruházásból való részesedése függvényében részesül az energiából. Erről lemondva hidroptenciálja helyett magát a folyót (a főmederben lefolyó vizet) is hasznosíthatja	A szlovák fél a 2.980 GWh éves termelésből 2.570 GWh-t magának igényel, a fennmaradó különbözetről nem nyilatkozik
Az "eddig nem teljesített kötelezettségek" jelentése	A teljes Dunakiliti tározó kiépítése, a vízlépcső közös üzemeltetése, a Bősnél megtermelt energia megosztása és a nagymarosi vízlépcső fel nem építése, a Szap alatti folyószabályozás elmaradása	Csak a nagymarosi vízlépcsővel és a Szap alatti szakasszal kapcsolatos kötelezettségek
A C variáns és üzemeltetésének a státusza	Folyamatos jogsértés.   A Megállapodás idejére Magyarország felfüggeszti Csúnnal kapcsolatos követeléseit és ideiglenesen elfogadja, mint a közösen elhatározandó üzemeltetési rend részét. Végleges jogszerűvé tétel a kiegészítő szerződésben, ha mindenben (beleértve a második vízlépcső kérdését) létrejött a megegyezés	"De facto státusz".   A Megállapodás maga módosítja az 1977. évi szerződést és Csún (egy részét) közös beruházássá minősíti
Az 1811-1851 fkm szakasz rendezése	A stratégiai környezeti vizsgálat (majd a hatásvizsgálat) nyomán kiválasztott megoldás kialakításának költségeit a felek közösen viselik, a C Variáns üzemeltetése következtében beállott károk helyreállítását Szlovákia egyedül	A szlovák álláspont a két tervezetben különböző. Az első a teljes szakasz javításának a költségeit a magyar félre terhelte volna, a második csak az 1801-1811 fkm között igényli ezt.
Az Ipoly torkolat alatti szakasz helyzete	Tekintettel arra, hogy a folyó minkét partján Magyarország gyakorol joghatóságot és a második vízlépcső felépítésére már nincs kötelezettség, a folyószabályozásról és a hajózóút kialakításáról - a sokoldalú nemzetközi jogi és közösségi jogi kötelezettségeket tiszteletben tartva - maga dönthet	Az eredeti projekt hatásterülete. Szlovákia részt venne a stratégiai hatásvizsgálatban és a végleges változat paramétereinek a meghatározásában
Moratórium az 1977. évi szerződés körén kívül eső munkálatokra Szap és Budapest között	Nem tekinti indokoltnak	Igényli

5. A konklúziók levonása előtt megjegyezzük, hogy a Második szlovák tervezet ellentmondásokkal terhes. Így például:

            a) a 3. pont szerint a Megállapodás  alapján "felfüggesztésre kerülnek az 1977. évi kötelezettségek, s  ezért ez alatt az átmeneti időszak alatt a régi meder karbantartásával és a Szap alatti hajóút fenntartásával összefüggő költségeket a  Magyar Félnek kellene viselnie." Nem érthető, hogy a közös folyószakaszon miért kellene csupán az egyik félnek viselnie a fenntartás költségeit – különösen ha a Közös Egyezményes Tervben szerepelt kötelezettségei fel vannak függesztve;

            b) a 4. pont a vízlépcsőrendszer oszthatatlanságáról "előzőekben kifejtett" indokolásra utal, de ilyen érvelés az előző három pontban nem bukkan fel.

            c) az 5. pont szerint csak a két fél megállapodásával módosítható az 1977. évi szerződés, de a 7. pont elfogadja, hogy a "Bíróság ítéletével összhangban a C változatot (a Dunacsúni vízlépcsőt) a de facto státuszból beemelje a szerződéses rendszer keretei közé".

6. Közeledés egy nagyon fontos ügyben érzékelhető: ez pedig a "stratégiai környezeti vizsgálat"[1] (SEA) és a kiválasztandó műszaki változat környezeti hatásvizsgálatának (EIA) a kérdése. Mindkét fél készen áll arra, hogy mind a felső, mind az alsó szakasz végleges rendezését megelőzően stratégiai környezeti vizsgálatot, majd az ezek után is elképzelhető változatok tárgyában környezeti hatásvizsgálatot végezzen. Egyetértés van abban is, hogy a megfelelő megoldások kiválasztásának egybe kell esnie a Víz Keretirányelv végrehajtása során amúgy is végrehajtandó vizsgálatokkal.

7. A magyar fél e téren látja az utolsó esélyt: ha sikerül olyan megoldást találni, amely a közösségi jog követelményeinek épp úgy megfelel, mint a nemzetközi (környezetvédelmi) jog követelményeinek, akkor nem lesz akadálya annak, hogy az 1977. évi szerződés céljait teljesítő és az 1997. évi Ítélettel is összeegyeztethető Megállapodás szülessen a Pozsony-Budapest közötti Duna szakasz hasznosítására.  

8.  Ha az említett folyószakasz tekintetében lefolytatott vizsgálatok sem vezetnek olyan műszaki, szabályozási és üzemeltetési módozatok meghatározására, amelyek mindkét fél szerint teljesítik az Ítélet követelményeit, és ennek oka az, hogy a fenti ellentmondások feloldása nem sikerül a konkrét megoldások részletes megvizsgálása révén, akkor elkerülhetetlennek látszik az eltérő nézetek harmadik fél közreműködésével megvalósuló összevetése az Ítélettel és a közösségi joggal.

9. A szlovák fél kijelentette, hogy "A két országnak a Nemzetközi Bíróság ítéletének kihirdetése óta eltelt több mint 9 évben folytatott tárgyalásai ... nem hoztak semmilyen konkrét eredményt". A magyar fél éppen ezért azt javasolja, hogy tárgyalásaikat a stratégiai környezeti vizsgálatra összpontosítva folytassák.