Dokumentumok a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i itélete szerint folyó magyar-szlovák tárgyalásokról
- Természeti táj
- Események időrendje
- Az 1977-es szerződés
- A hágai eljárás
- Tárgyalási jegyzőkönyvek
- Kapcsolódó anyagok
- Szigetközi környezeti monitoring
2007. március 7
Jegyzőkönyv
a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormányküldöttségeinek
a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer
ügyében hozott ítélete végrehajtásával összefüggő,
2007. március 7-én Pozsonyban
megtartott tárgyalásáról
1.
A Magyar Köztársaság Kormányának küldöttsége, Dr. Erdey György kormánymeghatalmazott vezetésével és a Szlovák Köztársaság Kormányának küldöttsége Ing. Dominik Kocinger, a Szlovák Köztársaság Kormányának a BNV építésével és üzemelésével megbízott kormánymeghatalmazottja vezetésével 2007. március 7-én Pozsonyban tárgyalást folytatott a hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos vita tárgyában 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítélete (a továbbiakban Ítélet) végrehajtási módozatairól. A tárgyaláson résztvevők névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza.
2.
A tárgyalás a delegációvezetők nyitóbeszédével kezdődött. Ing. Dominik Kocinger úr beszédét az 2. sz. melléklet, Dr.
3. A Felek kölcsönösen röviden ismertették a 2006. december 19-i tárgyalások alkalmával átadott anyagokra készített és 2007. február 22-én kicserélt válaszaik tartalmát. A magyar fél válaszát a jelen jegyzőkönyv 4. sz. melléklete , a szlovák fél válaszát az 5. sz. melléklete tartalmazza.
4. A mai tárgyalások során a felek az alábbiakban állapodtak meg:
a.
b.
a stratégiai hatásvizsgálat előkészítése érdekében a kormányküldöttségek vezetőinek javaslatára két héten belül közös munkacsoportot hoznak létre. A munkacsoport 2007 április végéig elkészíti a stratégiai hatásvizsgálatra vonatkozó javaslatot. Azokban a kérdésekben, amelyekben addig nem jutnak egyetértésre, a munkacsoport szlovák és magyar tagozata megfogalmazza saját álláspontját és azt a plenáris ülés elé terjesztik;
c.
5. A szlovák fél a tárgyalások során átadta a „Szlovák fél magyarázó álláspontja a 2006. december 19-én előterjesztett tervezethez” című anyagot. Ezt a magyarázatot a jelen jegyzőkönyv 6. sz. melléklete tartalmazza.
6. A magyar fél két héten belül megküldi a szlovák fél részére a szlovák fél által az Európai Unió releváns jogi normáira vonatkozó összeállításra adott válaszával összefüggő álláspontját.
7.A kormányküldöttségek megállapodtak abban, hogy következő találkozóikra 2007 április végén és májusában Budapesten, illetve Pozsonyban kerül sor. A következő tárgyalások pontos időpontjáról a kormányküldöttségek vezetői levélváltás útján fognak megállapodni.
8. A jelen jegyzőkönyv szlovák és magyar nyelven készült, és annak mindkét változata azonos érvényű. A jegyzőkönyv 6 mellékletet tartalmaz, amelyek a jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezik.
Pozsony, 2007. március 7.
|
Dr. Erdey György |
Ing. Dominik Kocinger |
|
a Magyar Köztársaság kormányküldöttségének vezetője |
a Szlovák Köztársaság kormányküldöttségének vezetője |
2007. március 7-i jegyzőkönyv
1. sz. melléklete
A magyar és a szlovák kormányküldöttség tagjai
a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében hozott ítéletének
végrehajtásával összefüggő,
2007. március 7
-i pozsonyi tárgyaláson
A magyar kormányküldöttség
Dr. Erdey György a küldöttség vezetője, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Dr. Kovács György szakmai főtanácsadó, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Dr. Gerelyes István osztályvezető, Külügyminisztérium
Marton Tamás vezető főtanácsos, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Minisztérium
Dr. Baranyai Gábor főosztályvezető, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Dr. Bartus Gábor környezetgazdasági szakértő
Dr. Nagy Boldizsár nemzetközi jogi szakértő
Benyó Pál tolmács
A szlovák kormányküldöttség
Ing. Dominik Kocinger, a küldöttség vezetője, a Szlovák Köztársaság Kormányának a Gabčíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésével és üzemeltetésével megbízott meghatalmazottja
Ing. Marián Supek, a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport vezetője, a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma
JUDr. Metod Špaček, a jogi szakértői munkacsoport vezetője, a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma
Ing. Gabriel Jenčík, a Gazdasági Szakértői Munkacsoport vezetője, a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma
Ing. Dana Puhovichová, a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma
Ing. Jaroslav Coplák, a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Postaügyi és Távközlési Minisztériuma
JUDr. Eva Šurková, a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma
RNDr. Anna Jusková, a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma
Prof. Igor Mucha, DrSc., szakértő, Felszínalatti Vizek Konzultációs Csoport,
RNDr. Zoltán Hlavatý PhD., szakértő, Felszínalatti Vizek Konzultációs Csoport
RNDr. Jozef Sloboda, a küldötség titkára
Ing. Ondrej Hoffman, tolmács
A 2007. március 7-i jegyzőkönyv
3. számú melléklete
A magyar kormányküldöttség vezetőjének
n y i t ó b e s z é d e
a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i
végrehajtásáról folyó magyar-szlovák
kormányközi tárgyalások
2007. március 7
-i, pozsonyi
fordulóján
Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Örömmel nyugtázom, hogy tárgyalásaink felgyorsultak és egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy közel tízéves vitánk végére pontot tegyünk. Biztos vagyok abban, hogy az Ítélet kihirdetésének tizedik évfordulóján már nem szeretnénk alapkérdésekről vitázni. Vagy egyetértésre jutunk addig, vagy be kell látnunk, hogy ez az út, amin járunk nem gyümölcsöző. Afelől sincs kétségem, hogy a Nemzetközi Bíróság is szívesen venné, ha a tízéves évfordulóig elmozdulás következne be. Vagy törölhetné a Bős-Nagymaros projekt ügyét a listáról, vagy aktívan foglalkozhatna vele, hogy megnyugtatóan elrendezze azokat a pontokat, amelyekben a feleknek hosszú tárgyalások révén sem sikerült egyetértésre jutniuk.
A mai napi tárgyalásunkat bevezető hozzászólásomban két témát szeretnék érinteni. Mindkettő tulajdonképpen a felek által készített egy-egy, korábban már egymásnak átadott dokumentumhoz kötődik, azon anyagokhoz, melyeknek vitáját jelenleg is folytatjuk.
Először a szlovák fél által, a 2006. december 19-i tárgyalási fordulón átadott megállapodás-tervezetről szólnék. A magyar fél alaposan áttanulmányozta a szlovák javaslatot, s arra részletes és indokolt választ készített, melyet 2007. február 22-én tanulmányozásra átadott a szlovák félnek. A magyar válasz – mint azt olvasták – két részből áll. A válasz első része szövegszerű javaslatokat tesz az országaink között megkötendő megállapodás tartalmát illetően. Válaszunk második része pedig alapos indoklást tartalmaz, hogy a szlovák fél számára világosak legyenek, mit miért fogadott el, módosított vagy vetett el a magyar fél az eredeti szlovák javaslatból. Engedjék meg, hogy megemlítsem: tárgyalásainkat gyorsítaná, ha az a fél, amely szövegszerű javaslatot nyújt át egyben indokolással látná el tervezetét. Ezzel a félreértések elkerülhetőek lennének, s látszódna, hogy mire támaszkodik a szövegjavaslat. Néhány percben most szeretném összefoglalni a szlovák javaslatra adott magyar válasz lényegét.
A felek korábban már megegyeztek abban, hogy az Ítélet végrehajtását több lépcsőben valósítják meg. Ezek közül az első egy olyan megállapodás megszövegezése, majd elfogadása, amely rögzíti az Ítélet végrehajtásának alapelveit. Az alapelvekben való megállapodást követheti mindazon – főként technikai – részletek tisztázása, melyek szükségesek az 1977-es Szerződés módosításához vagy új szerződéssel való felváltásához.
A magyar fél határozott álláspontja, hogy az első lépcsőben való megállapodásnak
(a) az Ítélet valamennyi releváns, a felek jövőbeni magatartására kiható rendelkezésére reflektálnia kell,
(b) véglegesen tisztáznia kell: mi minősül az Ítélet végrehajtása kölcsönösen elfogadott módozatának,
(c) ami egyben világossá teszi, hogy az 1977. évi Szerződés mely rendelkezéseit kívánják a felek a jövőben (akár megváltoztatott módon ) alkalmazni és melyeket tekintik az Ítélet és az időközben bekövetkezett események miatt meghaladottaknak.
A szlovák fél megállapodás-tervezetét értékelve megállapíthattuk, hogy az nem tér ki az Ítélet minden lényeges rendelkezésére, egyes kérdéseket nem tisztáz véglegesen, hanem ideiglenes rendelkezéseket állapít meg. Ezért a magyar fél a szlovák szövegtervezethez fűzött javaslatában rögzíti az abban fel nem vetett, de az Ítélet végrehajtásához nélkülözhetetlen kérdéskörökre vonatkozó kiinduló álláspontját is.
Amint tudjuk, az Ítélet szerződéses célként az árvízvédelmet, az energiatermelést, a hajózást és a környezetvédelmet nevesítette. Mindkét fél számos alkalommal kifejtette, hogy ezen célok egyenrangúak. Ezért fontos kiemelni, hogy a környezetvédelmi célok – a hatásvizsgálatok körülírásán kívül – hiányoznak a szlovák tervezetből. A környezetvédelmi célok teljesítésének legalapvetőbb módjait, fő szempontjait, meghatározó elveit azonban nem lehet a leendő megállapodásból kihagyni, hiszen az Ítélet éppen a környezeti okok miatt kívánja meg a felektől, hogy a szerződést a jelen helyzet fényében újratárgyalják.
A magyar fél a hasznok, így a megtermelt energia tekintetében szükségesnek tartja, hogy a megállapodás vegye tekintetbe azt, hogy a költségeket és a hasznokat már nem lehet az eredeti módon a felek között megosztani az Ítélet rendelkezései és a fennálló helyzet miatt. Így a felek 50-50%-os építési teljesítménye már nem tud megvalósulni, ezért új megosztásra van szükség a hasznok tekintetében, mely – részben– a felek eltérő építési teljesítményén alapulhat. A hasznok megosztásának másik alapja a hidropotenciálban való részesedés. A megosztás egy lehetséges megoldási módjára a magyar fél javaslatot tett.
A magyar fél álláspontja továbbá az, hogy a feleknek az Ítélet 155. (2) C pontjából kell kiindulniuk, tehát először is azt kell eldönteniük, létrehoznak-e közös üzemelési rendet, vagy másképp állapodnak meg. Amennyiben úgy döntenek, hogy a megtartandó létesítményeket közösen üzemeltetik, akkor mind az üzemeltetésből származó hasznokról, mind az üzemeltetés költségeiről, mind a kockázatok és esetleges károk viselésének a módjáról egységes elvek alapján kell megállapodniuk. Gyakorlatilag kizárható, hogy a közösnek elfogadott rendszer bármely elemének fenntartási költségei kizárólag az egyik felet terheljék – ez élesen ellentmondana az 1977. évi Szerződés betűjének és szellemének is. Ezért elfogadhatatlanok a magyar fél számára a szlovák tervezetben szereplő egyes költségmegosztási javaslatok.
A magyar fél a tárgyalások során többször is jelezte, hogy elvileg kész hozzájárulását adni a mai napig jogellenesen működő Dunacsúni létesítmények (az úgynevezett C-variáns) üzemeltetéséhez, amennyiben megfelelő garanciát kap az így kialakuló rendszer környezetvédelmi követelményekkel összeegyeztethető működtetésére, ahogyan erre a Bíróság is utalt az Ítélet 146. pontjában. A megállapodásunknak ennek megfelelően szimmetrikusnak kell lennie, mindkét félnek expressis verbis tudomásul kell vennie a kialakult helyzetet, és hozzá kell járulnia a környezeti aggályok eloszlatásához. Ennek egyik, de nem kizárólagos részeleme lehet a – EU Víz Keretirányelvének intézkedési mechanizmusába illeszthető – stratégiai hatásvizsgálat elvégzésére vállalt kötelezettség.
Ugyancsak elkerülhetetlennek tartjuk a szembenézést azzal, hogy az eredetileg is csak rövid időre, ideiglenes jelleggel létrehozott 1995-ös megállapodást felülvizsgáljuk. Ezen felülvizsgálatnak megfelelően egy, az Ítélettel, továbbá Magyarországnak a határfolyókkal kapcsolatos nemzetközi jogaival és az európai közösségi irányelvekkel inkább összhangban álló átmeneti vízhozam-megosztási rezsim kialakítása időszerű, mely közbülső megoldás a környezeti hatásvizsgálat során elfogadott végleges megoldás gyakorlati kivitelezéséig szolgálhatná a feleket .
A magyar fél a néhány hete megküldött válaszában első, általános véleményét fogalmazta meg a szlovák fél megállapodás-tervezetéről. A mai napon érdemi vitára, a felek álláspontjának kölcsönös megismerésére számítunk, továbbá arra, hogy egyes kérdésekben sikerül az álláspontok közelítése.
Másodszor az Európai Unió jogának alkalmazhatóságával kapcsolatos szlovák válaszdokumentumról szólok röviden
Tény, hogy 2004. május 1-je óta a két fél már az Európai Unió tagjaként kívánja azoknak a természeti erőforrásoknak a sorsát rendezni, amelyekre az Európai Közösség számos szabálya kiterjed. Ebből az következik, hogy mind az első megállapodásnak, mind az 1977. évi Szerződés módosításának (vagy az azt felváltó szerződésnek) immár nem csak az időközben megszületett környezetvédelmi normákkal és standardekkel kell összhangban állniuk, ahogyan azt az Ítélet 140. pontja megkívánja, hanem az Európai Közösség valamennyi mérvadó szabályával és gyakorlatával, ahogyan azt a Római Szerződés 10. cikke előírja. Ennek jelentőségére a közelmúltban két tagállam (Írország és Nagy-Britannia) környezetvédelminek is tekinthető vitája kapcsán az Európai Bíróság hangsúlyosan rámutatott.
A szlovák válasz számos esetben egyáltalán nem reagál az egyes tárgykörökben felvetett magyar kérdésekre, javaslatokra és érdemi érvelés helyett gyakran kategorikus elutasítást, kellően alá nem támasztott kijelentést tartalmaz. Azzal a szándékkal, hogy a magyar fél meggyőzze a szlovák felet a válaszában megfogalmazott merev elutasító álláspontjának felülvizsgálatára, a mai nap vitájában a magyar fél szóban reflektálni kíván az Európai Unió jogának relevanciájára vonatkozó magyar álláspontra adott szlovák választ illetően, s arra készül, hogy rövid időn belül egy dokumentum formájában is átadja viszontválaszát a szlovák félnek.
Végül, nem hagyhatom szó nélkül azt a szlovák vélekedést, hogy a Bős-Nagymaros Projekt jogvita az Ítélet kihirdetésével véget ért. A C variáns üzemeltetése mindmáig jogellenes, a tulajdonviszonyok rendezetlenek, a felső szakasz vízellátása nem kielégítő, természeti állapotának rehabilitációja nem következett be, hogy csak néhány dolgot említsünk. Mint köztudott, az ügy továbbra is szerepel a Nemzetközi Bíróság „függő ügyek” listáján. Nem kétséges, hogy amíg a dunacsúni vízlépcső egyoldalú működtetésében, hasznai egyoldalú elsajátításában megtestesülő jogsértés meg nem szűnik, a jogvita fennáll.
A fentiek alapján a magyar félnek két javaslata van:
(1) A magyar fél érdemi vitát javasol a megállapodás tervezetről és már most jelzi, hogy kész újabb szövegszerű javaslatot megfogalmazni, ha a mai vita során az álláspontok közelednek.
(2) A magyar fél azt javasolja szlovák partnerének, hogy a magyar fél érveit meghallgatva, vizsgálja felül saját álláspontját az európai közösségi jogszabályok szerepét illetően a bős-nagymarosi jogvita végső rendezésében.
Abban a reményben, hogy sikeres vitanapnak nézünk elébe, köszönöm megtisztelő figyelmüket!
A 2007. március 7-i jegyzőkönyv
4. számú melléklete
A magyar fél választervezete a szlovák fél 2006. december 19-i megállapodás-tervezetére
Ez a dokumentum a magyar tárgyaló fél álláspontját tartalmazza arról a megállapodás-tervezetről, melyet a szlovák fél a Hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer tervének tárgyában meghozott ítélete végrehajtásáról szóló tárgyalások 2006. december 19-i, budapesti fordulóján terjesztett elő. A dokumentum két fejezetből áll:
I. Magyar megállapodás tervezet - amely a szlovák fél megállapodás-tervezetét alapul vevő magyar megállapodás-tervezet olyan első változata, amely egyrészt - ahol az álláspontok közeliek - konkrét szövegjavaslatot tartalmaz, másrészt - az eltérő álláspontok esetében - a szöveg utal (aláhúzott dőlt betűkkel) a magyar fél által javasolt tartalomra.
II. A magyar fél megállapodás-tervezetének indokolása - amely magyarázatokat, háttérinformációkat ad a magyar szövegjavaslathoz.
A magyar fél e helyen is kinyilvánítja, hogy készen áll arra, hogy a felek kölcsönös javaslatait alapul véve, a szlovák féllel egyetértésben elkészítse a mindkét fél számára elfogadható megállapodás szövegét.
I. Magyar megállapodás tervezet
|
A szlovák Megállapodás-tervezet eredeti angol nyelvű szövege |
A magyar Megállapodás-tervezet |
|
Draft Agreement
between the Slovak Republic and the Republic of Hungary on the modalities for the execution of the Judgment of the International Court of Justice of 25 September 1997
|
Draft Agreement
between the Republic of Hungary and the Slovak Republic on the modalities for the implementation of the Judgment of the International Court of Justice of 25 September 1997
|
|
The Slovak Republic and the Republic of Hungary (hereinafter referred to as “the Parties”),
|
The Republic of Hungary and the Slovak Republic and (hereinafter referred to as “the Parties”),
|
|
Committed to implement the Judgment of the International Court of Justice of 25 September 1997 in the case Gabčíkovo - Nagymaros Project (hereinafter referred to as “the Judgment”) in its entirety and in good faith,
|
Egyetértünk
|
|
Desirous to give effect to the results of the negotiations under Article 5 of the Special Agreement for submission to the International Court of Justice of the differences concerning the Gabčíkovo- Nagymaros Project, signed at Brussels on 7 April 1993 (hereinafter referred to as “the Special Agreement”),
|
Egyetértünk
|
|
Reaffirming their commitments enshrined in the Treaty between the Slovak Republic and the Republic of Hungary on Good Neighborliness and Friendly Cooperation, signed at Paris on 19 March 1995,
|
Egyetértünk
|
|
Desirous to ensure achievement of the objectives of the Treaty between the Czechoslovak Socialist Republic and the People’s Republic of Hungary concerning the construction and operation of the Gabčíkovo – Nagymaros System of Locks of 16 September 1977 (hereinafter referred to as “the 1977 Treaty”) on the Danube River section between Bratislava and Budapest,
|
Desirous to ensure achievement of the objectives of the Treaty between the Czechoslovak Socialist Republic and the People’s Republic of Hungary concerning the construction and operation of the Gabčíkovo – Nagymaros System of Locks of 16 September 1977 (hereinafter referred to as “the 1977 Treaty”) on the Danube River
|
|
Having in mind that the full implementation of the Judgment shall be carried out in several steps, of which the present Agreement is the first,
|
Egyetértünk
|
|
Bearing in mind their international legal obligations including bilateral and multilateral treaties in force between the Parties and rules of customary international law,
|
Egyetértünk
|
|
Bearing in mind also their legal obligations arising out of their membership in the European Union,
|
Egyetértünk
|
|
Taking due note of the decision of the Government of the Republic of Hungary not to negotiate with the Slovak Party about the building the Nagymaros step according to the original project, |
További tárgyalást igényel, lásd”A magyar fél megállapodás-tervezetének indokolása” című fejezet (a továbbiakban: Indokolás) 3.2.1 pontját.
|
|
Considering that Hungary does not intend to utilize its hydropotential from the Danube River and that Slovakia shall benefit from a substantial part of 2,980 GWh projected annual energy production of the Gabčíkovo power plant,
|
Ez nem preambuláris jellegű szöveg.
|
|
Affirming the need to seek for a solution in accordance with the principle of sustainable development that the requirements of economic sufficiency should be subject to the principle of precaution,
|
Nehezen értelmezhető összefüggéseket tartalmaz, újrafogalmazandó
|
|
Have agreed as follows: |
Have agreed as follows:
|
|
Article I Purpose of the Agreement
1. The purpose of the present Agreement is to give effect to the Judgment and provide for a temporary legal and technical régime in the section of the Danube between Bratislava and Budapest and achieve provisionally the objectives of the 1977 Treaty as much as possible.
|
Article I Purpose of the Agreement
A leendő cikk tartalma:
A szerződés céljai:
a) az Ítélet végrehajtása
b) az 1977. évi szerződés aktualizálása és beillesztése az Európai Közösség jogi keretébe.
Lásd továbbá az Indokolás 1 és 3.1.1 pontját. |
|
2. The purpose of the Agreement is also to set up a mechanism to fulfill the obligation of Parties to achieve the objectives of the 1977 Treaty permanently.
|
|
|
Article II Implementation of the Judgment
|
Article II Implementation of the Judgment |
|
1. Parties accept the Judgment as final and binding upon them. Parties shall establish in this Agreement basic principles as are necessary to give immediate effect to the Judgment. The Parties recognize that a further Treaty shall be concluded between Parties to amend the 1977 Treaty (hereinafter referred to as “the Supplementary Treaty”).
|
Egyetértünk. Lásd továbbá az Indokolás 3.2.2 pontját.
|
|
2. This Agreement temporarily provides for the obligations of the Parties with regard to the 1977 Treaty.
|
Erre a rendelkezésre nincs szükség, mert tartalma az 1. bekezdésből következik. |
|
3. In accordance with the Judgment, the Supplementary Treaty shall ensure the achievement the objectives of the 1977 Treaty in the light of the prevailing situation.
|
Egyetértünk |
|
|
Article II A The choice of technical measures serving the goal of environmental protection
|
|
|
1. In order to protect the natural environment – in particular that of biodiversity and the quality of water – the Parties shall take the necessary measures for the protection of environment, and shall realise a sharing of water discharge between the main riverbed and the bypass canal that provides a satisfactory solution for water-supply to the main riverbed and the side arms in accordance with the Judgment.
|
|
|
2. The Parties confirm the right, according to Article 14(3) of the 1977 Treaty, to transform their hypothetical entitlement to a share in energy into an entitlement to water – in an amount over and above the requirements of the natural environment as provided by paragraph 1 of this Article – and to direct this entitlement to water flow into the main riverbed and the side-arms of the Danube.
|
|
4. Parties shall jointly conduct Strategic Environmental Assessment of various plans and solution proposals in accordance with the Strategic Environmental Assessment Directive of the European Parliament and the Council (2001/42/EC) at both Bratislava – Sap and Sap – Budapest sections to identify the most suitable single solution to achieve the objectives of the 1977 Treaty.
5. The process conducted under the previous paragraph shall be followed by a joint Environmental Impact Assessments in accordance with the Environmental Impact Assessment Directive of the Council (85/337/EEC).
|
3. Parties shall jointly conduct Strategic Environmental Assessment of various plans and solutions in accordance with the Strategic Environmental Assessment Directive of the European Parliament and the Council (2001/42/EC) to identify the most suitable single solution to achieve the objectives of the 1977 Treaty. A leendő cikk további tartalma:
A felek közös egyetértéssel záros határidőn belül kiválasztják azokat a műszaki megoldás-változatokat, amelyeket stratégiai hatásvizsgálat tárgyává tesznek
( ) The process conducted under the previous paragraph shall be followed by a joint Environmental Impact Assessments in accordance with the Environmental Impact Assessment Directive of the Council (85/337/EEC).
Lásd továbbá az Indokolás 3.1.1.4, a 3.1.4 és 3.1.2 pontjait.
|
|
6. After the identification of the most suitable single solution under the paragraph 4, the Parties shall proceed with the negotiation of the provisions of the Supplementary Treaty. Supplementary Treaty shall implement the identified solution and reflect any modification to the 1977 Treaty necessary to achieve its objectives.
|
|
|
Article III Suspension of performance of certain obligations of Parties
All obligations of performance and works not realized in accordance with the 1977 Treaty shall be temporarily suspended while the present Agreement is in force.
|
Article III Termination of certain obligations of Parties
All obligations of performance and works not realized in accordance with the 1977 Treaty cease as a consequence of this Agreement.
|
|
Article IV Čunovo step
1. Čunovo step consists of the following existing installations in the Slovak territory:
a) Dividing dyke linking the structures at the left side of the Danube and listed in following sub-paragraphs to the right side of the headrace canal along the section of rkm 1842 to 1851.75; b) By-pass weir; c) Dam closing the Danube riverbed; d) Ship lock; e) Central spillway weir; f) Damming part of the hydropower station; g) Floodplain weir (weir in the inundation); h) Intake structure to the Mosoni branch of the Danube; i) Connecting dyke.
|
E cikknek a magyar fél máshol szán helyet, s tartalmát is alakítani kívánja Lásd a javasolt új XII A cikket |
|
2. Parties agree that the objectives of the 1977 Treaty on the Danube section between Bratislava and Sap shall be achieved through joint operation of the Čunovo step. Those installations of the Čunovo step serving the interests and aims of both Parties shall be considered as joint investment within the meaning of the 1977 Treaty. Technological part of Čunovo hydropower station shall be considered a national investment of the Slovak Party.
|
( ) Parties agree that the objectives of the 1977 Treaty on the Danube section between Bratislava and Sap shall be achieved through joint operation of the Čunovo and the Gabčíkovo complex, including the Dunalikiliti weir – unless the parties otherwise agree.
Lásd továbbá az Indokolás 3.1.3 pontját és a VII. cikkhez fűzött kommentárt.
|
|
Article V Production of energy
1. Production of energy shall be realized in the Gabčíkovo hydropower plant.
|
Article V Production of energy
1. Production of energy shall be realized in the Čunovo and Gabčíkovo hydropower plant.
|
|
2. Slovak Party is entitled to a share of energy from the Gabčíkovo hydropower station that equals the Slovak hypothetical share of energy from the Gabčíkovo – Nagymaros System based on its share on hydro potential of the Danube River. |
2. In order to determine the share of energy of the Parties they shall ascertain the share of investment of the Republic of Hungary and the Slovak Republic in the Project applying the following principles: a) The relative weight of investments realised according Joint Contractual Plan (JCP) elaborated on the basis of the 1977 Treaty (Article 2(2)(a)(ix), (b) and (c) above) shall be taken into account reflecting the value-proportions of the JCP b) The Parties shall agree on the proportion of the construction works which were not realised according to the JCP in the whole Project, on the basis of the equivalent proportions of the similar JCP construction works in the whole Project. c) The hypothetical share of the further energy production of the Parties shall be determined jointly in proportion to their shares of the investment in the Project and shares in the utilisable natural resources for energy production (especially hydropotential) according to the formula determined in Annex 1 The volume of water available for energy production shall equal the difference between discharge at Bratislava and the discharge into the main riverbed satisfying the requirement enshrined in Article 140 of the Judgment of the ICJ.
Lásd továbbá az Indokolás 3.1.1.2 pontját .
|
|
3. Production of energy is without prejudice to minimal water discharges to the old Danube riverbed and the Mosoni branch of the Danube agreed upon in the 1995 Agreement between the Government of the Slovak Republic and the Government Republic of Hungary concerning Certain Temporary Technical Measures and Discharges in the Danube and the Mosoni Branch of the Danube.
|
A 3. bekezdés javasolt tartalma:
a) a főmederbe jutó vízmennyiség megnövelése a természeti környezet által megkívánt mértékig.
b) az 1977. évi Szerződés 14.§ (3) cikkébe foglalt jog megőrzése.
c) annak biztosítása, hogy a létrehozandó vízmegosztás garantálja
§ a felszín alatti és a felszíni vizek változatlan vagy javuló minőségét és felhasználhatóságát, § az érintett térség flórájának, faunájának, biodiverzitásának, produktív kapacitásának, valamint a természeti táj rekreációs és esztétikai értékeinek megvédését, megóvását, helyreállítását, § a főág és a mellékágak dinamikus kapcsolatát, beleértve az árterek természetes elárasztását, § a talajvizek környezetvédelmi szempontból kielégítő dinamikáját. § Olyan átmeneti vízhozam-megosztási rezsimet kell kialakítani, amely a környezeti hatásvizsgálat során elfogadott megoldás gyakorlati megvalósításig szolgálja a feleket.
Lásd továbbá az Indokolás 3.1.2 pontját.
|
|
Article VI Flood protection and ice discharge
1. Flood protection and ice discharge in the section of the Danube between Bratislava and Sap shall be realized by appropriate utilization of the old riverbed of the Danube, floodplain, side arms and the by-pass canal. Flood protection dykes shall be further improved along this section as necessary.
2. Parties shall be responsible to ensure flood protection of their territories on the section of Danube bellow Sap by its own means and in accordance with agreed responsible criteria.
|
Article VI Flood protection and ice discharge
1. Flood protection and ice discharge in the section of the Danube between Bratislava and Sap shall be realized by appropriate utilization of the old riverbed of the Danube, the floodplain, the side arms and the by-pass canal. Flood protection dykes shall be further improved along this section as necessary.
2. Parties shall be responsible to ensure flood protection of their territories on the joint section of the Danube downstream of Sap by their own means and in accordance with agreed criteria.
Lásd továbbá az Indokolás 3.1.1.1 pontját .
|
|
Article VII Maintenance of the old Danube riverbed
1. Hungarian Party shall be responsible for bearing the costs of improvement of the old riverbed of the Danube between r.kms 1851 and 1811 in the joint Slovak – Hungarian section.
|
Article VII Maintenance and regulation of the main Danube riverbed between rkm 1851-1811
A bekezdés javasolt tartalma:
A IIA cikk értelmében kiválasztott műszaki megoldás (folyószabályozás) tervezésének és megvalósításának a költségeit a felek egyenlő arányban viselik, leszámítva a C variáns okozta károk enyhítését szolgálóakat, amelyeket Szlovákia visel.
Lásd továbbá az Indokolás 3.1.3 pontját.
|
|
2. Flood protection related maintenance of the old Danube riverbed shall be performed by the Parties in their own territory and on their own cost.
|
|
|
Article VIII Navigation
1. Navigation in the Danube section between Bratislava and Sap shall be realized in the reservoir and by-pass canal.
2. It shall be the responsibility of the Hungarian Party to implement and maintain in the Danube section between Sap and Budapest on its own costs a reliable and durable water route line in accordance with its international obligations. |
Article VIII Navigation
1. Commercial and governmental navigation in the Danube section between Bratislava and Sap shall be realized in the reservoir and by-pass canal.
2. The main riverbed and the side branches, where environmentally appropriate, can serve the purpose of recreational boating.
3. In the Sap-Szob section Parties will make efforts to develop a reliable and durable international water route in line with the UNECE Class Vib., 2.5 meters draught and appropriate to the special circumstances and realistic needs of navigation at this section.
Lásd továbbá az Indokolás 3.1.1.3 pontját, a költségek tekintetében pedig a javasolt VII cikket.
|
|
Article IX Plenipotentiaries
1. Not later than two months after the entry into force of the present Agreement the Government of the Republic of Hungary shall re-appoint its Plenipotentiary for Construction and Operation of the Gabčíkovo-Nagymaros Project together with appropriate administration.
2. Government Plenipotentiaries shall agree on modalities of operation of the Project in accordance with this Agreement.
|
Article IX Plenipotentiaries
1. Not later than two months after the entry into force of the present Agreement the Parties will designate their plenipotentiaries together with appropriate administration representing them in the process identified in Articles II.
Lásd továbbá az Indokolás 3.2.3 pontját. |
|
Article X Special Obligations
1. While this Agreement remains in force, the Hungarian Party shall not proceed with the construction of any substantial water installation, including but not limited to a dam, in the section of the Danube between Sap and Budapest outside the scope and régime of the 1977 Treaty and without previous agreement with the Slovak Party.
2. While this Agreement remains in force, the Hungarian Party shall also refrain from any activities in the Danube between Sap and Budapest that could in the future in any way preclude achievement of the objectives of the 1977 Treaty, without previous agreement with the Slovak Party. |
Felváltotta a III. cikk
Nem értünk egyet. Lásd az Indokolás 3.2.4 pontját.
|
|
Article XI Costs of maintenance
Parties undertake to bear the costs of the maintenance and operating expenditures of the installations situated on their respective territories.
|
Article XI Costs of maintenance
A cikk javasolt tartalma attól függ, hogy a felek hogyan egyeznek meg az üzemeltetésben.
Ha a felek közös üzemeltetési rendben egyeznek meg, akkor annak kapcsán döntenek a költségviselésről.
Ha a létesítmények kizárólag az egyik fél energiaigényének kielégítését szolgálóan üzemelnek, akkor az energiát hasznosító fél állja az üzemeltetés költségeit.
Lásd továbbá az Indokolás 3.1.3 pontját.
|
|
Article XII Settlement of accounts and compensation of damages.
1. Settlement of accounts for the construction and operation of the works in accordance with the relevant provisions of the 1977 Treaty and related instruments shall be resolved, taking due account of such measures as will have been taken in accordance with the Supplementary Treaty, after the conclusion of the Supplementary Treaty.
2. Parties shall solve the issue of compensation of damages in accordance with the Judgment and the 1977 Treaty in the Supplementary Treaty. |
Article XII Settlement of accounts and compensation of damages.
1. The Parties, on the basis of the principle of full compensation and taking into account the Judgment, shall provide compensation for all damage caused to each other.
2. For the period prior to the entry into force of this Agreement, the Parties shall calculate their total costs which have not been refunded from other sources, together with the benefits of operating the system of the installations, and shall settle the claims by mutual agreement.
3. For the determination of damages and costs the Parties shall constitute a Committee for Compensation and Settling of Costs, establishing the methodology for determining the amount of costs and compensation. The Committee for Compensation and Settling of Costs shall work on the basis of the methodology approved by the Government Plenipotentiaries and under their control, and the results shall be laid down by the Parties in protocols.
4. The costs of the Parties shall be calculated in Euro.
Lásd továbbá az Indokolás 3.1.5 pontját.
|
|
|
Article XII A The Status of the Čunovo and Dunakiliti installations
1. From the moment of signing this agreement Hungary accepts to waive its claims related to the illegal maintenance in service the provisional solution called Variant C.
2. By the Supplementary Treaty, and upon its entry into force,
a) the Republic of Hungary will accept that in order to produce energy an agreed amount of water from the discharge of the Danube as a border river be diverted via the Čunovo dam to the Gabčíkovo bypass canal, and
b) the Parties shall in agreement determine the modified role of the Dunakiliti dam, inter alia for the purposes of securing small boat navigation, for the discharge of flood and ice release, and for water management.
Lásd továbbá az Indokolás 3.1.4 pontját.
|
|
Article XIII Settlement of disputes
1. Any differences between the Parties relating to this Agreement that the parties are not able to settle at plenipotentiary or diplomatic levels shall be jointly submitted for the settlement to the International Court of Justice.
|
Article XIII Settlement of disputes
1. Any differences between the Parties relating to this Agreement that the parties are not able to settle at plenipotentiary or diplomatic level shall be jointly submitted for the settlement to the International Court of Justice unless another tribunal has exclusive jurisdiction.
Lásd továbbá az Indokolás 3.2.5 pontját.
|
|
2. Previous paragraph is without prejudice to dispute settlement provisions of any other treaties or agreements in force between the Parties, including the Special Agreement. |
|
|
Article XIV Final Provisions
1. The present Agreement shall enter into force 30 days after both Parties notify each other the completion of all internal legal procedures required for entry into force of this Agreement. |
Article XIV Final Provisions
1. The present Agreement shall enter into force … days after both Parties notify each other the completion of all internal legal procedures required for entry into force of this Agreement.
Lásd továbbá az Indokolás 3.2.6 pontját.
|
|
2. Agreement shall remain in force until the Supplementary Treaty enters into force. If the Supplementary Treaty is not concluded or does not enter into force 10 years after entry into force of the present Agreement, the present Agreement shall cease to be in force, unless Parties agree otherwise.
|
2. This agreement shall remain in force until the Supplementary Treaty enters into force.
Lásd továbbá az Indokolás 3.2.6 pontját. |
|
3. Parties shall jointly inform the International Court of Justice on the conclusion of the present Agreement and to provide it with a copy of the Agreement in English. |
3. Parties shall jointly inform the International Court of Justice on the conclusion of the present Agreement and to provide it with a copy of the Agreement in English. |
|
Done in …..... on … in two original in Slovak, Hungarian and English languages. In case of differences or dispute English text shall prevail. |
Done in the Hungarian, Slovak and English languages, all texts being equally authentic. In case of dispute, the English version is authoritative.
|
Annex 1
Principles for the determination of the hypothetical share of the further energy production
(IS+IH) x 0,5 +(HPS+HPH) x 0,5 =1
where
IS = the Slovak share of investment,
IH = the Hungarian share of investment, the two together equalling 1.
HPS = Slovak share of the hydropotential,
HPH = Hungarian share of the hydropotential, the two together equalling 1.
The share of the energy production (EH) in the case of Hungary is:
EH = (0,5 IH + 0,5 HPH)
The share of the energy production in the case of Slovakia is:
ES = (0,5IS+0,5HPS).
II. A magyar fél megállapodás-tervezetének indokolása
1 A megállapodás célja
A felek korábban már megegyeztek abban, hogy az Ítélet végrehajtását több lépcsőben valósítják meg[1]. Ezek közül az első egy olyan megállapodás megszövegezése, majd elfogadása, amely rögzíti az Ítélet végrehajtásának alapelveit. Az alapelvekben való megállapodást követheti mindazon részletek tisztázása, melyek szükségesek az 1977-es Szerződés módosításához vagy új szerződéssel való felváltásához.
A magyar fél határozott álláspontja, hogy az első lépcsőben való megállapodásnak
(a) az Ítélet valamennyi releváns, a felek jövőbeni magatartására kiható rendelkezésére reflektálnia kell,
(b) véglegesen tisztáznia kell: mi minősül az Ítélet végrehajtása kölcsönösen elfogadott módozatának,
(c) ami egyben világossá teszi, hogy az 1977. évi Szerződés mely rendelkezéseit kívánják a felek a jövőben (akár megváltoztatott módon) alkalmazni és melyeket tekintik az Ítélet és az időközben bekövetkezett események miatt meghaladottaknak.
A magyar fél szilárd meggyőződése, hogy amennyiben az első lépcsőben történő megállapodás nem rendezi az Ítélet valamennyi releváns rendelkezésének megvalósítási, végrehajtási módját, abban az esetben a későbbi tárgyalások során feszültségek támadhatnak a már elfogadott és a még megállapítandó végrehajtási módozatok között, s feleslegesen hátráltatják az immár tíz esztendeje kihirdetett Ítélet megnyugtató teljesítését, ezáltal a szakmai részletkérdések tisztázását. A magyar fél az Ítélet végrehajtási módozatainak, azaz az 1977. évi Szerződés átalakítása vagy felváltása alapelveinek végleges megállapítását azért is lehetségesnek tartja, mert az elmúlt évtizedben a két tárgyaló fél valamennyi kérdésben részletesen kifejthette álláspontját.
Ez nem zárja ki, hogy egyes technikai részkérdésekben ideiglenes megoldást fogadjanak el. Például a felek megállapodhatnak egy időszakos vízhozam-megosztási rendben addig, amíg a stratégiai hatásvizsgálat során meg nem állapítják, mennyi vízhozamra van szükség az Ítélet 140. pontjában meghatározott követelmények teljesítéséhez.
Tekintettel arra, hogy a szlovák fél megállapodás-tervezete nem tér ki az Ítélet minden lényeges rendelkezésére, a magyar fél rögzíti az abban fel nem vetett, de az Ítélet végrehajtásához nélkülözhetetlen kérdéskörökre vonatkozó kiinduló álláspontját is.
2 A megállapodás peremfeltételei
A Bíróság már 1997-ben azt állapította meg, hogy ami 1989-ben, vagy 1992-ben még a jog alkalmazásának minősülhetett volna, az az Ítélet idejére az igazság megcsúfolásává vált volna.[2] Még inkább igaz ez a tétel tíz évvel később, amikor a vitában álló felek már az Európai Unió tagjaként kívánják azoknak a természeti erőforrásoknak a sorsát rendezni, amelyekre az Európai Közösség számos szabálya kiterjed. Ebből az következik, hogy mind az első megállapodásnak, mind az 1977. évi szerződés módosításának (vagy az azt felváltó szerződésnek) immár nem csak az időközben megszületett környezetvédelmi normákkal és standardekkel kell összhangban állniuk, ahogyan azt az Ítélet 140. pontja megkívánja, hanem az Európai Közösség valamennyi mérvadó szabályával és gyakorlatával, ahogyan azt a Római Szerződés 10. cikke előírja. Ennek jelentőségére a közelmúltban két tagállam környzetevédelminek is tekinthető vitája kapcsán az Európai Bíróság hangsúlyosan rámutatott.[3]
Az Ítélet végrehajtásának második lépése, az 1977. évi Szerződés módosítása (vagy új szerződéssel felváltása) csak akkor válik elérhetővé, ha a felek egyetértésre jutnak abban: mit, miképp kívánnak üzemeltetni. Ehhez azonban meg kell találniuk az Ítéletnek, a nemzetközi jogi követelményeknek és az EU jognak egyaránt megfelelő műszaki megoldást. Ennek kiválasztását egy közösen elvégzendő stratégiai hatásvizsgálat alapozhatja meg.
3 A szlovák fél tervezetével kapcsolatos magyar álláspont
A magyar fél először az Ítélet sarokpontjainak tartalmát, témáit követve indokolja saját megállapodás-tervezetét, illetve fejti ki nézeteit a szlovák javaslatot illetően, majd ezt követően tér rá a szlovák megállapodás-tervezet azon elemeire, amelyek az Ítélet rendelkezési körén kívül esnek.
3.1 A szlovák megállapodás-tervezet az Ítélet lényegi rendelkezéseinek tükrében
3.1.1 Az 1977-es Szerződés céljainak megvalósítása a fennálló tények fényében
[Ítélet 132-139. 142. 150. 155.1.D. 155.2.B.]
Az Ítélet szerződéses célként az árvízvédelmet, az energiatermelést, a hajózást és a környezetvédelmet nevesítette.
Az árvízvédelem és a jéglevezetés a szlovák tervezet VI. cikkében szerepel. A magyar fél egyetért azzal, hogy a Szap feletti szakaszon az árvizek levezetése a főmeder, a mindkét oldali mellékágak és az üzemvíz-csatorna együttműködésével valósítható meg a felek előzetes megállapodása és a konkrét helyzetben megvalósított együttműködése alapján, függetlenül attól, hogy a vízkormányzást melyik fél ellenőrzi. A Szap alatti szakaszon az árvízvédelmi töltések fejlesztéséről a felek a saját országukban társadalmilag elfogadott kockázati kritériumoknak megfelelően maguk gondoskodnak.
Az energiatermelésre vonatkozó rendelkezéseket az V. cikk tartalmazza, de található erre utalás a Preambulum kilencedik bekezdésében („Considering that Hungary does not intend to utilize…”) is. A magyar fél egyetért abban, hogy – bár a Dunacsúni létesítmény turbináit is indokoltnak tartja megemlíteni – az Ítéletnek megfelelő megoldás az, ha az energiatermelés a Bősi Vízerőműben valósul meg.
Nem világos azonban a magyar fél számára az V. cikk 2. bekezdésében foglalt energia-megosztási rendelkezés jogalapja és tartalma, különösen annak fényében, hogy a Preambulum évi 2,980 GWh energiatermelésről tesz említést.
A magyar fél álláspontja szerint a feleknek a megtermelt energiából való részesedése kettős alapon nyugszik: egyfelől jogalap az adott államra jutó hidropotenciál-hányad, másfelől a beruházásban testet öltött részesedés-arány. Ennek pontos mértékét a felek – az Ítélet teremtette új helyzetre tekintettel – még nem számolták ki, de az nyilvánvaló, hogy a megtermelt energia a kezdetektől fogva részben Magyarországot illeti. Ezt Szlovákia eddig többször is elismerte.
A magyar fél a hasznok, így a megtermelt energia tekintetében is szükségesnek tartja, hogy a megállapodás tekintetbe vegye a következőket:
(a) Mivel az Ítélet rendelkezései és a fennálló helyzet miatt a felek 50-50%-os építési teljesítménye már nem tud megvalósulni, ezért új megosztásra van szükség a hasznok tekintetében, mely – részben, de jelentősen – a felek eltérő építési teljesítményén alapul. Ennek egy lehetséges megoldási módjára a magyar fél javaslatot tett 2001. áprilisi megállapodás-tervezetében, amelyet ezúttal is megerősít (V. cikk 2. bekezdés).
(b) A létrehozandó új rendszer energiatermelési kapacitása nem vezethető le az 1970-es években készült számításokból. Figyelembe kell venni az Ítélet 140. pontjának rendelkezését arról, hogy a felek közös kötelezettségeként megfelelő mennyiségű vízhozamot kell juttatniuk az eredeti mederbe és a mellékágrendszerbe, s csak az ezeken felül érkező vízmennyiség hasznosítható energiatermelésre.
(c) Az energiatermelés csak a folyó vízjárását követő, vagy az attól csak kismértékben eltérő, s a környezetvédelmi követelményeket betartó menetrendtartó üzemmódban képzelhető el, az 1970-es évek csúcstermelési sémáját az Ítélet elvetette.[4]
Mindezekből az következik, hogy először – többek között a stratégiai hatásvizsgálat eredményeinek figyelembe vételével – meg kell állapítani az új vízgazdálkodási rezsimet a Dunacsún-Szap Duna-szakaszon, valamint a Bősi Vízlépcső üzemrendjét. Ebből fog következni, mennyi villamosenergia állítható elő a Bősi Vízlépcsőn. Majd ezt az energia-mennyiséget kell megosztani a közösen elfogadott új haszon-megosztási szabályok szerint.
A hajózási célokat a szlovák tervezet VIII. cikk 1. bekezdése és részben a 2. bekezdése tartalmazza. (A VIII.2. bekezdés lényegi mondanivalója már a költség-megosztás témájához tartozik.) A magyar fél egyetért azzal, hogy a kereskedelmi célú hajózás az üzemvíz-csatornában valósuljon meg. Ugyanakkor érdemes lenne a sport célú kishajózásra vonatkozó alapvető szabályok rögzítése is. Egyetértünk azzal is, hogy a közös Duna-szakaszon a nemzetközi egyezmények (s ezen nemcsak a hajózási, de a horizontálisan kapcsolódó egyéb egyezményeket is értjük), különösen pedig az Európai Megállapodás a nemzetközi jelentőségű víziutakról (Genfi AGN Egyezmény) követelményeinek megfelelő tartós minőségű hajózó útvonal álljon a közlekedés rendelkezésére.
A környezetvédelmi célok teljes mértékben hiányoznak a szlovák tervezetből. Közvetve a II. cikk 4. és 5. bekezdése tartozik ide. Az ebben foglaltakkal (a SEA és az EIA közös elvégzése) általában egyetértünk, de ez nem pótolja a környezetvédelemi céloknak a megállapodásban történő rögzítését. A környezetvédelmi célok teljesítésének legalapvetőbb módjait, fő szempontjait, meghatározó elveit nem lehet a leendő megállapodásból kihagyni, hiszen az Ítélet éppen a környezeti okok miatt kívánja meg a felektől, hogy a szerződést a jelen helyzet fényében újratárgyalják.[5]
3.1.2 A környezeti hatások, mint kulcskérdések, vízmegosztás
[Ítélet 140-141.]
A szlovák tervezet II. cikkének 4. és 5. bekezdése előirányozza stratégiai hatásvizsgálat (SEA) és környezeti hatásvizsgálat (EIA) elvégzését. A magyar fél egyetért ezen vizsgálatok szükségességével, bár szükségesnek tartja ezen elemzéseknek a megkezdését már a megállapodás aláírása előtt. Másfelől pontosítandónak tartja a SEA térbeli megadását, mivel a Pozsony-Szap, valamint Szap-Budapest szakaszolás nem esik egybe a magyar megközelítéssel, amely szerint a hatásvizsgálatokat a Duna közös szakaszain szükséges közösen elvégezni.
A magyar fél szerint szükséges, hogy a Felek közös kötelezettségként, a jelenlegi mennyiséget megemelve, a stratégiai hatásvizsgálat során meghatározott, a természeti környezet által megkívánt vízhozamot bocsássák a Duna országhatárt alkotó főmedrébe, megtartva azt a jogukat, hogy az 1977. évi Szerződés 14.§ (3) bekezdésével összhangban vízre váltsák át az őket megillető elvi energiarészesedést és ezt a vízhozamot a Duna eredeti medrébe kormányozzák. A létrehozandó vízmegosztás biztosítsa a felszín alatti és a felszíni vizek változatlan vagy javuló minőségét és felhasználhatóságát, az érintett térség flórájának, faunájának, biodiverzitásának, produktív kapacitásának, valamint a természeti táj rekreációs és esztétikai értékeinek megvédését, megóvását, helyreállítását, a főág és a mellékágak dinamikus kapcsolatát, beleértve az árterek természetes elárasztását, a talajvizek környezetvédelmi szempontból kielégítő dinamikáját.
Ugyancsak elkerülhetetlennek tartja a magyar fél az ideiglenes jelleggel létrehozott 1995-ös megállapodást felülvizsgálatát. Ezen felülvizsgálatnak megfelelően egy, az Ítélettel, továbbá Magyarországnak a határfolyókkal kapcsolatos nemzetközi jogaival és az európai közösségi irányelvekkel inkább összhangban álló átmeneti vízhozam-megosztási rezsim kialakítása időszerű, mely közbülső megoldás hatálya a környezeti hatásvizsgálat során elfogadott megoldás gyakorlati megvalósításig szolgálhatná a feleket.
3.1.3 Közös irányítási rezsim, tulajdonjogok, a hasznok megosztása
[Ítélet144-145. 147. 150. 155.2.C]
A szlovák tervezet nem kellő mélységben rendezi ezeket a kérdéseket. Megállapítja ugyan, hogy
(a) a Dunacsúnnál termelt áram a szlovák felet illeti, mivel az szlovák nemzeti beruházásnak minősülne, míg a dunacsúni többi létesítmény közös beruházássá válna (IV. cikk 2. bekezdés);
(b) mennyi áram illetné meg a szlovák felet a Bősi Vízlépcsőn termelt villamosenergiából (V. cikk 2. bekezdés);
(c) az árvízvédelmi költségek a feleket külön-külön terhelik (VII. cikk 2. bek.);
(d) a hajózási fejlesztések és fenntartás költsége a Szap alatti Duna-szakasz tekintetében egyedül a magyar felet terhelné (VIII. cikk 2. bek.);
(e) az eltereléssel érintett főmeder árvízvédelmi célú karbantartása szintén a magyar felet terhelné (VII. cikk 1. bek.);
(f) egyébként a fenntartási költségeket illetően a területi elv érvényesülne (XI. cikk),
viszont nem derül ki a szlovák tervezetből, hogy a fenti költség-megosztási javaslatokat milyen elvre, és/vagy az Ítélet mely rendelkezéseire alapítja, s hogy miként függ össze a költség megosztása a hasznokból való részesedéssel.
Nem tartalmazza a szlovák tervezet a tulajdonjogok rendezésének kérdéseit sem.
A fentiekkel összefüggésben megállapítható, hogy a hasznok és a költségek rendezésének az a kombinációja, amelyet a szlovák fél javasol, összességében a magyar fél számára elfogadhatatlan.
A magyar fél álláspontja az, hogy a feleknek az Ítélet 155. (2) C pontjából kell kiindulniuk, tehát először is azt kell eldönteniük, létrehoznak-e közös üzemelési rendet, vagy másképp állapodnak meg. Amennyiben úgy döntenek, hogy a megtartandó létesítményeket közösen üzemeltetik, akkor mind az üzemeltetésből származó hasznokról, mind az üzemeltetés költségeiről, mind a kockázatok és esetleges károk viselésének a módjáról egységes elvek alapján kell megállapodniuk. Gyakorlatilag kizárható, hogy a közösnek elfogadott rendszer bármely elemének fenntartási költségei kizárólag az egyik felet terheljék – ez élesen ellentmondana az 1977. évi Szerződés betűjének és szellemének is.
3.1.4 A jelenlegi helyzet legalizálása
[Ítélet 146. 155.1.C, 155 2 B]
A magyar fél a tárgyalások során többször is jelezte, hogy elvileg kész hozzájárulását adni a Dunacsúni létesítmények (az úgynevezett C-variáns) üzemeltetéséhez, mely a mai napig nemzetközi jogi értelemben jogellenesen működik, amennyiben megfelelő garanciát kap az így kialakuló rendszer környezetvédelmi követelményekkel összeegyeztethető működtetésére, ahogyan erre a Bíróság is utalt az Ítélet 146. pontjában. A megállapodásunknak ennek megfelelően szimmetrikusnak kell lennie, mindkét félnek expressis verbis tudomásul kell vennie a kialakult helyzetet, és hozzá kell járulnia a környezeti aggályok eloszlatásához. Ennek egyik, de nem kizárólagos részeleme lehet a – EU Víz Keretirányelvének intézkedési mechanizmusába illeszthető – stratégiai hatásvizsgálat elvégzésére vállalt kötelezettség.
3.1.5 A kártérítés elvei és költségelszámolás
[Ítélet 151-153. 154. 155.1.A. 155.1.C. 155.2.D. 155.2.E]
A magyar fél részletezőbb megfogalmazást tart szükségesnek, mint amit szlovák partnere a XII. cikkben javasol, s amit a magyar fél egyébként kiindulási pontként elfogadott.
3.2 A szlovák megállapodás-tervezet azon elemei, amelyek az Ítélet lényegi rendelkezéseinek körén kívül esnek
3.2.1 Preambulum
A magyar fél megfelelő kiindulópontnak tartja a szlovák fél szövegjavaslatát. Pontatlannak tartjuk azonban azt a két bekezdést, melyek a magyar fél alsó vízlépcsővel kapcsolatos tárgyalási szándékával, illetve a Duna hidropotenciálja hasznosításának számszerűsítésével kapcsolatosak. Itt emlékeztetnünk kell arra, hogy a magyar fél tárgyalt az alsó vízlépcsőről, s részletesen indokolta, hogy a Bíróság szerint a Nagymarosi Vízlépcső felépítése nem szükséges, illetve, hogy annak esetleges felépítése mind energiagazdálkodási, mind hajózási szempontból gazdaságtalan, így értelmetlen. Fentebb, a 3.1.1.2 fejezetben pedig azt is kifejtettük, miért nem lehet ab ovo a 2,980 GWh energiamennyiséget mint energiatermelési célt meghatározni.
3.2.2 Cél és az Ítélet végrehajtásának lépései [I. II. és III. cikkek]
A szlovák javaslat elemeiről a magyar fél további tárgyalásokat tart szükségesnek azon irányvonalak mentén, amelyeket a fenti 1, illetve 3.1 pontok jeleznek.
3.2.3 Teljhatalmú meghatalmazottak [IX. cikk]
A létrehozandó közös rendszerrel kapcsolatos irányító szervezet pontos formájáról, az azt vezető személy státuszáról azt követően lehet megállapodni, ha a felek már megegyeztek magáról a közös rendszerről. Mint a 3.1.3 pontból kiderül, először arról kell dönteni, közösen fogják-e üzemeltetni a felek a rendszert, vagy csak egy jogi rezsimet hoznak létre de a tulajdonjog és az üzemeltetés – annak összes kockázatával és költségével átszáll egyikükre.
3.2.4 Különös kötelezettségek [X. cikk]
Amennyiben a szlovák fél garanciát kíván kapni arra, hogy amit a magyar fél az Ítélet alapján már nem tart megvalósítandónak a közös rendszerben, azt nem fogja felépíteni és üzemeltetni saját beruházásban, akkor ennek garantálására a magyar fél készen áll. A cikk szövegével azonban nem értünk egyet, mert pontatlansága miatt indokolatlanul korlátozza Magyarország szuverenitását. Például az „any substantial water installation, including but not limited to a dam” kifejezés tág értelmezése esetén Magyarországnak egy a Dunán létesített híd vagy hajókikötő megépítéséhez is a szlovák fél előzetes jóváhagyására lenne szüksége, ami nyilván nem szándéka a szlovák félnek.
3.2.5 Vitarendezés [XIII. cikk]
A szlovák szövegtervezet megfelelő kiindulópontnak tűnik. Ugyanakkor megfontolandó, hogy a Nemzetközi Bíróság minden típusú esetleges vitában a legmegfelelőbb harmadik fél lenne-e? Mint a 2. pontban már utaltunk rá, figyelembe kell venni, hogy az Európai Bíróság kizárólagos hatáskörrel rendelkező bíróságnak tekinti magát minden olyan államközi ügyben, amelyben közösségi jog alkalmazandó.
3.2.6 Záró rendelkezések [XIV. cikk]
A szlovák szövegtervezet elfogadható kiindulópont, bár az 1. bekezdésben szükség lehet hosszabb hatálybalépési időszakra. A 2. bekezdést illetően a magyar fél úgy véli, hogy 10 év múltán, újabb szerződés hiányában és e megállapodás automatikus megszűntével, ismét jogsértő állapot jönne létre, ami nem lehet a felek célja.
4 További lépések
A magyar fél e dokumentumban első, általános véleményét fogalmazta meg a szlovák fél megállapodás-tervezetéről és egyben jelezte, mely kérdésekben való egyetértés kialakítását látja sürgetőnek. Több helyen konkrét (bár nem feltétlenül végleges) szövegjavaslattal élt, másutt a javasolt cikk tartalmát még nem normaszöveg pontosságú kifejezésekkel körvonalazta. A felek további plenáris tárgyalási fordulóin a magyar fél kész álláspontjának részletesebb kifejtésére és megvitatására, s nyitottan várja a szlovák fél válaszait és azok indoklásait, a magyar fél által felvetett kérdésekkel kapcsolatosan. A magyar fél vállalja, hogy az ebben a pontban megjelölt lépéseket követően a tárgyalásokon elért eredményeket tükröző újabb szövegszerű javaslatot (megállapodás-tervezetet) készít.
Budapest, 2007. február 20.
[1] „A tárgyaló felek megállapodtak, abban, hogy az ítélet végrehajtására több lépésben kerül sor, amely lépések elsőként a két fél kormányai közötti megállapodás kidolgozására és elfogadására irányulnak.” (Jegyzőkönyv, 2001. június 5.)
[2] Ítélet 134.
[3] Lásd: Bizottság v. Írország ügyben (C-459/03) hozott, 2006. május 30-i ítélete, különösen annak 174. pontja.
[4] Ítélet 134. és 138.
[5] Ítélet 155 (2) B.