Jegyzőkönyv

a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormányküldöttségeinek

a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer

ügyében hozott ítélete végrehajtásával összefüggő,

2006. október 5-én Pozsonyban

megtartott tárgyalásáról

1. A Magyar Köztársaság Kormányának küldöttsége, Dr. Erdey György kormánymeghatalmazott vezetésével és a Szlovák Köztársaság Kormányának küldöttsége Ing. Dominik Kocinger, a Szlovák Köztársaság Kormányának a BNV építésével és üzemelésével megbízott kormánymeghatalmazottja vezetésével és 2006. október 5-én Pozsonyban tárgyalást folytatott a hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos vita tárgyában 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítélete (a továbbiakban Ítélet) végrehajtási módozatairól. A tárgyaláson résztvevők névsorát a 1. sz. melléklet tartalmazza.

1. A tárgyalás a delegációvezetők nyitóbeszédével kezdődött. Ing. Dominik Kocinger úr beszédét az 2. sz. melléklet, Dr. Erdey György úr beszédét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

1. A kormányküldöttségek elismerőleg jóváhagyták a munkacsoportok jelentéseit, amelyek a jelen jegyzőkönyv 4-8. sz. mellékletei képezik.  A Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport jelentésének B) része a tárgyaló felek eltérő álláspontjait rögzítik. A munkacsoportok a jövőben a kormányküldöttségek konkrét igénye szerint az egyes szakmai kérdések megoldásában nyújthatnak segítséget.  

1. Mindkét fél kinyilvánította, hogy érdekelt a kormányküldöttségek munkájának intenzívebbé tételében. Ennek érdekében az alábbiakban állapodtak meg:

1. A felek a 2001. június 29-i tárgyalás jegyzőkönyvének 4.a) pontjának megfelelően folytatjákaz Ítélet végrehajtásának elveiről szóló kormányközi megállapodás-tervezet kimunkálását. Ennek során a szlovák fél átadja saját javaslatát, amely az Ítélet végrehajtásával összefüggő elveket fogja tartalmazni.

1. A felek előkészítik a létrehozandó közös rendszerre vonatkozó környezeti jelentés (stratégiai hatástanulmány - SEA) kidolgozását.

1. A felek tárgyalást folytatnak az Ítélet végrehajtási módozatainak kialakítása során alkalmazandó európai jogi normák azonosításáról, többek között a tervezett műszaki lépések és a Víz Keretirányelv végrehajtásából fakadó feladatok összehangolásáról.

1. A Szlovák fél javaslatot tett arra, hogy az 1995. évi kormánymegállapodás alapján folyó közös monitoringot terjesszék ki a Duna Pozsony és Budapest közötti teljes szakaszára. A magyar fél az ezzel kapcsolatos álláspontját a következő ülésen előterjeszti.

1. A magyar fél a további tágyalások menetrendjére vonatkozó javaslatot terjesztett elő, amely a 9. sz. mellékletben találhtó. 

1. A kormányküldöttségek megállapodtak abban, hogy soronkövetkező találkozójukra 2006.  decemberében, Budapesten kerül sor. A találkozó pontos időpontjáról a kormánydelegációk vezetői levélváltás útján fognak megállapodni.

1. A jelen jegyzőkönyv szlovák és magyar nyelven készült, és annak mindkét változata azonos érvényű. A jegyzőkönyv 9 mellékletet tartalmaz, amelyek  a jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezik.

Pozsony, 2006. október 5.

Dr. Erdey György

Ing. Dominik Kocinger

a Magyar Köztársaság kormányküldöttségének vezetője

a Szlovák Köztársaság kormányküldöttségének vezetője

2006. október 5-i jegyzőkönyv

1. sz. melléklete

A magyar és a szlovák kormányküldöttség tagjai
a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében hozott ítéletének
végrehajtásával összefüggő, 2006. október 5-i pozsonyi tárgyaláson

A magyar kormányküldöttség

Dr. Erdey György, a delegáció vezetője

Dr. Baranyai Gábor, jogi szakértő

Dr. Bartus Gábor, a Gazdasági Szakértői Munkacsoport magyar tagozatának vezetője

Dr. Gerelyes István, a Jogi Szakértői Munkacsoport magyar tagozatának vezetője

Dr. Kovács György, a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport magyar tagozatának vezetője

Dr. Nagy Boldizsár, nemzetközi jogi tanácsadó,

Benyó Pál, tolmács

A szlovák kormányküldöttség

Ing. Dominik Kocinger, a delegáció vezetője

JUDr. Metod Špaček, a Jogi Szakértői Munkacsoport szlovák tagozatának vezetője

Ing. Gabriel Jenčik, a Gazdasági Szakértői Munkacsoport szlovák tagozatának vezetője

RNDr. Jozef Sloboda, a delegáció titkára

RNDr. Zoltán Hlavaty, PhD, szakértő

Ing. Andrej Hoffman, tolmács

A 2006. október 5-i jegyzőkönyv

3. számú melléklete

A magyar kormányküldöttség vezetőjének n y i t ó b e s z é d e a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i végrehajtásáról folyó magyar-szlovák kormányközi tárgyalások
2006. október 5-i, pozsonyi fordulóján

Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Bár plenáris szintű megbeszélésre legutóbb 2005 tavaszán, több mint egy éve került sor, tárgyalásainknak mégis egy intenzív szakaszára tehetünk pontot azzal, hogy ma elfogadjuk szakértői munkacsoportjaink jelentéseit. A három munkacsoport feladata az volt, hogy minden olyan, a 2001. június 29-i jegyzőkönyv 4. pontja szerinti vitás környezetvédelmi, műszaki, gazdasági és jogi kérdést megvizsgáljanak, amelyek megválaszolása szükséges ahhoz, hogy megszülessen az Ítélet végrehajtásának alapelveit és sarokpontjait rögzítő kormányközi megállapodás. Ennek alapja a két fél 2001. június 5-i döntése, mely szerint „az ítélet végrehajtására több lépésben kerül sor, amely lépések elsőként a két fél kormányai közötti megállapodás kidolgozására és elfogadására irányulnak”.

            A két fél szakértői rendkívül szoros határidők között, tárgyszerű, alapos vizsgálódást folytattak a mandátumukba foglalt kérdéskörökben, számos anyagot cseréltek ki, s részletesen ismertették szakmai álláspontjaikat. Ezen tárgyalásokat akkor is sikeresnek kell tekintenünk, ha végülis több olyan nyitott kérdés maradt, amelyek kapcsán  a munkacsoportok  csupán eltérő álláspontjaikat tudták rögzíteni, mint ahány kérdés kapcsán egyetértésre, közös álláspontra jutottak. Az eltérő álláspontok világos megfogalmazása, jobb megismerése ugyanis szintén előremozdíthatja a felek további plenáris szintű tárgyalásait.

            Meg kell állapítanom azt is, hogy a szakértői szintű egyeztetések kimerítették tartalékaikat, ezért önmagukban nem elégségesek az Ítélet végrehajtási módozatának megtalálására. Szükség van az Ítélet végrehajtása első lépcsőjeként meghatározott kormányközi megállapodás szövegének plenáris szintű vitájára, kidolgozására. A Gazdasági Szakértői Munkacsoportban a két fél szakértői egyetértőleg állapították meg, hogy a gazdasági alternatívák értékelését nagyban hátráltatta, akadályozta meg az Ítélet értelmezésében fennálló nézetkülönbség, melynek feloldása a kormányküldöttségek feladata lehet.

Bejelentem tehát, hogy a magyar kormányküldöttség a maga részéről elfogadja mindhárom szakértői munkacsoport jelentését, s ezt javasolja szlovák partnerének is. Egyben a munkacsoportok működésének ezen szakaszát lezártnak tekintem, és megköszönöm a munkacsoportokban dolgozó magyar és szlovák szakértők munkáját a kérdések megválaszolásában.

Az előttünk álló időszakban a továbbhaladás, az Ítélet végrehajtásának további lépései elsősorban plenáris szinten, a kormányküldöttségek tárgyalásain kell megvalósuljanak. E mellett javaslom, hogy a már létező, vagy a körülmények függvényében létrehozandó szakértői munkacsoportjainkat adott konkrét részkérdések alaposabb körüljárása érdekében, esetenként, a plenáris ülésekhez közvetlenül kapcsolódóan, külön megállapodás alapján a jövőben is vegyük majd igénybe.

Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A munkacsoportok jelentéseinek elfogadásán túl a mai tárgyalás feladata kell legyen további munkánk irányvonalának, menetrendjének meghatározása. Az Ítélet végrehajtási módozatának mihamarabbi megtalálása érdekében a magyar fél az alábbi javaslatot teszi.

            Mindenek előtt érdemes lenne azt megvitatni, hogy az Európai Unió jogszabályai miként használhatók fel a felek közötti ma még vitás kérdések feloldására. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a 2004. április 13-i tárgyalásunkon abban már megállapodtunk, hogy „tekintettel a két országnak az Európai Unióba történő belépésére, a felek megvizsgálják azt, hogy milyen lehetőségeket kínál az EU 2000/60 Víz Keretirányelvének alkalmazása a környezeti kérdések megoldására”. Erre a vizsgálatra azonban az intenzív, munkacsoportokban folyó munka miatt plenáris szinten még nem tudtunk sort keríteni. Érdemes lenne a soron következő plenáris tárgyaláson ezen kérdés átfogó megbeszélését megkezdenünk, mert aligha kétséges, hogy immár több, mint kétéves tagságunk az Európai Unióban a Víz Keretirányelven is túlnyúló sokrétű kötelezettséget ró ránk. Úgy látjuk, hogy számos, ma még vitatott kérdésben egyes EU-jogszabályok olyan kötelezettségeket írnak elő a tagállamok, így Magyarország és Szlovákia számára, melyek szűkítik a rendelkezésünkre álló megoldások körét, vagy éppenséggel követendő utat jelölnek ki a létrehozandó közös rendszer megtalálásában.

Az ezirányú eszmecsere elősegítése érdekében a magyar fél a Jogi Szakértői Munkacsoportban átadott egy tanulmányt, mely azonosítja azon európai jogszabályok körét, melyeknek ügyünk tárgyalása szempontjából jelentősége, hatálya van. A szlovák félnek reményeim szerint kellő idő állt rendelkezésre ezen dokumentum tanulmányozására, saját álláspontjának kialakítására, e kérdéskör megvitatásának körünkben tehát aligha lehet akadálya.

            Másodszor, folytatnunk kell az Ítélet végrehajtásáról szóló kormányközi megállapodás megszövegezését, a két fél által javasolt szövegváltozatok értékelését és vitáját.

            A magyar fél továbbra is a tárgyalások alapjának tekinti saját, 2001. április 2-án kelt megállapodás-tervezetét. A szakértői munkacsoportok most lezárult tárgyalásain felmerült szakmai érvek is megerősítenek bennünket abban, hogy bizalommal ajánljuk szlovák tárgyalópartnereink figyelmébe az ebben a javaslatban lefektetett elveket és megoldásokat az Ítélet végrehajtására. Emlékeztetek arra, hogy ez a javaslat, melynek eredeti változatát, főbb alapvonásait az 1999. decemberi magyar javaslat tartalmazta, figyelembe vette a szlovák fél 2000. decemberi válaszában foglaltakat is, valamint teljesíti az Ítéletben előírt elveket és követelményeket. A magyar szakértők jelzése szerint, a szakértői munkacsoportok ülésein újabb megállapodás-tervezetet a szlovák fél szakértői sem terjesztettek elő, azaz a megoldás keresése a már jól ismert anyagokon alapulhat a továbbiakban.

Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Összefoglalva a fentieket, javaslom tehát, hogy

• a mai tárgyalás jegyzőkönyvében rögzítsük a három munkacsoport jelentései elfogadásának tényét; valamint
• nyilvánítsuk ki, hogy a tárgyaló felek kölcsönösen érdekeltek a soron következő tárgyalások felgyorsításában.

Ez utóbbival összefüggésben átadom a magyar kormányküldöttség tematikai, módszertani és időrendi javaslatát. E szerint a magyar fél azt javasolja, hogy:

• folytassuk az Ítélet végrehajtásának elveit rögzítő kormányközi megállapodás kidolgozását a 2001. április 2-i magyar javaslat és a szlovák fél előterjesztései alapján;
• fogjunk hozzá a tervekre és programokra vonatkozó közös környezeti jelentés (Strategic Environmental Assessment - SEA) előkészítéséhez;

• s nem utolsó sorban - a felek 2004. április 13-i megállapodásának megfelelően - a soron következő plenáris üléseken kezdődjön meg annak vizsgálata, hogy milyen konkrét, gyakorlati szerepet játszhatnak az Európai Unió releváns jogszabályaiból adódó kötelezettségek az Ítélet végrehajtási módozatát illető nézetkülönbségek feloldásában;

Biztosítom Önöket, hogy a magyar fél készen áll egy konstruktív, jóhiszemű és intenzív tárgyalási folyamatra annak érdekében, hogy az országaink között immár bő másfél évtizede húzódó vitát mindkét fél megelégedésére lezárjuk, s a Duna, mint közös határfolyó sokrétű hasznaiból, annak északi és déli partján egyaránt, méltányosan és optimális mértékben részesedhessünk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

A 2006. október 5-i jegyzőkönyv

9. számú melléklete

A MAGYAR FÉL JAVASLATA A TOVÁBBI TÁRGYALÁSOK TÉMÁIRÓL ÉS IDŐRENDJÉRŐL

A magyar fél a 2006. október 5-i plenáris ülésen a további tárgyalások témáira és menetére vonatkozóan az alábbi javaslatot teszi, annak érdekében, hogy - a szakértői tárgyalások eredményeit is felhasználva - a hágai Nemzetközi Bíróság Ítélete végrehajtási módozataira vonatkozó megállapodás fő pontjai mihamarabb kirajzolódjanak. Ezzel érvényt szerez a két fél között 2001. június 5-én Pozsonyban tartott kormányközi tárgyalások jegyzőkönyve 4. pontjában foglalt megállapodásnak, valamint a Jogi Munkacsoport legfontosabb következtetésének, amelynek értelmében: „Delegations have agreed on a two step approach in preparing the international legal framework i.e. first intergovernmental agreement outlining basic principles of the implementation of the Judgment and second, an amendment to the 1977 Treaty.”

Az alábbiakban konkrét javaslatot teszünk a közeljövőben folytatandó plenáris tárgyalások témáira, módszertanára és időrendjére.

I. Megvitatni javasolt témák

1. A 2001. április 2-i „Megállapodástervezet a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i ítéletének érvényre juttatásáról” c. dokumentum és az ahhoz érkezett vagy ezután érkező szövegezési javaslatok megvitatása. A tervezet utolsó megvitatása óta eltelt időre és a közben lefolytatott szakértői tárgyalások részeredményeire is utalással a Magyar Fél felkéri a Szlovák Felet arra, hogy az idézett megállapodás tervezet egyes szabályozási területeit érintő, esetleg már kidolgozott szövegjavaslatait ismertesse. Ha a felek úgy látják, hogy a megállapodástervezet bizonyos részei kölcsönösen elfogadhatóak, akkor elsősorban ezekre a részekre koncentrálnak.

2. A Folyamgazdálkodási, Környezetvédelemi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoportban létrejött megegyezésnek megfelelően a 2001/42/EK Irányelv szerinti, a tervekre és programokra vonatkozó közös környezeti jelentés (Strategic Environmental Assessment) előkészítése.

3. Az Ítélet végrehajtási módozatainak kialakítása során alkalmazandó európai jogi normák azonosítása, többek között a tervezett műszaki lépések és a Víz Keretirányelv végrehajtásából fakadó feladatok összehangolása.

II. Módszertan

A felek javasolt témákat folyamatosan tárgyalják valamennyi plenáris ülésen, abban a reményben, hogy belátható időn belül megállapodásra jutnak. Három plenáris tárgyalási forduló után a felek felmérik az elért előrehaladást és döntenek a további lépésekről.

A felek törekednek arra - különösen, ha szövegjavaslataik vannak - hogy azokat a soron következő tárgyalási forduló előtt kellő idővel egymáshoz eljuttassák.

Ha a felek egyetértenek abban, hogy valamely részletkérdés hatékonyabban tisztázható szakértői szinten, akkor két plenáris ülés között szakértői szinten is tárgyalnak, feltéve, hogy ezek a tárgyalások nem késleltetik a plenáris üléseket.

III. Időrend

A magyar fél azt javasolja, hogy 2006. decemberében, majd, januárban, végül 2007. februárjában tartsanak plenáris tárgyalásokat és ezt követően tekintsék át a további teendőket.