Jegyzőkönyv

 

a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormányküldöttségeinek

a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer

ügyében hozott ítélete végrehajtásával összefüggő,

2005. március 3-án Győrben

megtartott tárgyalásáról

 

 

1. A Magyar Köztársaság Kormányának küldöttsége Dr. Erdey György kormánymeghatalmazott vezetésével és a Szlovák Köztársaság Kormányának küldöttsége Ing. Dominik Kocinger, a BNV építésével és üzemeltetésével megbízott kormánymeghatalmazottja vezetésével 2005. március 3-án, Győrben tárgyalást folytatott a hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer tervével kapcsolatos vita tárgyában 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítélete végrehajtási módozatairól.

A tárgyaláson résztvevők névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

 

2.              A megbeszélés a küldöttségek vezetőinek nyitóbeszédével kezdődött. Dr. Erdey György beszédét a 2. sz. melléklet tartalmazza, Ing. Dominik Kocinger beszédét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

 

3.              A felek megállapodtak abban, hogy a szakértői munkacsoportokban tovább folytatják a részletes tárgyalásaikat a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete végrehajtásának egyes kérdéseiről, és ebből a célból jóváhagyták a munkacsoportok mandátumát és az általuk megvizsgálandó kérdések körét az alábbiak szerint:

 

a)             A felek jóváhagyják a Jogi Szakértői Munkacsoport mandátumát úgy, ahogyan azt a Jogi Szakértői Munkacsoport 2004. június 9–ei üléséről készített jegyzőkönyv melléklete tartalmazza. (4. sz. melléklet angol nyelven)

 

b)             A felek jóváhagyják a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport mandátumát úgy, ahogyan azt a munkacsoport 2002. április 23-ai jegyzőkönyvének 2. és 3. sz. mellékletei tartalmazzák. (5. és 6. sz. melléklet magyar és szlovák nyelven)

 

c)              A felek jóváhagyják a Gazdasági Szakértői Munkacsoport mandátumát úgy, ahogyan azt a munkacsoport 2004. november 30-ai jegyzőkönyvének 2. és 3. sz. mellékletei tartalmazzák, azzal a kiegészítéssel, hogy a mandátum 1. b) pontjára vonatkozóan a szlovák fél szövegjavaslatát tekintik elfogadottnak és érvényesnek.(7. és 8. sz. melléklet magyar és szlovák nyelven)

 

d)             A felek kijelentik, hogy a munkacsoportok mandátumának és feladatkörének jóváhagyása nincs hatással a munkacsoportokra vonatkozó, a kormányküldöttségek korábbi találkozóin egyetértéssel elfogadott és jegyzőkönyvbe foglalt megállapodásokra.

 

4.              A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy a munkacsoportok munkájukat az alábbi ütemterv szerint végzik:

 

a)             A munkacsoportok első üléseire legkésőbb 2005. április 29-éig sor kerül.

b)             A munkacsoportok 2005. áprilisa és júniusa, majd 2005. szeptembere és decembere között a lehetőségek függvényében havonta legalább egy ülést tartanak.

 

c)              A munkacsoportok munkájukat úgy szervezik, hogy lehetőleg 2005. december 31-ig a kérdések megvitatását lezárják.

 

5. A kormányküldöttségek megállapodtak abban, hogy soron következő találkozójukra a munkacsoportok első üléseihez kapcsolódóan 2005. tavaszán Pozsonyban kerül sor. Ezen megvitatásra kerülhet a magyar félnek a releváns európai közösségi jognak és normáknak a Nemzetközi Bíróság ítélete végrehajtási módozatait érintő nézetkülönbségek rendezési folyamatába való integrálására vonatkozó elképzelése is. A magyar fél kellő időben elő fogja terjeszteni az erre a tárgyalási pontra vonatkozó elképzelését. A tárgyalások időpontját és a napirendet a küldöttségvezetők levélváltás útján pontosítják.

 

6.              A jelen jegyzőkönyv magyar és szlovák nyelven készült, és annak mindkét változata azonos érvényű. A jegyzőkönyv nyolc, a jelen jegyzőkönyvtől elválaszthatatlan mellékletet tartalmaz.

 

Győr, 2005. március 3.

 

 

 

 

 

 

2005. március 3-i jegyzőkönyv

1. sz. melléklete

 

 

A magyar és a szlovák kormányküldöttség tagjai

a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében hozott ítéletének végrehajtásával összefüggő, 2005. március 3-i győri tárgyaláson

 

 

 

A magyar kormányküldöttség

 

Dr. Erdey György, helyettes államtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a delegáció vezetője

Dr. Bartus Gábor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetgazdasági tanácsadója, a Gazdasági Szakértői Munkacsoport magyar tagozatának vezetője

Dr. Gerelyes István, Külügyminisztérium, Nemzetközi Jogi Főosztály, a Jogi Szakértői Munkacsoport magyar tagozatának vezetője

Dr. Kovács György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője, a Tárcaközi Bizottság titkára, a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport magyar tagozatának vezetője

Dr. Gosztonyi Ádám, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, a delegáció titkára

Benyó Pál, tolmács

 

 

A szlovák kormányküldöttség

 

Ing. Dominik Kocinger, a delegáció vezetője, a BNV építésével és üzemeltetésével megbízott kormánymeghatalmazottja

Ing. Marián Supek, Környezetvédelmi Minisztérium, a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport szlovák tagozatának vezetője

JUDr. Metod Špaček, a Jogi Szakértői Munkacsoport szlovák tagozatának vezetője

Ing. Dana Puhovichová, Pénzügyminisztérium, a Gazdasági Szakértői Munkacsoport szlovák tagozatának vezetője

Ing. Gabriel Jenčik, a küldöttség titkára, Környezetvédelmi Minisztérium

RNDr. Zoltán Hlavaty, Felszín-alatti Vizek Konzultációs Munkacsoport

Ing. Andrej Hoffman, tolmács

 

 

 

A 2005. március 3-i jegyzőkönyv

2. számú melléklete

 

 

A magyar kormányküldöttség vezetőjének

n y i t ó b e s z é d e

a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i ítéletének

végrehajtásáról folyó magyar-szlovák kormányközi tárgyalások

2005. március 3-i, győri fordulóján

 

 

 

Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

 

A mai nappal a hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer tervével kapcsolatos ítélete végrehajtásának egy újabb fontos állomásához érkeztünk. Mai tárgyalási fordulónkon jóváhagyjuk a három szakértői munkacsoport mandátumát és az általuk vizsgálandó kérdések jegyzékét. A magyar kormányküldöttség azzal a szándékkal érkezett, hogy változtatás nélkül, a szakértők által javasolt formában véglegesítse mindhárom munkacsoport mandátumát és feladatkörét.

 

Kompromisszumkészségünk megnyilvánulásaképp ott, ahol a munkacsoport javaslata alternatívát tartalmaz, a szlovák javaslatot vagyunk készek elfogadni.

Reményeink és szándékaink szerint az elkövetkező hetekben és hónapokban intenzív tárgyalások folynak majd e három munkacsoportban, és a két ország szakértői minden olyan vitás környezetvédelmi, műszaki, gazdasági és jogi kérdést meg fognak vizsgálni, amely szükséges ahhoz, hogy megszülessen az Ítélet végrehajtásának alapelveit és sarokpontjait rögzítő kormányközi egyezmény.

 

Biztosíthatom Kormánymeghatalmazott Urat, a szlovák küldöttségben és a munkacsoportokban résztvevő szakértőket, hogy a magyar fél az Ítélet által előírt jószándékkal és előfeltételektől mentesen kész a még nyitott kérdések tanulmányozására.

Ugyanakkor a munkacsoportok működésének hatékonynak és célorientáltnak kell lennie, hogy megfelelő időben, a gyakorlatban felhasználható részeredmények kerüljenek a plenáris ülés asztalára. Ezért azt is javaslom, hogy ésszerű határidőt is állapítsunk meg a munkacsoportok számára, amikorra tárgyalásaik remélt eredményét a kormányküldöttségek elé kell terjeszteniük. Figyelembe véve a megállapított feladatköröket és azt, hogy a felek tárgyalásaik során már számos dokumentumot és vizsgálati eredményt adtak át egymásnak, javaslom a 2005 végi határidő megállapítását..

 

A magyar fél továbbra is tartja magát a két fél 2001. június 5-ei megállapodásához, mely szerint „az ítélet végrehajtására több lépésben kerül sor, amely lépések elsőként a két fél kormányai közötti megállapodás kidolgozására és elfogadására irányulnak”. A munkacsoportok tevékenységének végső célja tehát az ehhez a megállapodáshoz való érdemi hozzájárulás. A szakértőknek ezért törekedniük kell arra, hogy a feladatkörükként megszabott témákban olyan jellegű válaszokat adjanak, melyek érdemi támpontokat jelentenek az Ítélet végrehajtásáról szóló kormányközi megállapodás megszövegezéséhez.

 

 

Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

 

A magyar fél nagy jelentőséget tulajdonít a szakértői munkacsoportok működésének. Az eddigi tárgyalások során számos alkalommal jutottunk olyan megállapodásra, mely érintette a munkacsoportok feladatát és szerepét az Ítélet végrehajtási módozatának megtalálásában. Az 1999. május 14-i tárgyalási fordulón egyetértésre jutottunk abban, hogy az 1999 folyamán elkészített magyar javaslatot és az arra adott szlovák választ (amelynek átadására 2000 decemberében került sor) szakértői munkacsoportok fogják megvizsgálni. Azt, hogy a tárgyalások alapját ezen részletesen kimunkált dokumentumok fogják képezni, a felek megerősítették 2001. június 5-ei, pozsonyi tárgyalásukon. Ezen tárgyalás jegyzőkönyvének 3. pontja kimondja, hogy „A tárgyaló felek egyetértenek abban, hogy a további tárgyalások a fenti anyagokat alapul véve fognak folytatódni”.

A felek 2001. június 29-ei találkozóján létrehozták a Jogi Szakértői Munkacsoportot és a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoportot, valamint meghatározták e két munkacsoport feladatának egyes elemeit. A jegyzőkönyvben rögzített egyetértés szerint: „A Jogi Szakértői Munkacsoport a 2001. június 5-i tárgyalások jegyzőkönyvének 4. pontjában foglaltaknak megfelelően megkezdi a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtására vonatkozó kormányközi Megállapodás javaslatának kidolgozását. Ennek során a munkacsoport a Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i ítéletéből indul ki és megvitatja a magyar fél 2001. április 2-i tervezetét és az arra adott szlovák álláspontot, valamint a bármely fél által előterjesztett esetleges további javaslatokat.”

 

A megállapodás értelmében a „Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport megvizsgálja a Duna Pozsony-Budapest közötti szakaszának kérdéseit, miközben először a Pozsony-Szap szakaszra összpontosítja a figyelmét. Ez a munkacsoport megvizsgálja azokat az alternatívákat, amelyek lehetővé teszik az Ítélet releváns pontjainak teljesülését és előkészíti ezen alternatívák közös környezeti hatásvizsgálati eljárását”.

E két munkacsoporthoz a felek 2004. április 13-ai megállapodásának megfelelően egy harmadik, gazdasági kérdésekkel foglalkozó munkacsoport társult.

 

A munkacsoportok munkarendjét a felek a 2001. június 29-i tárgyalás jegyzőkönyvének 6. számú mellékletében már meghatározták, azzal további teendőnk nincs.

 

A felek 2001. szeptember 13-i, pozsonyi tárgyalásainak eredményeképpen megállapodás jött létre, hogy „a szakértői munkacsoportok meg fogják vitatni a két fél által előterjesztett kérdéseket és elkészítik a közös kérdésekre vonatkozó javaslatot. Ezeket a kérdéseket a kormányküldöttségek legközelebbi ülése vagy a kormányküldöttségek vezetői elé terjesztik jóváhagyás céljából. Ugyancsak a kormányküldöttségek plenáris ülése vagy a kormányküldöttségek vezetői elé utalják azokat a kérdéseket, amelyekben nem jutottak megegyezésre”.

 

Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a közös kérdésekre vonatkozó javaslatok mindhárom munkacsoport esetében elkészültek, így semmi akadálya sincs annak, hogy a három munkacsoportban a most jóváhagyandó mandátumok és a korábbi, a munkacsoportokra vonatkozó jegyzőkönyvi megállapodások értelmében a szakértők munkához lássanak. Ennek megfelelően annak sem lesz akadálya immár, hogy ha valamelyik fél a tárgyalásaink napirendjén szereplő dokumentumokhoz kapcsolódó vagy új javaslattal kíván élni, akkor azt az illetékes munkacsoportban terjessze elő.

 

 

Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

 

Miközben a munkacsoportok megvizsgálják a megállapodás szerinti témaköröket, plenáris szinten is érdemes további eszmecserét folytatnunk.

Az egyik napirenden lévő kérdés a Szlovák Köztársaság kormánydelegációjának komplex nyilatkozata című dokumentuma és az arra adott magyar válasz. A magyar fél meggyőződése, hogy a szakmai vitáknak a munkacsoportokban, a mandátumukban meghatározott kérdésekről kell szólniuk. E kérdések lefedik az időközben diplomáciai úton a magyar félnek eljuttatott szlovák dokumentumok tematikáját. Ennek fenntartásával, és ha a szlovák fél ezt kifejezetten igényli, a magyar fél kész közvetlenül is reagálni, annak reményében, hogy fokozatosan tisztázódhatnak az Ítélet értelmezésével kapcsolatos fennálló nézetkülönbségek. Tárgyalóasztalhoz ülhetünk abban a legkorábbi időpontban, amikorra a szlovák fél áttanulmányozza a nyilatkozatára adott magyar választ.

 

Egy további vizsgálandó kérdést a 2004. április 13-ai jegyzőkönyv 8. pontja fogalmaz meg számunkra. Akkor abban állapodtunk meg, hogy „tekintettel a két országnak az Európai Unióba történő belépésére, a felek megvizsgálják azt, hogy milyen lehetőségeket kínál az EU 2000/60 Víz Keretirányelvének alkalmazása a környezeti kérdések megoldására”. Érdemes lenne a soron következő plenáris tárgyaláson ezen kérdés átfogó megbeszélését megkezdenünk, mert .aligha kétséges, hogy friss tagságunk az Európai Unióban a Víz Keretirányelven is túlnyúló sokrétű kötelezettséget ró ránk. A tagság olyan új helyzetet eredményez, amelynek elsődleges feltérképezése és kiértékelése plenáris szinten jól megvalósítható. Ezt követően az alkalmazandó európai közösségi joganyag részletes feltárásával, szerződéses kapcsolatunkba integrálásával és a Projekt hatásterületére vonatkozó következményeinek megállapításával megbízhatjuk a jogi és a többi érintett munkacsoportot.

 

 

Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

 

Összefoglalva a fentieket, javaslom tehát, hogy

-            a mai tárgyalás jegyzőkönyvében rögzítsük a három munkacsoport mandátumának és feladatkörének elfogadását;

-            kérjük fel a munkacsoportokat egy intenzív tárgyalási folyamat végigvitelére;

-            álljunk készen a szlovák fél által beterjesztett „Komplex Nyilatkozat” további, plenáris szintű tárgyalására, valamint

-            a felek 2004. április 13-i megállapodásának megfelelően a soron következő plenáris ülésen kezdődjön meg annak vizsgálata, hogy milyen követelményeket ró ránk az EU 2000/60 Víz Keretirányelvének és az Európai Unió vonatkozó többi szabályának az alkalmazása a környezeti, természetvédelmi, vízgazdálkodási, energetikai és hajózási kérdések megoldására, valamint a megfelelő hatásvizsgálati módszerek azonosítására.

 

Bízom abban, hogy mindezek a megállapodások érdemben hozzájárulnak majd az Ítélet végrehajtási módozatának megtalálásához.

 

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

 

 

 

A 2005. március 3-i jegyzőkönyv

4. számú melléklete

 

 

Minutes of the Meeting of the Working Group on Legal Matters of the delegations of the Government of the Slovak Republic and the Government of the Republic of Hungary on the implementation of the Judgement of the International Court of Justice in the Case concerning the Gabčíkovo – Nagymaros Project

held in Bratislava on 27 April 2005

 

 

 

1.       The delegations of the Slovak Party and the Hungarian Party met in Bratislava and held their first substantive negotiations after the approval of the Mandate of the Working Group on Legal Matters. The agenda of the meeting is attached.

 

2.       The delegations were led by Dr. Metod Špaček and Dr. István Gerelyes respectively, and their composition was as follows:

 

Slovak delegation:		Hungarian delegation:
Dr. Metod Špaček, Head of the Public International Law Division, MFA		Dr. István Gerelyes, Deputy Director MFA International and EU Law Department
Dr. Drahoslav Štefánek, Agent of Slovakia before the ICJ		Dr. Árpád Prandler, Agent of Hungary before the ICJ
Dr. Luděk Krajhanzl, adviser of the MFA		Dr. Boldizsár Nagy, expert, Law Faculty, ELTE University
Dr. Eva Šurková, International Law Department, MFA Mgr. Martin Strážnický, external legal expert		Dr. András Kocsis, International and EU Law Department, MFA
Dr. Zoltán Hlavatý, technical expert		Dr. Gábor Baranyai, expert, Ministry of Environment and Water Management
Ing. Gabriel Jenčík, secretary of the Governmental Delegation
Ing. Ondrej Hoffman, interpreter		Mr. Pál Benyo, interpreter MFA

 

 

 

3.       The meeting of the Working Group was convened in accordance with Article 4 of the Minutes of the Meeting of Governmental Delegations on 3 March 2005. The Working Group has recalled that its work is to be based on its Terms of Reference approved by the Governmental Delegations on 3 March 2005.

 

4.       Delegations exchanged their views on the international legal framework of the implementation of the Judgment and obligations of the contracting parties arising out of it.

 

5.       Delegations also exchanged their views on the main applicable sources of international law, the Treaty of 1977 and the Judgment of 1997, and on the identification of further applicable sources of international law. It was agreed that by mid-June 2005 the Slovak delegation should submit a tentative list of further sources of international law that are, in its opinion, applicable and present its view on their relevance for the further negotiation.

 

6.       Without prejudice to the approved mandate of the Working Group, the delegations also discussed the applicability of the European Community Law in the preparation of a new treaty framework. Both delegations declared that all EU rules and regulations are either directly applicable or incorporated to their national legal systems, and therefore their character shows more similarities to rules of internal law then rules of public international law. The Hungarian delegation informed that in due course it would submit a tentative list of those community rules that are, in its opinion, applicable and present its view on their relevance for the further negotiation.

 

7.       Delegations have confirmed that the Working Group shall be ready to consider any legal question arising out of the work of other two working groups or the meeting of the governmental delegations and upon request examine legal aspects of proposed solutions.

 

8.       The Hungarian Party has briefly informed the Slovak Party on the content of the resolution of the Hungarian Government No.: 1139/2004 and responded to the question raised in connection with it.

 

9.       The Parties agreed that the next meeting of the Working Group would be held in Budapest on 30 June 2005.

 

Done at Bratislava on this 27^th Day of April 2005 in two original copies in the English language.

 

In witness whereof the heads of the delegations signed the present Minutes.

 

 

 

 

Metod Špaček István Gerelyes

for the Slovak Party for the Hungarian Party

 

 

 

A 2005. március 3-i jegyzőkönyv

5. sz. melléklete

 

 

I.                  A folyamgazdálkodási, környezetvédelmi, hajózási és energetikai szakértői munkacsoport mandátuma

 

 

A folyamgazdálkodási, környezetvédelmi, hajózási és energetikai szakértői munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) feladata, hogy

a)    a hágai Nemzetközi Bíróság által a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében 1997. szeptember 25-én kihirdetett Ítélet (a továbbiakban: Ítélet) szellemében és értelmében jóhiszeműen és előzetes feltételek nélkül tárgyaljon, szakmai párbeszédet és alapos vitát folytasson vízgazdálkodási, hajózási, környezetvédelmi és energetikai kérdésekről;

b)    megvitassa és megvizsgálja a Duna Pozsony és Budapest közötti szakaszával összefüggő kérdéseket, tegyen javaslatot és vizsgálja meg azokat az elsősorban műszaki megoldási alternatívákat, amelyek lehetővé teszik a Nemzetközi Bíróság Ítélete végrehajtása módozatának a megtalálását, különösen az alábbi szempontokra való tekintettel:

 

1.         amennyire csak lehetséges, teljesüljenek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítéséről és üzemeltetéséről 1977. szeptember 16-án aláírt szerződés (a továbbiakban: 1977. évi Szerződés) sokrétű és egyenrangú célkitűzései;

2.         az 1989 óta kialakult tényleges helyzetet kell beleilleszteni a megőrzött és fejlődő szerződéses viszony kontextusába, annak érdekében, hogy az 1977. évi Szerződés tárgya és célja, amennyire csak lehetséges, megvalósulhasson;

 

3.         az 1977. évi Szerződés szerinti közös rezsimet – amely egyebek között a fő létesítmények közös tulajdonán, az összehangolt, egységes működésen és a beruházás előnyeiből a felek egyenlőségén nyugvó részesedésen alapul – vissza kell állítani, hacsak a felek nem egyeznek meg másként. Meg kell vizsgálni a tulajdonosi részarányok nagyságára, az üzemeltetésben való részesedés mértékére, a hasznok és az üzemeltetési költségek megosztására vonatkozó javaslatokat;

 

4.         a C variáns helyzetét rendezni kell, úgy, hogy az a szerződéses rezsim része legyen;

 

5.         a kialakítandó közös rendszernek meg kell felelnie a nemzetközi környezetvédelmi normáknak és a fenntartható fejlődés elvének, valamint közösen meg kell vizsgálni a kialakítandó közös rendszernek a környezetre gyakorolt hatásait, és kielégítő megoldást kell találni a Duna medrébe, valamint a folyó mindkét oldalán lévő mellékágakba bocsátandó vízmennyiséget illetően;

 

6. a kialakítandó közös rendszer feleljen meg a nemzetközi vízfolyások joga alapelveinek; a Pozsony és Budapest közötti közös érdekeltségű folyószakaszon a közös rendszerre olyan műszaki megoldást kell találni, amely az 1977. évi Szerződés céljai teljesítésének érdekében a felek egyenlőségén és a közös erőforrások kihasználásának optimális módján alapul; részt kell venni a nemzetközi vízfolyás igazságos és ésszerű módon való használatában, fejlesztésében és védelmében, és ésszerű módon részt kell vállalni az annak védelme és fejlesztése érdekében folyó együttműködésből;

 

c)     készítse elő az egyes alternatív megoldások közös környezeti hatásvizsgálati eljárását (EIA) és annak metodikáját;

d)    fogalmazza meg a közös álláspontokat, a kérdések megoldására vonatkozó javaslatokat, és azokat terjessze a kormányküldöttségek elé;

e)    azonosítsa az azokra a kérdésekre vonatkozó eltérő álláspontokat, ahol nem sikerült közös álláspontot kialakítani, és ezeket terjessze a kormányküldöttségek elé;

f)      a kérdések megvitatása során figyelmét először a Duna Pozsony és Szap közötti, majd ezt követően a Duna Szap és Budapest közötti szakaszára összpontosítsa, illetve – amennyiben a két fél egyetértése szerint a kérdések megoldása ezt feltétlenül szükségessé teszi – ezeket a két szakaszon egyidejűleg oldja meg.

 

A munkacsoport által kidolgozott megoldásokra vonatkozó javaslatok akkor válnak érvényessé, amikor azokat a kormányküldöttségek vagy a kormányküldöttségek vezetői közös egyetértéssel jóváhagyják.

 

Bármely kérdésnek a szakértői munkacsoport mandátumába, illetve kérdései közé való fel nem vételét egyik fél sem fogja úgy értelmezni, hogy bármelyikük egyetértene azzal, hogy az ilyen kérdés nem kerülhet megvitatásra. A mandátumban foglaltak nem helyettesítik az 1977. évi Szerződést, sem pedig a Nemzetközi Bíróság ítéletét.

 

 

 

II. A Pozsony és Szap közötti Duna-szakasszal kapcsolatos kérdések

 

 

A munkacsoport az egyeztetések első szakaszában a Duna Pozsony és Szap közötti szakaszának problémáival fog foglalkozni az alábbiak szerint:

 

1. Az árvízvédelemmel és a zajló jég elvezetésével összefüggő igények azonosítása

 

a)    annak a maximális árvízi vízhozamnak a meghatározása, amelynek megfelelően kell kialakítani a Duna 1811-1851 fkm közötti szakaszának, hullámterének és összes műtárgyának árvízlevezető kapacitását,

b)    a zajló jég levezetése módjának meghatározása;

c)     az árvizek és a zajló jég levezetésének kritériumai és az ezzel összefüggő intézkedések azonosítása;

d)    az árvizek szempontjából kritikus szakaszok meghatározása;

e)    azoknak a műszaki megoldási alternatíváknak az azonosítása és megvitatása, amelyekkel megvalósíthatók a fenti igények (a műszaki megoldások vizsgálata a közös környezeti hatásvizsgálat része kell legyen), különös tekintettel a Duna 1811-1851 fkm közötti szakasza árvízvédelmi karbantartásának és az árvízi vízhozamok levezetésének lehetőségeire.

 

2. A természeti környezettel kapcsolatos célállapotok és igények azonosítása

 

a)    mindenek előtt a természeti környezet és a vízbázisok védelmének szempontjai alapján a természeti környezet igényeinek és az ebből fakadó, az elegendő mennyiségű vízre, a vízszint és a vízhozam-szabályozásra irányuló igényeknek a megvitatása;

b)    a számításba vehető célállapotok megvitatása; a műszaki jellegű és a természeti környezet-jellegű paraméterek megvitatása, s amennyiben arra lehetőség nyílna, azok megállapítása; a Duna 1811-1851 fkm közötti szakasza és annak hullámtere (beleértve a mellékágrendszereket is), valamint a Mosoni-Duna természeti környezete optimális állapota azonosítása;

c)     a Nemzetközi Bíróság Ítéletéből és a mindkét fél által elfogadott nemzetközi egyezményekből fakadó igények azonosítása, miközben a felek az Európai Unió vonatkozó jogi normáit is figyelembe veszik;

d)    a környezeti igényeket kielégítő, az ökológiai célállapotokat teljesíteni képes alternatív műszaki megoldások megvitatása, amelyekkel egyben kielégíthetők az 1977. évi Szerződés céljai, s amelyek nem sértik az árvízvédelmi követelményeket;

e)    a Duna a Dunacsúni Vízlépcső és a Dunakiliti Duzzasztómű közötti szakasza rendezése lehetőségeinek megvitatása;

f)      a javasolt műszaki megoldások keretében összeállítás készítése a károsodott területekről, ezek megítélése és javaslat készítése azok rehabilitálására.

 

3. A hajózási igények azonosítása

 

a)       annak vizsgálata és meghatározása, hogy milyen hajózást és milyen feltételek mellett szükséges biztosítani a Duna 1811-1851 fkm közötti medrében, figyelembe véve a Duna érintett szakaszán folyó egyéb hajózást is;

b)       a hajózási igényeket kielégítő műszaki megoldási alternatívák megvitatása;

c)       a Duna 1811-1851 fkm közötti szakasza fenntartásának a hajózási igények biztosítása szempontjából nélkülözhetetlen terjedelmének meghatározása.

 

4. Az energetikai igények azonosítása

 

a)    kölcsönösen jóváhagyott módszer (képlet, metodika) meghatározása, amelynek segítségével a belépő vízhozam és a vízszintkülönbségek függvényében kiszámítható a Bősi Vízerőmű által előállítható villamos energia mennyisége;

b)    a Bősi Vízerőműben a különböző üzemmódok és a különböző vízhozam-megosztások függvényében előállítható villamos energia mennyiségnek és minőségének meghatározása, valamint a különböző műszaki megoldások – beleértve az 1999. decemberi magyar javaslat szerinti megoldást és az 1977. évi Szerződés szerinti megoldást is – összehasonlítása;

c)     a két ország energiapiaca jelenleg érvényes és a közeljövőben várható sajátosságainak megismerése (engedélyezés, tarifarendszer, árszabályozás, az EU csatlakozással járó jogharmonizáció következményeinek befolyása);

d)    számítási mód meghatározása, amelynek a segítségével kiszámítható, hogy a felek miként fognak részesedni a Bősi Vízerőmű által megtermelt villamos energiából; a magyar felet az eddig megtermelt villamos energiából megillető rész meghatározása.

 

5. A környezeti hatásvizsgálat (EIA) közös metodikája és megvalósítása

 

a)    a környezeti hatásvizsgálat (EIA) céljának és metodikájának meghatározása;

b)    a környezeti hatásvizsgálat (EIA) megvalósításával összefüggő eljárás (beleértve a nyilvánosság bekapcsolását is), annak időbeni ütemezése és a költségviselés szabályai meghatározása;

c)     a természeti környezetre – különösen a flórára és a faunára – gyakorolt hatások vizsgálatára alkalmas módszerek azonosítása.

 

6. A környezeti hatásvizsgálat eredményei alapján kialakított megoldás megvalósításáig terjedő időszakban szükséges ideiglenes intézkedések

 

a)    a Duna 1811-1851 fkm közötti szakasza és a Mosoni-Duna vízutánpótlásával összefüggésben alkalmazott ideiglenes műszaki intézkedéseknek és vízhozamok természeti környezetre gyakorolt hatásainak értékelése és azok módosítása szükségességének vizsgálata;

b)    a természeti környezeti, a hajózási és egyéb más felhasználói igényeket is figyelembe véve az esetleges további ideiglenes műszaki intézkedések szükségességének vizsgálata.

 

7. A Dunacsúni Vízlépcsővel és a Dunakiliti Duzzasztóművel összefüggő kérdések

 

a)                a Dunacsúni Vízlépcső műtárgyainak leírása és üzemeltetési rendje;

b)                az abból származó következmények értékelése, hogy a Dunacsúni Vízlépcső műtárgyait közös vagy nemzeti beruházású létesítményeknek minősítjük;

c)                a beruházási költségek – beleértve a Dunacsúni Vízlépcső beruházási költségét is –, valamint a feleknek az építési és üzemeltetési költségek viseléséből, illetve a hasznokból való részesedése arányainak kiszámítása arra az esetre, ha a Dunacsúni Vízlépcső létesítményeit a felek közös beruházásának és közös tulajdonának minősítenénk;

d)                a Dunakiliti Duzzasztómű hasznosítási módjainak megvitatása és ezek hatásának meghatározása a feleknek az egész Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer költségei viselésének, illetve a hasznokból való részesedésének a megosztására (a közös, vagy a nemzeti beruházási jelleg elbírálása).

 

 

 

III. A Duna Szap és Budapest közötti szakaszával összefüggő kérdések

 

 

A munkacsoport az egyeztetések második szakaszában a Duna Szap és Budapest közötti szakaszával kapcsolatosan az alábbi kérdésekkel fog foglalkozni:

 

 

1.      Az árvízvédelemmel és a jégzajlás levezetésével összefüggő igények azonosítása

 

a)                  az árvízvédelmi célok teljesítése módjának meghatározása a Dunának ezen a szakaszán;

b)                  annak a maximális árvízi vízhozamnak a meghatározása, amelyet a megoldási javaslattal összefüggésben figyelembe kell venni;

c)                   a jégzajlás levezetése módjának meghatározása;

d)                  a folyó Szap és Budapest közötti szakasza árvízvédelmi színvonalának értékelése;

e)                  az árvízvédelem szempontjából kritikus szakaszok meghatározása;

f)                    figyelembe véve a Duna-meder karbantartásának lehetőségeit, azon alternatív műszaki megoldások megvitatása és vizsgálata, amelyek segítségével teljesíthetők az árvízvédelmi követelmények (az alternatívák vizsgálatának a közös környezeti hatásvizsgálat részét kell képeznie).

 

2.      A természeti környezettel összefüggő célállapotok és igények azonosítása

 

a) a természeti környezet optimális állapotának a Dunában, a mellékágakban és a folyó menti területeken való meghatározása; az elérendő célállapotok meghatározása; a célállapot meghatározásához szükséges koncepció kidolgozása, s ezzel együtt a Duna-mederrel, a mellékágakkal és a folyó menti területek felszín alatti vizeivel összefüggő ökológiai célok meghatározása;

b) a műszaki jellegű és a természeti környezet-jellegű paraméterek, így különösen a Dunában és a mellékágakban az optimális vízszint-magasság, illetve a víz áramlási sebessége, valamint a felszín alatti vizek szintjének optimális magassága megvitatása, s amennyiben arra lehetőség nyílna, meghatározása; azon intézkedések meghatározása, amelyek segítségével a mellékágakban elejét lehet venni a vízfelület csökkenésének;

c) mindenek előtt a természeti környezet és a vízbázisok védelme szempontjából a természeti-környezeti igények, valamint az ezekből fakadó elvárások megvitatása;

d) a környezeti igényeket kielégítő, az ökológiai célállapotokat teljesíteni képes alternatív műszaki megoldások megvitatása, amelyekkel egyben kielégíthetők az 1977. évi Szerződés céljai, s amik nem sértik az árvízvédelmi követelményeket;

e) a javasolt műszaki megoldások összehasonlítása (beleértve az 1999. decemberi magyar javaslat szerinti és az 1977. évi Szerződés szerinti megoldást is) és javaslatok készítése a károsodott területek rehabilitálására;

f) a Duna, a folyó menti mellékágak és a hullámtér ökológiai értékeinek meghatározása, beleértve azokat az értékes biotóp-típusokat is, amelyek fennmaradását egy megfelelő vízszabályozás segítségével támogatni, esetleg rehabilitálni szükséges, majd ehhez kapcsolódóan a tájhasználati funkciók meghatározása.

 

3.      A hajózási igények azonosítása

 

a)                  a hajózási feltételek javításának megtárgyalása és azoknak a műszaki megoldásoknak a megvizsgálása, amelyek segítségével ezen a Duna-szakaszon teljesíthetők az 1977. évi Szerződés célkitűzései, figyelembe véve a Duna Bizottság ajánlásait is;

b)                  a hajózási igények szempontjából Duna Szap és Budapest közötti szakaszán a hajóút karbantartása módszereinek meghatározása;

c)                   ökológiailag elfogadható szempontok alapján javaslatok megfogalmazása a Duna-medrében és a mellékágakban elvégzendő műszaki munkálatokra, valamint a hajóút karbantartásával összefüggő műszaki munkákra.

 

4.      Az energetikai igények azonosítása

a)                  a felek – az 1977. évi Szerződés szerinti közös vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos – energetikai igényeinek azonosítása;

b)                  azoknak az alternatíváknak a megvitatása, amelyek segítségével a Dunának ezen a szakaszán teljesíthetők az 1977. évi Szerződés energetikai céljai, és a javasolt megoldásokhoz kapcsolódó villamos energia mennyiségének és minőségének az 1977. évi Szerződés szerinti megoldással való összehasonlítása;

c)                   az 1977. évi Szerződés energetikai céljai teljesülésének kiértékelése a teljes Duna-szakaszra vonatkozóan;

d)                  annak a számítási módszernek a meghatározása, amellyel – a javasolt megoldások függvényében – kiszámítható a felek részesedése az egész vízlépcsőrendszer által termelt villamos energiából.

 

5. A környezeti hatásvizsgálat (EIA) közös metodikája és megvalósítása

 

a) a környezeti hatásvizsgálat (EIA) céljának és metodikájának meghatározása;

b)    a környezeti hatásvizsgálat (EIA) megvalósításával összefüggő eljárásnak (beleértve a nyilvánosság bekapcsolását is), annak időbeni ütemezésének és a költségviselés szabályainak meghatározása;

c)     a természeti környezetre – különösen a flórára és a faunára – gyakorolt hatások vizsgálatára alkalmas módszerek azonosítása.

 

 

6.   A kapcsolódó feladatok

a) a Duna Szap-Budapest szakaszán a többi kapcsolódó cél meghatározása.

 

 

 

A 2005. március 3-ai, tárgyalás

Jegyzőkönyvének 7. sz. melléklete

 

 

A Gazdasági Szakértői Munkacsoport

mandátuma és a vizsgálandó kérdések köre

 

(A két fél szakértői tagozatai által elfogadott változat)

 

 

 

I. A Gazdasági Szakértői Munkacsoport feladata (mandátuma)

 

 

1. A Gazdasági Szakértői Munkacsoport feladata, hogy

a) a tárgyaló felek 2001. június 5-i megállapodásának megfelelően hozzájáruljon a két fél kormányai közötti, a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatos ítéletének (a továbbiakban: Ítélet) végrehajtásáról szóló megállapodás kidolgozásához és elfogadásához;

b) a magyar fél által javasolt szöveg:

munkájának alapjául a két fél által kidolgozott és előterjesztett releváns anyagokat vagy minden más olyan javaslatokat tekintsen, amelyeket a felek a tárgyalások folyamán előterjesztenek, ideértve az 1999. május 14-én, Budapesten megtartott tárgyalás jegyzőkönyvének 3. pontja értelmében kidolgozott anyagokat és azokon alapuló javaslatokat is;

b) a szlovák fél által javasolt szöveg:

munkájának alapjául a két fél által kidolgozott és előterjesztett releváns anyagokat vagy minden más olyan javaslatokat tekintsen, amelyeket a felek a tárgyalások folyamán előterjesztenek;

c) keretei között a felek, az 1977. évi Szerződés, illetve az utána ténylegesen kialakult helyzet rendezésére hivatott Ítélet értelmében jóhiszemű, előfeltételek nélküli szakértői szintű tárgyalásokat folytassanak a javasolt megoldások gazdasági következményeiről.

 

2. A Gazdasági Szakértői Munkacsoport működése során megvizsgálja a jelen dokumentum II. fejezetében felsorolt kérdéseket. A Munkacsoport megtárgyalja a kormányküldöttségek, továbbá a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport vagy a Jogi Szakértői Munkacsoport által feltett és ide utalt kérdéseket is. A felek törekednek arra, hogy a feltett kérdésekre közös, egyeztetett választ adjanak. Ahol a felek álláspontja eltérő marad, ott ezeket rögzítik. A kérdésekre adott – közös vagy eltérő – válaszokat ezután a kormányküldöttségek elé terjesztik.

 

3. Ha a kérdések megvitatása során jogi, illetve folyamgazdálkodási, környezetvédelmi, hajózási vagy energetikai jellegű kérdés merül fel, a munkacsoport kérdéssel fordulhat az illetékes Jogi Szakértői Munkacsoporthoz, vagy a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoporthoz. A Munkacsoport eldönti, hogy az adott kérdés tárgyalásával bevárja-e a megkeresett Munkacsoport(ok) válaszát, vagy saját eszközeivel folytatja annak vizsgálatát. A Gazdasági Szakértői Munkacsoport egyes kiválasztott kérdések esetében megállapodhat abban is, hogy azokat az illetékes más munkacsoportokkal együttes üléseken tárgyalja meg.

 

4. A Gazdasági Szakértői Munkacsoport működése során a két fél által elfogadott, „A szakértői munkacsoportok működési rendje” szabályzat (2001. június 29-i budapesti tárgyalás Jegyzőkönyvének 6. sz. melléklete) szerint jár el.

 

 

 

II. A Gazdasági Szakértői Munkacsoport által vizsgálandó kérdések

 

1.               A Munkacsoport megvizsgálja az Ítélet 141. és 155.(2).C. cikkei értelmében közösen kialakítandó rendszer alternatíváinak gazdasági vonatkozásait.

 

2. Az Ítélet 154. és 155.(2).E. pontjai szerinti költségelszámolás elvei, az Ítélet végrehajtásáról szóló megállapodás hatályba lépésének időpontjáig felmerült költségek és hasznok számszerűsítése (a KET szerint megvalósított beruházások, ideértve azokat a beruházásokat is, amelynek kivitelezése a KET szerint a Magyar Köztársaság kötelezettsége lett volna, de azokat a Szlovák Köztársaság teljesítette, valamint a felek által egyoldalúan végrehajtott beruházások).

 

3.               a) A Nemzetközi Bíróság ítéletének 155.(2).D. és 152. cikkében foglaltakkal összhangban azoknak a károknak a meghatározása és számszerűsítése, amelyeket a szerződő felek szenvedtek el a másik szerződő fél jogellenes magatartása miatt;

b) Javaslat megfogalmazása ezen károk elszámolásának a feltételeire, nagyságára és formájára az Ítélet végrehajtásáról megkötendő egyezményben javasolt feltételekkel összhangban (esetleg a 153. cikkben foglaltak szerint is).

 

4. A Pozsony és Budapest közötti Duna szakasz rendezésére vonatkozó különböző javaslatok, illetve a megvalósított megoldások gazdasági hatásainak számszerűsítése a nemzeti és a nemzetközi hajózásra.

 

5. a) A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság, esetleg a környező országok energetikai piacai jelenlegi, valamint a közeljövőben várható sajátosságainak megismerése (jogszabályi környezet, tarifarendszer, árszabályozás, költségtényezők);

b) Számítási mód meghatározása, amelynek a segítségével megállapítható, hogy a felek miképpen részesednek a közösen kialakított rendszer által megtermelt villamos energiából, s ennek megfelelően a felek által előterjesztett alternatívák értékelése;

c) A magyar felet a Bősi Vízerőműben eddig megtermelt villamos energiából megillető rész meghatározása.

 

6. a) Az abból származó gazdasági következmények értékelése, hogy a Dunacsúni Vízlépcső műtárgyait közös vagy nemzeti beruházású létesítményeknek minősítjük;

b) A beruházási költségek – beleértve a Dunacsúni Vízlépcső beruházási költségét is –, valamint a feleknek az építési és üzemeltetési költségek viseléséből, illetve a hasznokból való részesedése arányainak kiszámítása arra az esetre, ha a Dunacsúni Vízlépcső létesítményeit a felek közös beruházásának és közös tulajdonának minősítenénk;

c) A Dunakiliti Duzzasztómű hasznosítási módjainak megvitatása és ezek hatásának meghatározása a feleknek az egész Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer költségei viselésének, illetve a hasznokból való részesedésének a megosztására (a közös, vagy a nemzeti beruházási jelleg elbírálása).

 

7. Az elszámolással kapcsolatos módszertani kérdések megvitatása:

a) Hogyan lehet átszámítani a történelmi valuták értékeit (szlovák, illetve csehszlovák korona, illetve magyar népköztársasági forint) összehasonlítható elszámoló egységre?

b) Miként határozhatóak meg a költség- és haszonszámításokban megjelenő tényezők (például gazdasági és szociális diszkontlábak, nem piaci gazdasági javak) értékei?

c) Egyéb módszertani kérdések.